Rövidülhet a patikák nyitvatartása
Már szeptember elsejei életbeléptetése előtt módosításra szorul az a minisztériumi rendelet, amely személyi minimumfeltételeket ír elő a gyógyszertárak számára.
Az érintett rendelkezés heti nyitvatartási időhöz kötve pontosan meghatározza, hogy a patikáknak hány gyógyszerészt, szakasszisztenst illetve asszisztenst kell foglalkoztatniuk. Míg a kispatikák esetében – egyezően a létező gyakorlattal – egy patikus, s legfeljebb egy szakasszisztens kötelező jelenlétét határozták meg, addig a nagyforgalmú, heti hatvan óránál is hosszabb ideig nyitva tartó egységeknél már 3-4 gyógyszerész, két szakasszisztens, s legalább egy asszisztens munkában való részvételét tartották elengedhetetlennek a rendelet megalkotói.
A heti nyitva tartás hossza azonban csak egy alaplétszámot határoz meg, ezt módosítja az „anyapatika” által működtetett kézigyógyszertárak száma, de például az is, ha minimum heti 20 órában gyógyszerészi gondozást is végeznek. Ez utóbbi esetben elengedhetetlen egy nyilván a feladatra szakosodott további gyógyszerész alkalmazása. Ugyancsak további patikus – vagy szakasszisztens – foglalkoztatását írják elő abban az esetben is, amennyiben a tára mögött álló szakemberre havi átlagban kétezernél több recept kiadása jut. S mindehhez társul egy további alaprendelkezés: egy gyógyszerész legfeljebb két gyógyszerkiadó szakasszisztens és további egy asszisztens szakmai felügyeletét láthatja el.
A MedicalOnline információja szerint azonban kétségessé vált a rendelkezés szeptemberi bevezetése, mivel a gyógyszertárak egyharmada képtelen biztosítani az előírt személyi feltételeket. Még leginkább a heti 40, vagy 48 órában nyitva tartó, általában kisebb településeken működő gyógyszertárak képesek teljesíteni az előírtakban foglaltakat. Ezekben a patikákban az esetek döntő többségében az általában helyben lakó patikatulajdonos gyógyszerész dolgozik. Gondot az ő esetükben inkább annak a feltételnek a teljesítése okoz, hogy havonta legfeljebb csak 2000 recepttel dolgozzanak.
A nagyobb településeken működő, akár heti 60 óránál is hosszabb ideig nyitva tartó gyógyszertárak esetében a rendeletben szereplő patikus- és asszisztens-létszám biztosítása okoz problémát.
Lapunk úgy tudja, hogy a felmerült gondok rendezésére többféle javaslat született. Így például a kis, egyszemélyes patikáknál nem vennék figyelembe a receptek számát, míg a nagyobbaknál 2500-ra emelnék azon vények számát, amelyekkel havi átlagban egy-egy gyógyszerkiadásra jogosult szakember dolgozhat.
Ami a konkrét létszámgondokat illeti, ezek sok esetben ma is fennállnak, áthidalásukat úgynevezett helyettesítő gyógyszerészek hosszabb-rövidebb ideig tartó foglalkoztatásával hidalják át a vállalkozások tulajdonosai, vezetői. Amennyiben ezt a megoldást lehetővé tenné az új rendelkezés is, úgy jelentősen csökkenne a személyi feltételeket teljesíteni nem tudó gyógyszertárak száma.
A sokat kárhoztatott patikaliberalizáció egyik haszna az volt a készítményeiket kiváltani, vagy valamilyen medicinát megvásárolni szándékozók számára, hogy a korábbiakhoz képest sok patika – s nem csak a liberalizáció nyomán megalapítottak! – növelte nyitva tartási idejét, illetve ugrásszerűen megnőtt a szombat délelőtt is működő gyógyszertárak száma. A gyógyszer-gazdaságossági törvény 2006-os megszületése előtti években ugyanis egyre hamarabb zártak be a patikák, s a jelenleginél lényegesen kevesebben nyitottak ki szombat délelőtt is. Nem véletlenül keltett feltűnést az a fővárosi, nagykörúti régi, patináns gyógyszertár, amely bejáratára illesztett nagy plakáton hirdette: 20 óráig tartunk nyitva. Az új működési rend ugyanis lényegesen jobban illeszkedett, s illeszkedik manapság is a munkába járók életritmusához – hiszen egyre kevesebb munkahelyen van a nyolc óra letelte után fájront! -, illetve az alaposan megváltozott vásárlási szokásokhoz. Hiba lenne – s úgy tűnik van erre fogadókészség a jogalkalmazók és -alkotók körében -, ha e téren visszalépés történne, s kevésbé indokolt esetben is engedélyeznék a nyitva tartási idő csökkentését.
