Pékasztmáért 200 ezer font
A kenyérdagasztás és a dohányszedés épp úgy maradandó károsodást okozhat, mint bármely veszélyes anyag.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Egészséges munkahelyek – A veszélyes anyagok helyes kezelése” című két éves kampányának hazai indítását jelentette be szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Az akció témájával kapcsolatban Simon Attila István arra is felhívta a figyelmet, hogy nem tehető egyenlőségjel a veszélyes és a vegyi anyagok közé. Az előbbi ugyanis sokkal tágabb kategória. A kampány célja épp ezért előmozdítani az adott munkahelyen előforduló veszélyes anyagok jelentette kockázatok ismertségét, illetve olyan szervezeti kultúra kialakulását, amely hozzájárul e kockázatok megelőzéséhez vagy hatékony kezeléséhez.
Az EU-OSHA által végzett európai vállalati felmérés szerint a vállalkozások 38 százaléka számolt be a munkahelyeiken valamilyen formában jelen lévő veszélyes anyagokról. Az unió munkavállalóinak 2015-ös megkérdezés során pedig a dolgozók 18 százaléka elmondta, hogy munkaidejük egynegyedében vegyipari termékekkel vagy vegyszerekkel érintkeznek. S ez a statisztika 2000 óta alig változott. A hazai adatok, hangsúlyozta az államtitkár helyettes, hasonló arányokat mutatnak. A helyzetet jól jellemzi, hogy az átlagnál lényegesen környezettudatosabb Svédországban is közel húsz év alatt – 1996–2014 között – a veszélyes anyagok használata fejenként 3-ról 3,7 tonnára nőtt.
Hihetnénk, léteznek veszélytelen, „ártatlan” munkahelyek, de ezt Borhidi Gábor és Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) ügyvivői egyként cáfolták. Ki hinné például, hogy az elmúlt időszakban – nyilván a felhasznált kemikáliák okán – veszélyesség tekintetében a mezőgazdaság „lelépte”, a második helyre szorította az építőipart. Új veszélyforrásként jelent meg például a zöld dohány betegség, a dohányszedők ugyanis, ha nem védekeznek nikotinmérgezést kaphatnak munkájuk során. Nagy publicitást kapott néhány éve az az eset is, amikor petrezselymet szedő nők szenvedtek súlyos sérüléseket, akik a tűző napon, védőkesztyű nélkül dolgoztak, mivel a petrezselyem levelében olyan fényérzékenyítő anyag van, ami a bőrre kerülve a napfény hatására bőrgyulladást okoz.
A pékasztma megelőzésére például egy angliai eset nyomán dolgozták ki a helyes gyakorlatot. Egy szakácsnő ugyanis addig dagasztotta a kenyértésztát egy kicsi és rosszul szellőztetett iskolai konyhán, míg súlyos légzési nehézségei nem támadtak. A védőintézkedés hiányát a fenntartó önkormányzatnak 200 ezer fontja (80 millió forint!) bánta, amit kártérítésként kellett kifizetnie.
A legnagyobb problémát azonban a rákkeltő anyagok jelentik. Becslések szerint az EU-ban évente 91 500 és 150 500 közötti új rákos megbetegedést diagnosztizálnak olyanoknál, akik munkájuk során karcinogén anyagokkal érintkeztek. Egy másik adatsor arról számol be, hogy óránként 10 ember hal meg munkával összefüggő rákos megbetegedésben, éves szinten összesen 80 ezren.
A magyar statisztika 12 ionizáló sugárzás által okozott rosszindulatú daganatos megbetegedést regisztrált foglalkozási megbetegedésként, derül ki a nemzetgazdaság 2016-os munkavédelmi helyzetéről készített jelentésből. Az OMB ügyvivői nem véletlenül emelték ki a foglalkozás-egészségügy fontosságát. Az is a fenti jelentésből tudható, hogy 2016-ban 2 643 orvos dolgozott a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban, közel 2,2 millió embert látva el, akiknek jelentős része – 67,9 százalék – 10 főnél kevesebb munkatársat foglalkoztató vállalkozás alkalmazásában állt. Az orvosi munka egyik igen fontos része az alkalmassági vizsgálat, ebből is több mint 2 millióra került sor, amelynek közel fele a foglalkozási megbetegedéseket megelőzni hivatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat volt. Összesen egyébként a foglalkozás-egészségügyi orvosok 3,3 millió esetet láttak el.
A most induló kampányban az unió tagállamain kívül részt vesz Norvégia, Svájc és Izland is. (A kampány weboldala: https://healthy-workplaces.eu) A követendő példák középpontba helyezését szolgálja a Helyes Gyakorlat Díj pályázat, amelyre idén december 15-ig saját megoldásaikkal jelentkezhetnek a 100 főnél több, vagy ennél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozások.