Skizofrénia – az új készítmény remény az addiginál panaszmentesebb életre. Mellékhatások nélkül segít ugyanis a legfrissebb eredmények szerint, hatásosan. Most zárult a Richter eredetileg magyar hatóanyagának újabb klinikai vizsgálata.
Tünetmentesen élhetik hamarosan a hétköznapokat a skizofrén betegek – ezt ígérik legalábbis a Richternek az amerikai Forest Laboratories bevonásával végzett legfrissebb vizsgálatai. Az eredetileg magyar fejlesztésű hatóanyag minden eddiginél „ártalmatlanabbul” kezeli a skizofréniát, illetve a bipoláris depressziót, a betegek szinte észrevétlenül élhetnek majd együtt betegségükkel.
A napokban pozitív eredményeket hoztak a Richter Gedeon skizofréniaellenes vegyületének fázis II. klinikai vizsgálatai, s a bejelentés szerint a társaság 2010 elején megkezdi a klinikai vizsgálatok harmadik fázisát a kariprazin nevű vegyülettel. A Richter által fejlesztett hatóanyaggal kezelt skizofrén betegek állapota már a kezelés első hetében jelentősen javult a placebokezelést kapott betegekéhez képest. A kontrollcsoportban többen is kiestek a mellékhatások miatt, míg a vizsgált készítmény esetében nemcsak a kellemetlen kísérő tünetek maradtak el, de a hatóanyaggal kezelt, skizofréniában szenvedő betegek tünetei jelentősen enyhültek már a kezelés első hetében, és minden ezt követő vizsgálati időpontban is.
„Most a skizofréniaindikációban nyert adatok alapján, valamint a korábban nyilvánosságra hozott, bipoláris I. betegséghez társult akut mániában szenvedő betegek körében végzett fázis II. vizsgálat eredményeinek ismeretében a két társaság szándéka, hogy 2010 elején mindkét fenti indikációban fázis III. klinikai vizsgálatokat indítson, s hamarosan minden eddiginél kíméletesebb és hatékonyabb készítményt juttasson a betegekhez” – szól a hivatalos közlemény.
Dr. E. Móró Csaba, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium titkára, az Országos Pszichiátriai Központ betegellátási referense szerint az eredetileg magyar felfedezésű hatóanyag jelentősége azért óriási, miután ezeknél a betegeknél egy-egy gyógyszer leginkább a mellékhatások miatt bizonyul alkalmatlannak. A skizofrénia pedig olyan kórkép, ahol a legkevésbé jellemző a betegségtudat a pácienseknél, vagyis borzasztóan nehéz őket együttműködésre bírni.
– A nem megfelelő gyógyszerszedés még mindig problémát jelent. Sajnos a skizofréniás betegek egy része nem hajlandó a kezelési utasításokat betartani, és tagadja, hogy bármi problémája is lenne. A betegség jellegéből fakadóan sok páciens még csak nem is fordul orvoshoz és nem követi az utasításokat – mondja a szakember, aki szerint a gyógyszerelés mérföldkövet jelent az érintettek életminőségében. – Nyálcsorgás, tökéletesen lenyugtatott állapot, mozgásszervi gátoltság nehezítették a betegség kezelését, szinten tartását az első terápiák esetén. Ezekkel a tünetekkel nyilván nehezen lehetett bárkit is integrálni a társadalomba. Ma már kisebbek a mellékhatások, de még mindig rontják a betegek életminőségét, egyik csoportjuk az esetek harmadában az étvágyat javítja és komoly súlygyarapodást okoz, a másik gyakran az emlő tejtermelését indítja el, ami rendkívül kellemetlen. Van, amelyik komoly szexuális zavarokat, illetve olyan elváltozásokat idézhet elő, amelyek miatt kardiológiai beavatkozásra van szükség – sorolja az eddigi kezelések mellékhatásait. E. Móró Csaba szerint itt különösen fontos, hogy a beteg ne is vegye észre, hogy gyógyszert szed.
– A készítmény az agy dopaminszintjét szabályozza, ezt tartja egyensúlyban, az eddigi legpontosabb módon. Az anyagra szükség van, hisz az alkotás, kreativitás kulcsa, a fő „örömhormon”; ha túl kevés van belőle, az a Parkinson-kór tüneteit idézheti elő, ha pedig túl sok, az hallucinációkat, túlpörgést, gondolkodási zavarokat, azaz teljes dezorganizáltságot okoz – magyarázza a skizofrénia „kézben tartásának” lényegét E. Móró Csaba.
Orbán Viktorra égető szükségünk van. Vagy talán nem is rá, hanem arra az Orbán Viktor-képre, amit a stábjával együtt professzionálisan alkotott meg,...
A „Traumatológia Témakörök” sorozat 1993-ban indult az akkori Országos Traumatológiai Intézetben. A zsebkönyvek szerzői többnyire traumatológusok, akik a...