A Semmelweis vitairat kulcsszavai

Társadalombiztosítás vagy állami egészségügy?

A koncepció kidolgozói szerint a „bizonyítékokon alapuló” egészségpolitika már meghaladta a társadalombiztosítási kontra állami egészségügy szembeállítást. A modern szemléletben különböző rendszermodellek keverednek egymással, és mindig a leghatékonyabbat kell kiválasztani közülük. A forrásteremtésben például vegyes modell jellemzi Magyarországot, tb-járulékból és legalább felerészben adókból származik a gyógyításra felhasználható összeg. A finanszírozás szempontjából viszont megmarad a tisztán társadalombiztosítási modell. A szolgáltatás megszervezésében pedig az állam lehet a leghatékonyabb, ezért a program kidolgozói arra törekszenek, hogy minél több intézmény kerüljön állami tulajdonba, és a gyógyító hálózatot is az állam szervezze meg. Erre a célra új intézményeket hoznak létre.

Egészségügyi nagytérségek

A megyéknél nagyobb, de a jelenlegi régióktól eltérő területi egységekben szeretnék megszervezni a teljes spektrumú egészségügyi ellátást. Ennek megfelelően kilenc egészségügyi régió alakulna ki, amelyből háromnak Budapest lenne a központja, és Pest megye is mindháromba beletartozna. A megyehatárt nem tekintenék kőbe vésettnek, egy megye akár több régióhoz is tartozhat, Nógrád egyes részeiből például könnyebb a fővárosba eljutni, mint Miskolcra, ez magyarázza, hogy ezt a megyét két nagytérséghez is besorolják. A program valamennyi régiónál megemlíti, hogy a megyék közlekedésileg kedvezőbb részeit sorolja az adott térségbe.

I. Buda és környéke, valamint Fejér és Komárom-Esztergom megye

II. Észak-Pest és környéke mellett Nógrád és Heves megye

III. Dél-Pest és környéke mellett Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye

IV. Debrecen központtal Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok egy része

V. Miskolc központtal Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye

VI. Szeged központtal Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Bács-Kiskun megye

VII. Győr központtal Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém és Vas megye megfelelő részei

VIII. Zalaegerszeg központtal Zala, Vas, esetleg Somogy és Veszprém megye

IX. Pécs központtal Baranya, Tolna, Somogy, Fejér megye

Kötelező háziorvosi tájékoztatás

A háziorvosok kiemelt szerepet kapnak a jövőben is, finanszírozásuknak lenne egy minőségi eleme, amely például abból állna össze, hogy hogyan gazdálkodnak a laborkerettel, milyenek a gyógyszerrendelési szokásaik, illetve milyen szűrési tevékenységet biztosítanak pácienseiknek. Háziorvosi életpályamodellt dolgoznak ki, emellett egységesítenék az önkormányzatok és a háziorvosok közötti szerződéseket. Létrehoznának egy praxisalapot, amely kedvezményes hitelt nyújtana a fiatalok számára. Megfontolásra ajánlanak egy „háziorvosi járulékot”, amelyet az aktív orvosok fizetnének, és a nyugdíjba menő kollégáiknak nyújtana kiegészítést. Új elem az is, hogy a háziorvosok számára minden tb-keret terhére történt szolgáltatásról kötelező lesz tájékoztatást nyújtani, a gyógyszerek kiváltásáról kezdve a nem beutalóköteles szakorvosi vizsgálatokon való megjelenésig.

Ambuláns HBCS

Fontolóra veszik, hogy a jelenlegi tételes finanszírozásról áttérjenek a fekvőbeteg ellátáshoz hasonló esetátalányra. A két modell között az a különbség, hogy jelenleg az elvégzett beavatkozások után fizet a biztosító, így a teljesítmények pörgetésében teszi érdekeltté a szolgáltatókat. A jövőben viszont a tb esetátalányt fizetne, amit a homogén betegségcsoportok szerint állapítanának meg. Ez egy jóval takarékosabb, hatékonyabb ellátási formát tesz lehetővé.

Struktúraváltás

Az intézményeket a korábbi teljesítmények és az eladósodottság mértéke alapján csoportosítják. A négy kategória: 1. kis adósság, nagy teljesítmény; 2. nagy adósság, nagy teljesítmény; 3. kis adósság, kis teljesítmény és 4. nagy adósság, kis teljesítmény. Az államnak több ponton is van tennivalója. A 2. csoportnál javítani kell a finanszírozási helyzeten, mert ott nyilván irreálisan alacsonyak a teljesítménykeretek. A 3. csoportnál azt is vizsgálják majd, vannak-e kihasználatlan kapacitások, ha igen, akkor a menedzsmentet kell javítani. A 4. csoportba tartozó intézményeknél viszont struktúraváltásra lesz szükség. Úgy tudjuk, a szakértőknél már vannak ezzel kapcsolatban részadatok, ám ezeket nem bocsátották rendelkezésünkre.

Sürgősségi forgórendszer

Akut beteget ellátó kórház a program szerint nem működhetne megfelelő sürgősségi osztály nélkül. Új elem, hogy az akut ellátásban résztvevők a helyszíni, illetve a kórházi sürgősség között egy előre megtervezett forgórendszerben dolgoznának, tehát ugyanaz az orvos vagy ápoló egyszer a sürgősségi betegellátó osztályon, máskor a mentőknél vagy az ügyeleten. Mindezt tehát úgy kell értelmezni, hogy a mentőtiszteket is beosztanák a sürgősségi osztályokra és az alapellátási ügyeletre, amitől a program kidolgozói azt remélik, hogy egységes szakmai elvek alapján folyik majd az ellátás, és az új rendszer segít a szakorvosi emberi erőforrás-krízisen is.