hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.

SBO: a működési modell sem ideális

A közel húsz éve bevezetett sürgősségi szisztéma idegen a magyar egészségügytől, mondta a Zaol.hu-nak a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezetője.

Dr. Lemle Zoltán belgyógyász, kardiológus, oxiológus január óta vezeti a kórház sürgősségi betegellátó osztályát, kinevezése egybeesett a honi sürgősségi osztályok életét átfogalmazó új törvény hatálybalépésével.

– Szerencsére nálunk az új követelmények egy része már korábban beépült a működésbe, de a sürgősségi így is forrongó terület a magyar egészségügyben, s még jó ideig az is marad – reagál a zaol.hu-nak.

S hogy miért? Túl a munkaerő- és forráshiányon, illetve azon a tényen, hogy az SBO-kat a legtöbb helyen nem célirányosan a feladathoz szabva alakították ki, a működési modell sem ideális. A közel húsz éve bevezetett szisztéma idegen a magyar egészségügytől.

A helyzet megértéséhez tennünk kell egy kis kitérőt. A sürgősségi osztályok berkeiben két alapvető modell ismert a világban, az európai és az angolszász. Az európai erős, felkészült alapellátó rendszert, továbbá jól felszerelt mentőszolgálatot feltételez, ami lényegében a beteghez viszi az intenzív osztályt. A diagnózis gyakorlatilag már „útközben” megszületik, s a kórházba érkező beteget célzottan, a bajának megfelelő osztályra viszik. Ebben a felállásban minden osztály elvégzi a maga sürgősségi ellátását. Korábban a hazai kórházak is így működtek. A másik, az angolszász modell merőben más alapokon nyugszik. Ezekben az országokban sem a háziorvosi rendszert, sem a mentést nem fejlesztették európai szintre, hanem a „lapátold fel, és fuss!” logikát követve arra törekszenek, hogy mielőbb eljuttassák a beteget egy magas szinten felszerelt kórházba. Az viszi, aki a leghamarabb ér oda, legyen az tűzoltó, rendőr vagy mentőtechnikus.

– A magyar rendszer a kettőt vegyíti – folytatja a magyarázatot dr. Lemle Zoltán. – Az angolszász modellből átvettük a központi, egykapus SBO-t, ám működik mellette a háziorvosi és a mentőszolgálat, valamint a háziorvosi ügyelet is. Ez a megoldás drágább és nehézkesebb, jócskán akad benne párhuzamosság. Mire hozzánk kerül a beteg, már több orvos vizsgálta, diagnosztizálta, ez olyan duplicitás, amit félő, hogy a mi forráshiányos egészségügyünk nem lesz képes sokáig fenntartani. Valószínűleg éppen emiatt tett lépéseket a kormány is az SBO-k átformálására. Az új törvénycsomag egyik meghatározó eleme, hogy „akut alapellátási egységet” kell létrehozni a sürgősségin. Ez funkcióját tekintve gyakorlatilag a háziorvosi ügyeletnek felel meg, és a legenyhébb, 4-es, 5-ös súlyossági besorolású betegeket vonná ki az SBO forgalmából. Most fáradozunk ennek kialakításán, de nyilván nem megy egyik napról a másikra. Az új formától akkor remélhető az ellátás javulása, ha pluszforrással épül be a rendszerbe. Ha a jelenlegiből kell kihasítani, akkor nem sokkal leszünk előbbre.

– De miért kell az SBO-n belül létrehozni egy „kis” háziorvosi ügyeletet, ahelyett hogy a már meglévőt csatornáznák be ide, a forrásaival együtt?

– A kérdés jogos, az összevonásnak leginkább a kialakult fenntartói rendszer lehet a gátja. A kórházak állami, míg a háziorvosi ügyeletek önkormányzati ernyő alatt működnek, s máshonnan jutnak forrásokhoz. Nálunk ez így rögzült. De ha tetszik, az „akut alapellátási egység” bevezetését tekinthetjük úgy is, mint a racionálisabb, összevont rendszer tesztüzeme.

Az új törvény másik sarkalatos eleme, hogy előírja, az SBO-n az orvossal való első találkozásig nem telhet el több 120 percnél. Ez is két órát jelent, ám nálunk eddig ennek a duplája, 240 perc volt a gyakorlat a legenyhébb panaszokkal érkező páciensek esetében.

Az egerszegi SBO-n az új törvénytől függetlenül is több intézkedés történt a várakozási idő csökkentésére. A 120 perces felső korlátot már „önszorgalomból” elérték, s az átszervezéseknek köszönhetően remélhetőleg tartani is tudják. Az viszont, hogy meddig húzódik az ellátás, mikor végez a beteg, már egy olyan többismeretlenes egyenlet, amelyben számos változóra nincs ráhatásuk. Például mikor tud érkezni egy orvos, hogy elvégezze az UH-vizsgálatot, miként jön össze egy konzílium, mire lesz kész a labor.

– Az ilyen „megcsúszás” jellemzően a nem sürgős eseteknél fordul elő, a valóban súlyos állapotú betegek eddig is azonnali ellátást kaptak – pontosítja a képet az osztályvezető. – Amúgy ők vannak kevesebben, de nálunk az a gyakorlat, hogy nem küldünk el senkit.

– Gyakran vetődik fel, hogy az SBO-n nagyon sok „nem oda való” beteg kér ellátást. De talán megérthető, ha egy ijedt, fájdalmakkal küzdő páciens itt kopogtat…

– A fájdalom sürgősségi kategória… Ha valakinek jelentős, akut fájdalma van, jogosan érkezik. Nem ők jelentik a gondot, nem ők lassítják a rendszert, hanem akik több­napos, többhetes panaszokkal érkeznek a soron kívüli ellátás reményében.

(forrás: ZAOL)

Könyveink