Semmelwis Terv - vélemények (Frissített!)

EDDSZ: "ez egy szemétkosárba való dolgozat"

"Szemétkosárba való dolgozatnak" nevezte a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke a Semmelweis Tervet, amely szerinte azt mutatja, hogy lenézik az egészségügyi dolgozókat és az állampolgárokat is.

Cser Ágnes egy más témában - a kötelező kamarai tagság ellen indított aláírásgyűjtésről - tartott budapesti sajtótájékoztatón csütörtökön azt mondta: a Semmelweis Terv semmi mást nem tartalmaz, mint hogy hogyan koncentrálják a pénzt, csökkentsék a munkavállalók mozgásterét, és ráírták, hogy ez a betegek érdeke. Ezzel véleménye szerint lenézik az ágazat munkavállalóit és az állampolgárokat is.

A betegutakról az a véleménye, hogy ezek szervezését eddig is tökéletesen ellátta a tisztiorvosi szolgálat. Az államosítással viszont - mint hozzátette - egyet tud érteni, ha közben betartják a szabályokat a többi között a szervezésben és a források elosztásában.

"Nem kell életpályamodell, mert az szemfényvesztés" - közölte Cser Ágnes, aki szerint nem lehet életpályamodelleket kialakítani a különböző ágazatokban, mert az országban kevés a pénz. Ennek kapcsán arra is kitért: felháborítónak tartják, hogy az egészségügyi vezetés eltörölte az egészségügyi és szociális ágazatban a terhelhetőség határát, a szabályok szerint egy akár 45 éven a pályán lévő dolgozó is bármekkora súlyt megemelhet.

Cser Ágnes azt mondta, hogy szerinte az egészségügyi ágazat vezetése - Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkárral és Jávor Andrással, a tárca közigazgatási államtitkárával az élen - alkalmatlan. Hozzátette: a vezetésen azonnal változtatni kell, mert a kormánynak nincs erkölcsi alapja elvárni a betegellátásban sem a mennyiséget, sem a minőséget, ha a munkavállalók elemi érdekeit és emberi méltóságát nem veszik figyelembe.

A kórházi szövetség kiegészítéseket javasol

A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület alapvetően egyetért a Semmelweis Tervvel, de hat pontban kiegészítéseket javasol a koncepcióhoz - mondta az egyesület elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten.

Csiba Gábor közölte: az alap, az irány jó, de néhány elem hiányzik a koncepcióból, ezeket hat pontban összegezték.

Az egyesület szerint az első ilyen elem az, hogy lakosságarányosan és a szükséglet alapján osszák újra a meglévő forrásokat. Második pontként az egyesület elnöke azt említette, hogy új forrásokat kellene bevonni a rendszerbe. Ennek kapcsán példaként hozta fel az általuk javasolt "hamburgeradó" vagy népegészségügyi termékdíj bevezetését, de szerintük ugyanilyen többletforrás lehetne a rendszerben az alkohol és dohánytermékek többletadója is.

A harmadik pontban, a területi újraelosztás kapcsán azt mondják: pontosan határozzák meg, mely intézmény milyen feladatokat lát majd el a jövőben. A negyedik javaslatuk a feladatok újraelosztásáról szól; ők is helyeslik a Semmelweis Tervben vázolt koncentrációt, de bizonyos tevékenységeket illetően a lakosság közeli ellátást támogatják.

Csiba Gábor azt mondta: az integrációval is egyetértenek, mivel annak számos előnye van a mérethatékonyságtól a rendszerben felszabaduló belső tartalékok kinyeréséig. Az egyesület viszont - ez az ötödik javaslatuk - az integrációt összekötné a harmonizációval. Olyan feladatmegosztásra van szükség, mellyel felszámolhatóak a felesleges párhuzamosságok – mondta, hozzátéve: intézmények felszámolása nem cél, de szerinte lesz olyan, amely megszűnik.

Az egyesület a hatodik pontban olyan humánerőforrás-politika kialakítását javasolja, amely nemcsak a pénzről szól, hanem egy előmeneteli rendszerről is, amely rangban és fizetésben is jelentkezik. Ennek részét képezhetnék egyebek mellett adókedvezmények, támogatott képzések, a letelepedést segítő kedvezményes kölcsön folyósítása, valamint kitüntetési lehetőségek.

Csiba Gábor kitért arra, hogy a megoldást nem csak az államtól várják; szerintük e kérdés rendezésében a kórházaknak, a tulajdonosoknak, az önkormányzatoknak, a kamaráknak és a szakszervezeteknek is szerepet kell vállalniuk.

Pikó Károly az egyesület alelnöke azt mondta: ha nem történnek meg az intézkedések nagyon hamar, lehet béremelés, de előkerülnek majd más problémák, amelyek a dolgozók távozására adhatnak okot. Példaként említette, hogy a kórházak folyamatosan amortizálódnak, a dolgozók lassan emiatt nem tudják elvégezni feladataikat. Tehát az intézmények fejlesztésével megfelelő munkakörülmények biztosítása is fontos a béremelés mellett - hangsúlyozta.

Pikó Károly szerint a bérfejlesztést egy bruttó 80 ezer forintos emeléssel lehetne elindítani, amely az ország mintegy 100 ezer egészségügyi dolgozójának esetében 80 milliárd forintot jelentene. Ugyanakkor még ez is távol áll a rezidensek követelésétől – tette hozzá.

