Nézeteltérés Szócska és a kamarák közt

A Szócska Miklós vezette államtitkárság gyakran hangsúlyozza a szakmával történő egyeztetés, a partnerség fontosságát, és teszi ezt - kevés kivételtől eltekintve - a gyakorlatban is, hiszen az otthonszülés törvénytervezetét és a Semmelweis Tervet is megvitatta az érintettekkel. Az egészségügyi kamarák vezetői azonban most mégis megkongatták a vészharangot.

Éger István 2011-ben markánsan változtatott eddigi politikáján, és idei első nyilatkozatában úgy fogalmazott "lejárt a kegyelmi időszak". Mint mondta, nem érzékelik a döntéshozóknál a fogékonyságot a problémák megoldására és úgy látja: az elmúlt hónapokban sokkal több és komolyabb közérzetjavító, pénzügyi forrást nem igénylő lépést lehetett volna megtenni. A Népszabadságnak adott interjút számos további szereplés követte, melyben a MOK elnöke újra és újra elmondta, többet vár a kormánytól.

A kamarák együtt tiltakoznak

Mint kiderült, ez csak az első lépés volt - Éger István ezúttal a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökeivel együtt kiáltott a világnak. Álláspontjuk szerint a korábban közöltekhez képest más módon és más változatban nyújtották be az egészségügyben kötelező kamarai tagság visszaállításáról szóló törvényjavaslatot.

Elmondásuk szerint október óta többször is egyeztetettek a törvény kapcsán a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, azonban az utolsó, december közepére ígért egyeztetés valamilyen oknál fogva elmaradt, és nem az a szöveg került benyújtásra, amelyet korábban megismerhettek a kamarák.

A Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által december 23-án benyújtott törvényjavaslat újra visszaállítaná az egészségügyben a kötelező kamarai tagságot, amelyet 2006-ban töröltek el. A tervezet egyebek között előírja az egészségügyi szakmai kamarákban a teljes körű kötelező kamarai tagságot, és egy a kamarák által teljes körű, független etikai rendszer működtetését. Továbbá valamennyi hivatásgyakorlót érintően bővíti a kamarák szakmai, minőségbiztosítási feladatkörét és kiterjeszti a szakmai kamarák véleményezési jogköreit.

Éger István elmondta, számos dolog van az eljárás kapcsán, amit nem értenek. A korábbi egyeztetések során arról volt szó, hogy egyéni képviselői indítványként, közigazgatási egyeztetést követően lesz beterjesztve a javaslat. Ehhez képest közigazgatási javaslat nélkül nyújtotta be azt a miniszter - tette hozzá.

A MOK egyelőre még a december közepére ígért egyeztetésre vár - mondta Éger István, utalva ezzel arra, hogy a javaslat benyújtását megelőző utolsó egyeztetés egyszerűen elmaradt. Azóta sem értesítették őket arról, hogy beterjesztették a törvényjavaslatot. Elmondta, hogy természetesen tanulmányozták a parlament honlapján olvasható szöveget, de nem kívánta azt kommentálni.

Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke azt nehezményezte, hogy a benyújtott tervezet a többszöri tárgyalások ellenére két-három ponton is eltér attól, mint amit a legutolsó egyeztetésen láttak.

Az egyik ilyen a kamarai tisztségviselők újjáválaszthatóságát szabályzó rész. Jelenleg egymás után kétszer lehet újraválasztani valakit ugyanarra a tisztségre. Az egyeztetések során a teljes körű kötelező kamarai tagság életbe lépését egyfajta nulla pontként értelmezték. Tehát az egymás után kétszeri újraválaszthatóság a törvény hatályba lépését követően indult volna - de ez kikerült a szövegből. Horváth Tamás ennek kapcsán kiemelte, mindenképpen tisztázni kell, hogy az új kamarai törvény szabályozása jogfolytonos-e, vagy sem.

A másik pont, amely megváltozott az utolsó egyeztetés óta, az a tagdíjak befizetéséről szóló rész. Az MGYK javaslata az volt, hogy az összeget egyenlő arányban osszák szét újra a kamarák között - ez viszont kikerült a végleges változatból. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a három kamara feladatkörei, és az ehhez kapcsolódó költségei közel azonosak, a taglétszám viszont különbözik.

Közölte: ha a törvény életbe lép és kötelező lesz a kamarai tagság, a MESZK-nél 90-100 ezer, a MOK-nál 40-50 ezer, az MGYK-nál pedig 7-8 ezer körül prognosztizálják a taglétszámot. Kiemelte ugyanakkor: még változhat, hogy a kötelező kamarai tagság kire terjed ki, mivel egyebek mellett még nem dőlt el, hogy kinek van összeférhetetlensége, vagy felmentése a kamarai tagság alól.

