Orvosi lap közölhet külföldi álláshirdetést?
Egyeztet a szaktárca a rezidensekkel
Két héten belül széles körű egyeztetésbe kezd az egészségügyi államtitkárság a kormánynak nemrégiben ultimátumot adó szakorvosjelöltekkel. Elsőként a képzés-szakképzés rendszerét tekintik át, de szóba kerülnek majd a rezidensek életkörülményei, bére, valamint azok a szakmai lehetőségek is, amelyek meghatározzák helyüket az egészségügy hierarchiájában.
Miért épp most szakadt el a cérna? Vajon nem tapintható-e ki a szakorvosjelöltek nemrégiben adott ultimátuma mögött valamilyen politikai vagy érdekvédelmi szervezet szándéka? Hogyan oldanák meg a rezidensek azt a kezelhetetlen helyzetet, ha kikényszerítenék a maguk számára a magasabb bért, miközben a rég óta pályán lévő szakorvosok náluknál kevesebbet keresnének? A többi közt ilyen kérdéseket kapott Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetsége elnöke az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának kormánypárti tagjaitól a testület június 21-i ülésén, amelyen a képviselők eredetileg az egészségügyi humánerőforrásról terveztek beszélni, tájékoztatásukat nem sokkal az ülést megelőzően azonban a rezidensek helyzetére szűkítették. Sok újdonság nem hangzott el, mint azonban Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár bejelentette: a gondok orvoslása érdekében két héten belül széleskörű egyeztetésbe kezdenek a szakorvosjelöltekkel, ügyelve arra is, hogy a III.-IV. negyedévben megpályázható uniós források kiírása már az egyeztetések eredményének megfelelően történhessen. Az első találkozón a képzés-szakképézés megújítása kerül terítékre.
Mint ugyanis Szócska jelezte: a hazai szakorvosjelöltek problémái jellemzően három terület köré csoportosulnak. A megélhetési- és életkörülmények mellett gondot okoz(hat) számukra a képzés-szakképzés mikéntje, ismeretekkel való felvértezésük, valamint azok a szakmai lehetőségek is, amelyek kijelölik helyüket a hierarchiában.
A téma bizottsági felvetése nem sokkal azt követően történt, hogy a rezidensek bejelentették: az év végéig tömegesen ügyvédi letétbe helyezik felmondólevelüket, ha nem tudnak megegyezni a kormányzattal egyebek mellett abban, hogy az orvosok átlagos alapbére érje el a nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosát. A szakorvosjelöltek bejelentetésére lényegében azóta sem reagált a kormányzat, viszont tovább nehezítette a helyzetet Heintz Tamás képviselő (Fidesz) egyik nyilatkozata, amelyben az orvosok elvándorlásának kérdéséről szólva közölte: sok embernek az a véleménye, hogy „akik most letették letétbe a felmondásukat, tegyék mellé a diplomájukat is". Papp Magor, a Rezidensszövetség elnöke ezt követően úgy fogalmazott, nem tartja szerencsésnek, hogy ebben a kérdésben olyan kolléga nyilvánít véleményt, aki képviselői fizetésre cserélte az orvosi díjazást”.
Az ülésen a képviselő és a rezidensvezető lényegében megállapodtak abban, hogy bár Heintz nyilatkozatának „optikája nem szerencsés”, alapvetően nincs különösebb vita közöttük. Határozottan elutasította viszont Papp Magor, hogy követeléseik mögött politikai felhangokat keressenek. Mint mondta: időzítésük csupán annak köszönhető, hogy az elvándorlás az utóbbi években gyorsult fel annyira, hogy a rendszer „rövid időn belül összedőlhet”. A kérdés az volt, nézhetjük-e mindezt tétlenül – közölte a rezidens szövetség vezetője, még egyszer jelezve: úgy döntöttek, megharcolnak annak érdekében, hogy minden orvos számára élhető feltételeket teremtsenek.
Mára a felmérések azt jelzik, hogy mintegy 3000 orvos hiányzik a rendszerből, s hovatovább minden orvosi szakma hiányszakmává vált. A nyilvántartás szerint jelenleg 28 ezer aktív működési engedéllyel rendelkező orvos van, ám nem biztos, hogy ennyien praktizálnak. Tény ugyanakkor, hogy tavaly a mintegy 700 végzős közül csupán 402 fiatal váltotta ki a működési engedélyt. A helyzet rendezése több évtizedes adóssága a különféle egészségügyi kormányzatoknak – jelezte Papp Magor, aki szerint ma nem beszélhetünk rendszerszintű szakképzésről, csupán „önképződésről”. A gondokon némiképp javíthat a szaktárca által már többször módosított új szabályozás, amely nemcsak a rezidensek korábbi röghöz kötöttségét szüntette meg, de egyebek között a rezidensekkel foglalkozó tutorok és mentorok érdekeltségét is megteremti.
Szócska Miklós a testület ülésen újfent élesen bírálta a Magyar Orvosi Kamarát, amelynek lapjában, az Orvosok Lapjában olyan hirdetések is megjelentek, amelyek az orvosokat külföldi munkavállalásra ösztönzik. Az államtitkár Éger István kamarai elnök fejingatása ellenére úgy fogalmazott: komoly etikai problémái vannak ezzel, hiszen a lapot szerinte a kamarai tagdíjakból nyomtatják, ezért szívesen elmenne a közgyűlésre, s hallgatna meg tagsági döntést arról: helyén való ez így?
Bár a bérrendezéssel kapcsolatban egyetlen konkrétum sem hangzott el, Szócska Miklós jelezte: rövid időn belül látni fogjuk az alternatív forráskeresés eredményét.
