Szócska Miklós: az első feladat a betegutak rendbetétele
Az államtitkár az összes kórházvezetővel konzultált a Semmelweis-tervről. Az egyeztetésen az egészségügyi struktúra átszervezéséről és a várólistákról is szó esett.
Jövőre az egészségügyi struktúra átrendezésével a betegutak rendbetétele lesz az első feladat, ami komoly munka lesz - mondta Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár.
A szakmai szervezetek képviselőivel közösen tartott sajtótájékoztatón az államtitkár közölte, hogy az összes kórházvezető meghívásával ma tartották a Semmelweis-tervről szóló első konzultációt.
Hamarosan megérkezik a kórházak számlájára az év végi, összesen 27,5 milliárd forintos mentőcsomag. Az egészségügyi államtitkár úgy fogalmazott, ez elég lesz a túlélésre.
Túl sok konkrétum egyelőre nem hangzott el azzal kapcsolatban, hogy miként rendeznék át az ellátórendszert. Ezt Szócska Miklós azzal indokolta, hogy a részletek a szakmával való egyeztetés alapján fognak kibontakozni. Éppen ezért 2011-től háromhavonta egyeztet az államtitkár az összes kórházi vezetővel. Annyi biztos, hogy egy-egy megyén belül erősítenék a kórházak közötti együttműködést, az intézmények közötti munkamegosztást.
Az egyeztetésen egyebek mellett a várólista-ledolgozás technikai részleteiben is meg tudtak állapodni. Bár az intézmények jelezték, hogy elsősorban az emberi erőforrás területén nagyon komoly gondjaik vannak - az orvos és nővérhiány kérdését minden szakmai szervezet említette. Az államtitkár azt mondta, ennek a kérdésnek a kezelése csak alapszinten van benne a jövő fő irányait megfogalmazó Semmelweis-tervben, de komoly előrelépés várható a következő hetekben. Szócska Miklós még hozzátette: Mindenki látja, hogy előbb a rendszer átszervezésére van szükség. Ha erősödik a kórházak közötti együttműködés, akkor azzal pénzt lehet megtakarítani, amit a munkakörülmények javítására és a bérek emelésére kell költeni.
Partnerként javítani az egészségügy helyzetét
A pénteki egyeztetést követően a szakmai szervezetek képviselői kifejtették: üdvözlik, hogy a tárca partnerként kezeli őket, céljuk, hogy közösen, transzparens intézkedésekkel javítsák az egészségügy helyzetét.
Pászthelyi Zsolt, a Medicina 2000 elnöke azt mondta, hogy a járóbeteg-szakellátást tekintve támogatják azokat a lépéseket, amelyek olyan fajta finanszírozás felé viszik a rendszert, ahol minél alacsonyabb szinten látják el a beteget. Látják az egynapos betegellátás preferenciáját - tette hozzá.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy fogalmazott: a nagybeteg magyar egészségügyet három lépcsőben kell meggyógyítani. Mint mondta, az első az életveszély-elhárítás, amely megkezdődött az egészségügy működését veszélyeztető jogszabályok elhárításával és a pluszforrások biztosításával.
Közlése szerint a második lépés az életben maradás, amelyhez szükség van erőforrásokra. Ennek kapcsán kiemelte, hogy kis mértékben, de bővültek a pénzügyi erőforrások, de hasonlóan fontos az emberi erőforrás hiányának kezelése is. Emellett pedig meg kell kezdődnie az egész rendszer átrendeződésének. Rácz Jenő hozzátette: a harmadik lépcső, a gyógyítás folyamata; a Semmelweis-terv és a folyamatos konzultációk révén megkezdődhet a jövő felépítése.
Eszenyi Géza, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke szerint olyan problémák halmozódtak fel, amelyeket nem lehet egy év alatt helyretenni, de a Semmelweis-terv és a konzultáció mindenképpen jó kezdet. Az emberi erőforrás hiánya kapcsán hozzátette, hogy a vidéki kórházak olyan fokú orvoshiánnyal dolgoznak, amely már alig tartható.
Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke szintén az emberi erőforrás hiányát emelte ki legsúlyosabb problémaként, ez szerinte különösen a szakdolgozók tekintetében jelentős.
Az Egyetemi Klinikák Szövetségének képviseletében Jákó Kinga kifejtette, hogy szerinte a Semmelweis-terv alapján a szakorvosképzésben és a szakorvosok Magyarországon tartásában is előrelépés történhet.