Horváth Tamás elmondta, hogy az említett két pont kapcsán mindenképpen egyeztetni kívánnak. Szerinte az egyes kamarák a rájuk specifikus pontokban még nyilvánvalóan szeretnének módosításokat elérni, de lehetnek olyan pontok is, amelyek módosítását mindhárom kamara egyetértésben kezdeményezi majd.

Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozó Kamara (MESZK) elnöke kifejtette: december elején volt az utolsó egyeztetés, ahol abban állapodtak meg, hogy a következő hétre mindhárom kamara összeállítja és megküldi végső ajánlásait a tárcának, majd ezután újabb személyes egyeztetésre kerül sor. Tudomása szerint mindhárom szervezet elküldte ajánlásait, de az egyeztetés elmaradt. Emellett a benyújtás módja is megváltozott, amiről szintén nem tájékoztatták őket.

Mindezektől eltekintve viszont fontosnak nevezte, hogy legalább már benyújtották a javaslatot. Elmondta, hogy már felállították azokat a munkaügyi bizottságokat, amelyek elkezdték a felkészülést az újjáalakulásra. Ez komoly munkát jelent, mivel náluk több mint nyolcvanezer ember érintett a változásokban.

A NEFMI máshogy látja

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár határozottan visszautasítja a három egészségügyi kamara elnöke által megfogalmazott kritikákat a kormány által benyújtott kötelező kamarai tagság visszaállításáról szóló törvénytervezetről.

Az egészségügyi államtitkárság emlékeztetett, hogy a törvénytervezet jelenlegi formája több fordulós egyeztetés eredményeképpen jött létre, legutoljára december 10-én találkoztak ez ügyben. Majd ezt követően a három kamara által kért változtatásokat - két vitatott pont kivételével - át is vezették a szövegen.

Az egészségügyi tárca különösnek tartja, hogy "ezt az ágazatban megindult példa nélküli konstruktív egyeztetési folyamatot éppen annak a kamarának a vezetője veszélyezteti, akinek a kötelező kamarai tagság helyreállítására irányuló kérése a legtöbbet nyomott a latban a döntés meghozatalakor".

Nem elég a két millió?

A tárca közleménye szerint a két, nézetkülönbségre okot adó pont a kamarai tagdíj mértéke, valamint a kamarai tisztségviselők díjazásának kérdése volt.

Fenntartják azt a kormányzati álláspontot, miszerint a kamarai tagdíj mértékét az alulfizetett egészségügyi dolgozók védelme érdekében törvényi szinten korlátozni szükséges.

Az ország gazdasági helyzetéből kötelezően eredő kormányzati mértéktartást pedig szerintük a köztestületek szintjén is érvényesíteni szükséges, ezért fenntartják azt a kormányzati álláspontot is, hogy a kamarai tisztségviselők díjazásának mértékét a kormánytisztviselők díjazásához kötötten korlátozni szükséges. Ezt a tervezetben a kormányzat a helyettes államtitkári bruttó 750 ezer forintos fizetéshez köti.

"Az orvoskamarai javaslat ezt nem fogadta el, és a díjazás értékét az állami szektorban 2010-ben meghatározott bruttó 2 millió forintos vezetői díjazásban kívánta meghatározni" - tették hozzá.

Az államtitkárság közleményében jelezte: amennyiben a nézetkülönbségeket jelentő szempontokon kívül továbbra is léteznek pontosításra szoruló elemek a tervezetben, akkor - ahogy eddig is -, kész a problémák kezelésére, hangsúlyozva: "ennek a közvetlen párbeszéd a megfelelő formája".

A reakció reakciója

A minisztérium közleménye után a MESZK és az MGYK is békülő hangnemet ütött meg. A szakdolgozói kamara közölte: "nem vágta át a kormány az egészségügyi szakdolgozókat." Az általuk korábban kifogásoltakkal kapcsolatban pedig úgy fogalmaztak: "bízunk abban, hogy ezen korábban már támogatott javaslatot a későbbiekben, a törvénytervezet parlamenti tárgyalásakor még módosítani lehet".

Horváth Tamás pedig leszögezte: támogatják a Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter által benyújtott törvényjavaslatot. Az általa korábban említett "technikai problémákkal" kapcsolatban pedig reméli, hogy a "parlamenti szakban ezek a problémák módosító indítványokkal rendezhetők".