Ónodi-Szűcs Zoltán szerint túl vagyunk a krízisen
Míg a járóbeteg-szakellátók úgy érzik, a nehézségek ellenére valahogyan mégis sikerült talpon maradniuk, az egészségügyért felelős államtitkár a krízis elmúltáról, bővülő forrásokról beszélt a XIX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián, hozzátéve azt is, a finanszírozást a jövőben nemcsak a teljesítmény, hanem a minőség is meghatározza majd.
Bár a 20 százalékos alapdíjemelésnek köszönhetően – amelynek nagy részét a béremelésre kellett fordítaniuk a szolgáltatóknak – stabilizálódni látszott a járóbeteg-szakellátók helyzete, az egyidejűleg bevezetett 8 százalékos teljesítményvolumen-korlát (tvk) csökkentés megingatta ezt – mondta a szerdán kezdődött, kétnapos, balatonfüredi konferencián a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke, Pásztélyi Zsolt. A korlátozás drámai romlást eredményezett az előjegyzési listákban, hiszen az egészségpolitika elvárása, hogy a szakellátók fogadják a kórházakból – az ösztönzők változása mentén is – kiszoruló, fekvőbeteg-ellátást nem igénylő pácienseket. Tovább növeli a várakozási időt, hogy a nem kórházakhoz integrált szakrendelőkbe egyre nehezebb orvost találni, ráadásul az elöregedés, a migráció, és a szaporodó magánszolgáltatók elszívó ereje miatt is egyre fogyatkozó szakorvosi gárdának kell kiszolgálnia azokat a betegeket is, akiket azért kell fogadniuk, mert – bár évek óta kérik – mindmáig nem sikerült feloldani az alapellátók receptírási korlátozását egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök tekintetében.
Mindennek eredményeként nagyon sokat kell várniuk a betegeknek, hogy bejussanak a járóbeteg intézményekbe; a legkritikusabb a helyzet kardiológai, a diabetológiai és az endokrinológiai rendeléseken, ahol az átlagos várakozási idő 46, 28, illetve 24 nap. Pásztélyi szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben a beteg 1-2 héten belül nem jut ellátáshoz a közszférában, magánszolgáltatóhoz fordul. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben a kórházi várólista-csökkentési programra 10 milliárd forintot szánt a kormány, a betegelőjegyzési listák mérséklését ugyan ígérik, de eddig nem allokáltak hozzá forrásokat.
Vannak pozitív változások, de még sok minden hátra van – nyitotta válaszát Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, aki a megforduló trendek között az orvoselvándorlás és a kórházak eladósodási ütemének mérséklődését, a várólisták hosszának csökkenését és a nagyarányú béremelést sorolta. Hozzátette, 2010-hez képest 600 milliárd forinttal költenek többet az egészségügyre. Az előjegyzési listák tisztulását az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) további fejlesztésétől várják, amelyhez novembertől valamennyi, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott szolgáltatónak csatlakoznia kell. A felhőalapú rendszerbe több olyan modult is beépítenek majd, ami a rend és az átláthatóság irányába hat, így pilotprogramot indítanak annak érdekében, hogy feltárják a hosszú várakozási idő okait, egységesítsék és rövidítsék az előjegyzési listákat. Minderre 3 milliárd forintot is ígért az államtitkár. A szakpolitikus itt számolt be arról, hogy az EESZT-hez eddig 5619 egészségügyi szolgáltató csatlakozott, ami több mint az ellátók 56 százaléka. A 3186 háziorvos (51 százalék) mellett 241 intézményt (55,2 százalék) és 2192 patika regisztrált.
Az államtitkár szavait igyekezett alátámasztani az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója Németh László, aki elmondta, hogy idén 1260 orvossal gyarapodott a kezelésük alá tartozó intézményekben foglalkoztatottak száma, és emellett 560 rezidens érkezett a rendszerbe. Hozzátette azt is, hogy ez a többlet annak köszönhető, hogy a korábban közreműködőként, számla ellenében alkalmazott orvosok – akik így jóval többet kereshettek, mint alkalmazott kollégáik – visszatértek a közalkalmazotti státuszhoz, hiszen csak így élvezhették a tavaly indult béremelés előnyeit.