MGYK: jó rendszer van kialakulóban

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a Semmelweis Terv gyógyszerpolitikát érintő változtatásaival, a gyógyszerellátás újraszabályozásának folytatásával és a népegészségügyi programmal "jó rendszer van kialakulóban".

Horváth Tamás az MGYK elnöke azt mondta, a Semmelweis Tervben a gyógyszerpolitikát érintő változtatásokat az eredeti - vagyis az általuk ismert - változatban fogadták el. E szerint a kormány folytatja a gyógyszerellátás újraszabályozásának folyamatát, melyet a kamara kezdettől támogatott.

A kormányzat az elmúlt időszakban a gyógyszerellátás minden szereplőjét szankciók kilátásba helyezésével igyekezett rávenni arra, hogy tartsák a kassza előirányzott kiadásait. A jövőben viszont a Semmelweis Terv értelmében ösztönzőkkel igyekeznek fokozni a gyógyszerellátás szereplőinek érdekeltségét - mutatott rá a gyógyszerészi kamara elnöke.

Konkrét változásként kiemelte: eddig a gyógyszertárak alapérdeke a gyógyszerek értékesítése volt, a Semmelweis Terv növelné a patikák közegészségügyi szerepét, oly módon, hogy bővül az általuk nyújtható egészségügyi szolgáltatások köre. Ez pedig növeli a gyógyszertárak bevételét, ezzel együtt a gyógyszerészek érdekeltségét is a gyógyszeres terápia felügyeletében.

Kórházszövetség: az irányokkal egyetértenek

A Magyar Kórházszövetség egyetért a Semmelweis Tervben vázolt, az egészségügyet érintő változtatási irányokkal, az integrációval és az erőforrások központosításával - mondta Rácz Jenő, a szövetség elnöke.

Mint mondta, a szervezet a Semmelweis Tervben olvasható helyzetelemzéssel és az ezen alapuló célokkal is egyetért. Hangsúlyozta: az ellátórendszerben jelenleg olyan anomáliák vannak, amelyeknek a kezeléséhez sürgős intézkedésekre van szükség, ezért a Semmelweis Tervben kijelölt feladatokat minél előbb végre kell hajtani.

A kórházszövetség az integráció kapcsán elfogadhatónak tartja az egy-másfél millió lakost ellátó egységek kialakítását. A térségi határok kijelölésekor Rácz Jenő szerint a megyehatárokat tiszteletben kellene tartani.

Támogatják azt is, hogy az anyagban feltüntették az egészségügyi dolgozók béréhez szükséges forrásigényt. Hozzátette: ehhez alternatív források rendelését irányozzák elő, de ezeket nem konkretizálták.

Hiányolták, hogy a terv nem foglalkozik részletesen az egészségipar és egészségturizmus lehetőségeivel, pedig a kórházszövetség szerint ezek is olyan többletforrásokat jelenthetnének, amelyeket visszaforgathatnának az egészségügyi ágazatba - mondta Rácz Jenő.

Alapellátó Orvosok Szövetsége: már nincs idő a terv megvalósítására

Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke szerint Magyarországon az egészségügy már olyan helyzetben van, hogy nincs idő a Semmelweis Terv lépéseinek megvalósítására.

Az úgy fogalmazott: bár az, hogy a terv elkészült és a kormány elfogadta, üdvözlendő lenne, de ennél sokkal többet vártak. Legfőképpen azt, hogy a kormányzat felismeri: az első megoldandó feladat az egészségügyi dolgozók bérének rendezése. Az elvándorlás megállítását és visszafordítását kellett volna célként meghatározni.

Selmeczi Kamill szerint Magyarországnak Brüsszelben el kellene érnie, hogy a fejlesztésekre szánt uniós forrásokat az egészségügyi dolgozók megtartására fordíthassa a kormány. Hiába van ugyanis uniós forrás egészségügyi fejlesztésekre, ha mint például a győri kórház esetében, felújítják a mellkassebészeti osztályt, de nincs sebész, aki ott dolgozzon. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szaktárca tervei szerint a győri kórház központi szerepet kapna az új intézményi struktúrában.

Az egészségügybe azonnal vissza kell juttatni legkevesebb azt az összeget, amelyet onnan kivettek - mondta a szövetség elnöke, aki szerint első lépésként csaknem 300 milliárd forintra lenne szükség. "Ha ezt nem teszik meg, nincs tovább" - mondta. Ráadásul szerinte az ágazat belső tartalékait - amelyeket a kormány a dolgozók bérének rendezésére kíván visszaforgatni - elviszik majd a Semmelweis Terv alapján létrejövő új intézmények.

Ezen szempontok alapján nem tudják támogatni a Semmelweis Terv indulásáról szóló bejelentését - mondta Selmeczi Kamill.

Rezidensszövetség: nem állították meg a közeledő humánerőforrás-katasztrófát

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint azzal, hogy a kormány kedden elfogadta a Semmelweis Tervet, nem állították meg az egészségügyi ágazatban egyre közeledő humánerőforrás-katasztrófát.

Papp Magor kifejtette: a koncepcióból hiányolja az egészségügyi dolgozók bérrendezését, illetve annak konkrét számait, így a kormány ezen döntése nem képes Magyarországon, illetve a pályán tartani a méltatlan anyagi helyzetben élő és dolgozó orvosokat, ápolókat.

A rezidensszövetség elnöke hozzátette, hogy a struktúra átalakítására, erőforrás-koncentrációra szükség van, ezért az egészségügyi intézményrendszer ilyen elvek mentén történő átalakítását támogatni tudja.