Lex MOK: szinte pédátlan az orvosi kamarával szembeni eljárás
Gáts Andrea ügyvédszabályozási szakjogászt, a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének főtitkárát a Lex MOK-ról kérdezte a Népszava.
1945-ben valamennyi kamarát egységesen számolták fel, államosítva azok vagyonát és székházait – idézte fel a Népszava megkeresésére Gáts Andrea ügyvédszabályozási szakjogász, a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének főtitkára.
Évente 700-1000 etikai vizsgálat indul. Ezeket aligha tudja lefolytatni a hatósági ügyekre adott 30-45 napos határidő alatt az elmúlt években erősen megcsappant létszámú állami közigazgatási apparátus.
Ráadásul a sürgősséggel benyújtott törvénytervezet szerint nem csupán az új ügyeket veszik át, hanem a már folyamatban lévőket is. Ezeket első körben felfüggesztik, hiszen a MOK közgyűlésén elfogadott szabályzat, Etikai Kódex nem alkalmazható, másik pedig nincsen. Azt előbb ki kell dolgozni. Nem kizárt, hogy az ügyek száma ugrásszerűen megnő, hiszen korábbi, kamarák által lezárt, de még el nem évült eseteket is újra benyújthatnak a korábbi döntésbe belenyugodni nem tudó érintettek. A jelenleg fegyelmi vétség ügyében érintettek pedig időhúzó csiki-csuki játékba kezdhetnek.
A magyar államnak nincs rutinja a kamarai feladatok ellátásában – véli Gáts Andrea, aki szerint a korábbi példa azt mutatja, hogy néhány év múltán törvényszerű a visszarendeződés. A 2006-os törlés után 2011-ben ismét kötelezővé vált a tagság és a MOK visszakapta valamennyi korábbi jogosítványát. A mostani politikai döntés azonban még súlyosabb csapást mérhet a kamarára, hiszen nem csupán azok tagsága szűnik meg, akik jelzik kilépési szándékukat, hanem azoké is, akik nem erősítik meg azt 30 napon elül. Ez a kamara széteséséhez vezethet, ami egy közfeladatot ellátó szakma esetében aligha tartható fenn hosszútávon a szakjogász szerint. A hatalmi döntés járulékos kárait egyelőre felmérni sem lehet, hiszen a végrehajtási utasítások csak később készülnek el – mondta a Népszavának Gáts Andrea.