A forrásbővülésre Kiss Zsolt, a NEAK mb. egészségügyi főigazgató-helyettese hozta a példát, amikor elmondta, míg 2014-ben 123 milliárd forint volt a járóbeteg-ellátás előirányzata, idén ez már 150 milliárd forintra emelkedett. Míg tavaly kettő, idén már négymilliárd forint jut a fekvő- és járóbeteg-szakellátás közötti tvk-átcsoportosításra, ami az adataik szerint egyre inkább kihasznált lehetőség. Hozzátette azt is, a nyolc százalékos tvk-csökkentés nem hozott változást a szakrendelőkben ellátott betegek számában, változatlanul 66 millió feletti ellátást finanszíroz a szegmensben a NEAK.
A tvk-átcsoportosítás csak a kórházakhoz csatolt rendelőkre vonatkozik, amelyek így 5 százalékkal növelhették az erre jutó kapacitásaikat, azonban ebből a független járóbeteg-ellátók nem részesülhettek – hívta fel a figyelmet Pásztélyi Zsolt. Nagy Gábor, a Magyar Kórházszövetség alelnöke mindezt azzal egészítette ki, hogy a kassza továbbra is zárt, így az átcsoportosítás nem jelent plusz pénzt az integrált szakrendelőknek sem.
Többen érdeklődtek arról, hogyan áll annak az 5 milliárd forintos, uniós keretforrásnak az elosztása, amelyet a járóbeteg-szakellátók fejlesztésére szánt a kormány. Mint azt Mészáros János, az ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár elmondta, az EFOP 2.2.19-17 pályázatra 120 igénylés érkezett, ötszörös túljegyzéssel, 27,6 milliárd forintra nyújtottak be igényt az intézmények. A pályázatokat több lépcsőben, folyamatosan bírálják el, néhány – húsznál kevesebb – igénylés még a bírálati szakaszban van, a lezárás október-novemberre várható.
A járóbeteg-ellátásra jutó források évről-évre bővülnek – hangsúlyozta összefoglalójában Ónodi-Szűcs Zoltán, ugyanakkor hozzátette, az orvos-beteg találkozások száma még mindig nagyon magas, ezen változtatni kell, azonban annak érdekében, hogy a betegek a lakóhelyükhöz legközelebb jussanak ellátáshoz, továbbra is számítanak az önálló járóbeteg-szakellátókra is. A rendelők helyzetében változást hoz majd az alapellátásban kialakítandó új indikátorrendszer, amellyel a definitív ellátásra ösztönzik a háziorvosokat, így csökkentve a szakellátás terhelését – utalt a jövőre az államtitkár. A bővülő források kihelyezését azonban a jövőben nemcsak a teljesítmény, hanem a minőségi mutatók is meghatározzák majd. A társadalom érzi, hogy minden, az egészségügyet érintő átalakítás őket is érinti, ezért nem szabad erodálni a betegek bizalmát.
Ezek koherens gondolatok – így reagált az államtitkár a MedicalOnline azt firtató kérdésére, hogy az új, minőségalapú ösztönző-rendszer bevezetését csak a választások, után, jövő év májusától tervezik-e? Kifejtette, ehhez szükség van a kompetencia alapú minimumfeltétel-rendszer kialakítására, ami továbbra is az Egészségügyi Szakmai Kollégiumi tagozatok miatt késik, eddig mindössze két tagozat végzett ezzel a feladattal, akik „belátták, hogy van ennek értelme” – jegyezte meg az államtitkár.
A betegek érdeke számít – hangsúlyozza gyakorta az államtitkár, ezért a MedicalOnline kíváncsi volt arra is, hogy a minőségalapú finanszírozást meghatározzák-e majd a betegek szakmailag irányított visszajelzései is? Az államtitkár röviden igennel felelt, ám bővebben nem kívánta kifejteni a kérdést, mert mint fogalmazott: „nem kíván más kormányok programjairól beszélni”.
