Nem érdemes bor mellé rejteni a hálapénzt...
Nem érdemes a hálapénz kreatív elrejtésével ügyeskedniük a betegeknek. Hiába akarja a páciens egy bonbonba, könyvbe elrejteni a paraszolvenciát – azért, hogy az orvos azt azonnal ne utasíthassa vissza –, ennek ugyanúgy lehetnek kellemetlen következményei – írja a Népszava.
Kertész Attila rendőralezredes, a Nemzetvédelmi Szolgálat (NVSZ) főosztályvezető-helyettese egy minapi konferencián előadásában példaként felidézte annak a páciensnek a történet, aki egy üveg bor mellé 300 ezer forintnyi ajándékutalványt is „mellékelt.” Az orvos csak akkor vette észre a borítékot, miután hazaért. Azonnal jelezte a menedzsmentnek, s miután nem emlékezett arra, hogy melyik páciensétől kaphatta, az NVSZ segített neki abban, hogy megtegye ismeretlen tettes ellen a feljelentést. A rendőrség eljárást indított, és a nyomozók meg is találták a beteget, aki meg akarta vesztegetni az orvost.
Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény 2021-ben a büntetőkódexet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. A jogszabály szerint a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg 13 340 forint.
A járóbeteg szakrendelők konferenciája hallgatóságának soraiból elhangzott kérdésre, hogy vesztegetésnek minősül-e, ha az orvos ugyan nem fogad el hálapénzt, ám amikor csak három évvel későbbre múlva ajánl műtéti időpont páciensének, akkor azt is megjegyzi: magánklinikán két héten belül elvégzi a beavatkozást. Kertész Attila szerint ez a magatartás mindenképpen etikátlan, és kerülendő, de hogy bűncselekményként kezelhető-e ahhoz az eset összes körülményét meg kell vizsgálni. Ha egy ilyen információ eljut a testületéhez, az eljárás bizonyosan elindul és alaposan megnézik, hogy az adott esetben mi bizonyítható.
A hálapénz elfogadása helyett azt javasolni a betegnek, hogy a neki szánt összeget fizesse be a kórházi alapítványra, elfogadható – mondta az alezredes. Megjegyezte: azonban az egészségügyben számtalan olyan alapítvány is működik, amelyek nem intézményekhez kapcsolódnak, az ezek támogatására való felszólítás már nem biztos, hogy jogszerű. És az sem mindegy - Kertész Attila szerint -, hogy önkéntes felajánlásról van-e szó vagy pedig a kezelés feltételéül szabják meg az adott alapítvány támogatását.
Kérdésre válaszolva az alezredes elmondta, hogy mindig indul eljárás a vesztegető betegek ellen is, de nem ugyanaz a tettük megítélése, mint az orvosoké.
