hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Nukleáris medicina: a pénz csak növelte az inhomogenitást

Egészségpolitikai stratégia hiányában az uniós források nem csökkentették, hanem tovább növelték a nukleáris medicina országon belüli ellátottságának egyenetlenségét.

Piaci elemzések szerint 2017-ben világszerte közel 66 millió nukleáris medicina eljárást – vizsgálatokat és kezeléseket – terveznek, beleértve a SPECT/CT, PET/CT és PET/MR képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat, radionuklid terápiát és a brachyterápiás kezeléseket. Az eljárások több mint kétharmadát SPECT/CT vel (gamma-sugárzó radionuklidok) végzik, míg a pozitron-emittekkel zajló vizsgálatok száma valamivel meghaladja a 20 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a képalkotó diagnosztika összességében az eljárások 89 százalékát teszi ki. A fennmaradó 11 százalék radiogyógyszerekkel végrehajtott, valamint  brachyterápia  kezelést  jelent. Magyarországon azonban nem ennyire jó a helyzet.

A Hevesy György Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság XX. három napos jubileumi kongresszusának csütörtöki megnyitóján azonban még inkább a szakma összetartásáról esett szó. Amit egyébként a résztvevők kiemelkedően nagy száma is demonstrált, hiszen a több napos szakmai eseményre közel négyszázan jelentkeztek, ami azt jelzi: sokan tartják fontosnak az orvostudomány e szegmensét.

Ami a hazai helyzetet illeti, Szilvási István professzor szerint meglehetősen vegyes a kép. A szakmai kollégium nukleáris medicina tagozatának vezetője úgy véli, e terület műszerezettsége például még az ország tényleges lehetőségeihez képest is jelentősen elmaradott. Hasonló képet mutat a szakember-ellátottság. Magyarországon összesen 33 olyan munkahely van, ahol nukleáris medicinát folytatnak, közülük nyolc helyen nincs főállású orvos, másod- és mellékállásban végzik a vizsgálatokat. A többletmunka egyébként szinte mindenkire jellemző, Budapesten például 27 főállású szakorvos dolgozik, közülük 23-an vállalnak mellékállást. Hiányzik a középgeneráció, s még ennél is rosszabb a helyzet a szakdolgozókat illetően. A fiatalok mintha a korábbi évekhez képest jobban érdeklődnének e szakma iránt – ez Szilvási professzor szerint elsősorban a PET elterjedésének köszönhető –, ám ez a jónak ígérkező tendencia megbicsaklik, ha elmaradott laboratóriumokba, öreg gépparkkal kell dolgozniuk. S mivel a PET világszerte terjedőben, könnyen találnak munkát maguknak külföldön. A nukleáris medicinát kivették a hiányszakmák közül, miközben Budapesten jelenleg mindössze két rezidens van.  

Magyarországon a korszerűnek mondott, de nem a luxus PET/CT, PET/MR és SPECT/CT részaránya a teljes hazai nukleáris medicinán belül 17-18, míg Európában 70 százalék. Mivel az egészségügyre jutó uniós források elosztása és felhasználása nem egységes egészségpolitikai stratégia mentén történt, így a beáramlott pénz paradox módon tovább növelte e szakterületen az „inhomogenitást”, a fejlesztésekből kimaradt központi régióról már nem is szólva.

A finanszírozás problémái, s az ebből adódó következmények is belesimulnak a hazai egészségügy általános gyakorlatába. Vagyis gazdasági kényszerből azokra a vizsgálatokra fókuszálnak, amelyek finanszírozása jobb, így elvégzésükkel nem az adott intézmény adósságállományát növelik. A tagozat elnöke szerint elengedhetetlen a kód- és pontrevízió, s a szakmai irányelvek lefektetése. 

Nálunk 120-130 ezerre tehető évente a vizsgálatok száma, Csehországban 200-220 ezer, több és jobb a gép áll a szakemberek rendelkezésére, a finanszírozási különbségekről már nem is szólva.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Könyveink