Szeptemberben megalakulhatnak a kamarák

Mindhárom egészségügyben működő kamara képes lesz tartani a kötelező tagságot újra elrendelő törvényben megszabott határidőket – derült ki a többi közt az egészségügyi államtitkárság és a kamarák képviselői között június 22-én tartott egyeztetésen, amelyen a Semmelweis Tervről is kifejtették álláspontjukat a résztvevők. A találkozót azt követően tartották, hogy Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárhoz olyan „erőteljes jelzés” érkezett, amely szerint a szakdolgozók nem egységesek abban a tekintetben, hogy körükben szükség van-e kötelező kamarai tagságra. Mint az azonban dr. Balogh Zoltántól, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökétől elhangzott: elsősorban az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (EDDSZ) részéről merültek fel kifogások, lévén az EDDSZ-ben a náluk kértnél két és fél-háromszor több a tagdíj, így kevésbé választják az érdekképviselet és érdekvédelem ezen fórumát. Az EDDSZ azonban az orvosok kötelező kamarai tagsága ellen is szót emelt – a helyzet tisztázása érdekében Szócska Miklós hamarosan országos szintű egyeztetést kezdeményez a szervezet vezetőivel.

A Magyar Orvosi Kamarába (MOK) 8775-en jelezték újfent belépési szándékukat, így a MOK összesen 38-38.500 tagra számít – jelezte dr. Éger István, az orvosi kamara elnöke, aki azt is elmondta: tagjaik a napokban kapják kézhez a küszöbön álló választásokkal kapcsolatos teendőkről szóló levelet. A dolgok jelen állása szerint a MOK alakuló, alapszabály- és etikai kódex-alkotó küldött közgyűlését szeptember 24-én tartják, amelyhez várhatón július első felében meglesznek a küldöttválasztások is.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) jelenleg 7450 tagnál tart, amely 250-300-al több az általuk vártnál, annak ellenére, hogy a nem gyógyszerészi tulajdonosi kör a kötelező tagságot vitatja. Dr. Hankó Zoltán, az MGYK alelnöke szerint esetükben csupán egyetlen megyében szedtek regisztrációs díjat az újra-belépésnél, ám a helyzet felülvizsgálata hamarosan befejeződik.

Dr. Balogh Zoltán tájékoztatása szerint a MESZK az Egészségügyi Engedélyezési Közigazgatási Hivatalnál nyilvántartott létszám alapján 85 733 tagra számít és a tegnapi adatok szerint 83 970 tagot számlál. Kubányi Jolán általános alelnök felhívta a figyelmet: évek óta megoldatlan a klinikai szakpszichológusok és mások mellett a biokémikusok, valamint a labordiagnoszták kamarai tagsága is, mint azonban kiderült, kérésüknek megfelelően, hamarosan úgy módosulnak a jogszabályok, hogy ők is az orvosi kamarában kaphatnak helyet. Balogh Zoltán egyebek között újfent felhívta az államtitkár figyelmét a szakdolgozói terület képzése, továbbképzése és kompetenciái körüli anomáliákra, s a korábban pályát elhagyó szakdolgozók „visszacsábításában” rejlő lehetőségekre is.

Az egyeztetésen Szócska Miklós cáfolta a Semmelweis Tervvel kapcsolatos kormányhatározat esetleges titkosságát. Tudomása szerint a kabinet ülésén elfogadottaknak megfelelően napokon belül nyilvánosságra hozzák, így mindenki számára nyilvánvalóvá válhatnak, hogy több esetben téves feltételezések kaptak szárnyra az abban foglaltakkal kapcsolatban. Mint az államtitkár jelezte: nincs arról szó, hogy az egészségszervezési igazgatóságok külön intézményként jönnének létre. A GYEMSZI bázisán alakul meg az állami intézmények tulajdonlását és az intézmények együttműködését is felügyelő koordinatív igazgatóság, amely a honvédelmi tárca fennhatósága alá tartozó kórházat kivéve fenntartói feladatokat is ellát majd Budapesten. Erre a munkára valóban lesznek források – helyeselt az államtitkár mind a sajtóban megjelent, mind az egyeztetésen elhangzott kérdésekre és felvetésekre --, ezek azonban csak kis részben szolgálnak majd a működés fedezetéül. Leginkább olyan hatékonyságnövelő beruházásokra szánják őket, amelyek az intézmények közötti együttműködést (például az informatikai rendszerek egységesítését) segítik elő. Szócska Miklós szerint nem lesz külön alapkezelés, alaptalanok tehát az esetleges privatizáció előkészítéséről szóló vélemények, miként azt is kizárják majd, hogy a „helyi erőkből toborzott egészségszervezőknek két identitásuk legyen”.

A találkozón az államtitkár megfogalmazása szerint „médiatörténeti pillanat” zajlott le, amikor Éger István orvoskamarai elnök jelezte: egyetért az általa felvázoltakkal, melyek szerint a gazdasági társasági formába menekülés nem feltétlenül oldja meg az egészségügyi intézmények problémáit. A kamara mindezt nem tudta megakadályozni – jelezte Éger István, egyebek mellett arra is kérve az államtitkárt: jelezze a kormányzatnak, hogy közérzetet, hangulatot már csak pénzzel lehet javítani az egészségügyben. Az államtitkár pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy akik a gazdasági társasági működési formát választották, tudatában voltak annak, hogy a dolgozók elveszítik a közalkalmazotti léttel együtt járó előnyöket, ma pedig azt is tudni lehet már, hogy az új alaptörvény nem engedi majd meg, hogy még egyszer konszolidálják az adósságválságba került intézményeket.

Éger István csaknem az utolsó szó jogán vitatta a Szócska Miklós által egy nappal korábban, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága előtt elmondottakat. Mint jelezte: nemcsak az Orvosok Lapja, hanem minden orvosi szaklap hirdetésekből tartja fenn magát, s a kamarai tagok által ingyen megkapott újság egyetlen fillér közpénzt sem használ fel. Az államtitkár mindazonáltal újfent megerősítette: önmagában az a tény, ha beszélnek róla, növeli az orvoselvándorlást, ezért jelzésértékűnek tartaná, ha legalább a kamara lapja nem közölne külföldi munkára csábító ajánlatokat.