Nincs ingyenpénz az önkormányzatoknak 2. rész
Heves ütközeteket hozhat az önkormányzatokkal az egészségügy átépítési programja. Az erősen eladósodott helyhatóságok számára az elmúlt hónapok világossá tették, hogy a kormány nem engedi el az adósságaikat. Úgy tűnik, különösen nehéz feldolgozniuk, hogy az egészségügyben felhalmozódott hiányt is csak részben és csupán feltételekkel rendezi a kormány. Így készülhetett el az első olyan egészségügyi program, amelyet nem az ellenzék, hanem a kormánypártiak bírálnak a legerőteljesebben.
EU- és eü-régiók
November végéig lezárul majd az észrevételek összegzése, és a jövő évben elsőként az egészségügy szerkezeti átalakítása kerül napirendre, ami azért meglepő, mert ez az elképzelés talán legkidolgozatlanabb pontja. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a kormány nagytérségekben gondolkodik, vagyis két-három megyéből hozna létre új egészségügyi régiókat. (Ennek határai nem teljesen egyeznének meg az EU régiókkal. Figyelembe vennék, hogy például Fejér megye keleti része jelenleg is inkább a fővároshoz kötődik, mint Székesfehérvárhoz, legalábbis egészségügyi szinten.) A régión belül az egészségügyi intézményeknek nagyfokú munkamegosztásra kellene törekedniük, ami a gyógyszer- és eszközbeszerzésre is kiterjed. Nagyjából az is látszik már, hogy az önkormányzatok közül a nehéz anyagi helyzetben levő kisebb városok gondolkodnak kórházaik állami kézbe adásában, mert mint Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke rámutatott, az ő kötelező feladataik közé nem tartozik a fekvőbeteg-ellátás. Csődközeli állapotban viszont csak ezt láthatnák el.
A kormány nagytérségi és kistérségi szinten is betegút-tervezésben gondolkodik. Az átalakítás kulcsszava nem az államosítás, hanem a szervezés lesz, ami kétségkívül a mai magyar egészségügy leggyengébb eleme. A kormány az egymással együttműködést vállaló intézmények számára többletforrásokat különít el, ez lesz az uniós forrásokhoz való hozzájutás fő feltétele, és éves szinten régiónként mintegy egymilliárd forint áll majd rendelkezésre a szervezési kiadásokra.
A kormány azt szeretné, ha véget érne a betegek bolyongása a rendszerben, az egészségügy kézen fogná a pácienseit és végigvezetné őket a gyógyítási folyamaton. Ennek módja erősen hasonlít az irányított betegellátási modellre. Vagyis az érdekeltséget úgy teremtenék meg, hogy az intézmények a tb-től megkapnák a teljesítményük után járó összeget – ahogy ma is. Ezt éves szinten összesítik majd, és összevetik a térségben élők korábbi „egészségügyi fogyasztásával”. Ha ehhez képest sikerült megtakarítást elérni, akkor a különbözetet évente megkapják a szolgáltatók. Sok lesz a hasonlóság, de a különbség is a korábbi modellhez képest. A megtakarítás csak úgy lesz lehetséges, ha valóban megszervezik a betegutakat. Korábban viszont elég volt egy olyan kistérséget keresni, ahol a közelben nincs sem kórház, sem szakrendelő, vagyis az országos átlagnál jóval alacsonyabb az egy főre jutó egészségügyi kiadás.
Új elem, hogy az év végére mozgásba lendülő egészségügyi államtitkárság például eszközregisztert is készíttet a kórházakról, ennek alapján lehet majd tudni, hogy melyik intézmény milyen ellátást nyújthat. Az elképzelések szerint egészen részletes szervezési munka kezdődne, amelyben településekre és betegségekre lebontva dolgozzák ki, hogy milyen kór ellátására mely ellátóhely van felkészülve.
Önkormányzati lobbi
A szkeptikusok szerint az önkormányzati lobbi olyan erős a Fideszen belül, hogy az elképzeléseket azonnal megfúrják. Ennek a része lehetett már Szócska Miklós államtitkár menesztésének azóta cáfolt megszellőztetése is. Az önkormányzatok ugyan felemlíthetik, hogy politikai szempontból gyenge az egészségügyi tárca, ám nem árt emlékezniük rá, hogy a szakértői tárca kialakítása tudatos kormányzati döntés volt. Szócskáék nem egy váratlan ötlet hatására kerültek a szaktárca élére, Navracsics Tibor irányításával legalább 2006 óta készültek a kormányzati feladatra. Az önkormányzatok lobbierejének felmérésénél pedig azt is figyelembe kell venni, hogy 2014-től 200 fős lesz a parlament, tehát egész sor jelenlegi képviselő már most bizonyosra veheti, hogy nem újrázhat 2014-ben. A döntés a kormányfő kezében lesz. Másrészt fideszes körökben meglebegtették, hogy ismét összeférhetetlenné teszik a polgármesteri és a képviselői tisztséget, ami jelentősen gyengítené az önkormányzati vezetők nagypolitikai erejét.
Az mindenesetre tanulságos, hogy a program lényegét, vagyis az értékválasztását, a főbb alapelveit nem érte támadás, a vita fő vonulata az államosítással, illetve az egészségügy szervezési egységének méretével kapcsolatos. A számos kérdést felvető vitairat, terjedelmessége ellenére, mégis több ponton erősen vázlatos. A kormányzati elképzelések szerint ez folyamatosan bővülne, egyrészt azért, mert belefoglalnák a társadalmi vita újabb elemeit, másrészt azért, mert folyik a vázlatos tervek részletes kidolgozása.
