Negyedik hullám nem lesz, már van

Jakab Ferenc virológus, víruskutató, Oroszi Beatrix epidemiológus, Gellér László kardiológus és Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára a legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre próbáltak tudományos megalapozottságú választ adni a negyedik covidhullám elején. A bő egyórás videóbeszélgetésből egyebek mellett kiderült: senkinek nincs oka félnie a harmadik oltástól, mert nincs olyan, hogy túl magas az antitestszint, a ráoltástól legfeljebb még magasabb lesz, és újból felébred az immunrendszer. Komoly veszélye annak van, ha valaki egyetlen oltást sem kér, főleg most, hogy a negyedik hullámot berobbantó koronavírus már nem a wuhani vírus. A delta agresszívebb, gyorsabb és okosabb variáns.

A Fiziopéntek nevű rendezvény meghívására felkért orvosok, kutatók és járványügyi szakértők a szakmabeliek, gyógytornászok, fizioterapeuták tájékoztatására mondták el, mit látnak a legfrissebb járványügyi adatokból, mit olvasnak ki az idevágó nemzetközi kutatásokból, és mit tapasztalnak saját orvosi praxisukban.

„Aki nem kapta meg az első két oltást, az mindenképpen kapja meg, de én a magam részéről kardoskodom a harmadik oltás mellett is” – mondta Jakab Ferenc virológus kutató, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, aki elsősorban az oltások szükségességéről beszélt, és arról, miért ne féljünk a harmadik oltástól.

Jakab Ferenc azt javasolja mindenkinek, hogy „tartsuk szárazon a puskaport és magasan az antitestszintet”, akár egy harmadik oltással. Attól szerinte nem kell tartani, hogy valaki úgy kap harmadik oltást, hogy az első kettő után még viszonylag magas a vérében az ellenanyag szintje, mert „olyan nincs, hogy az túl magas, legfeljebb az történik, hogy újabb löketet kap az immunrendszerünk, és annál jobban tudunk védekezni”.

A delta (korábban kettős variáns vagy indiai mutáns néven futott) egyébként azért olyan gyors és fertőzőképes, mert felcsipegette a korábbi vírustörzsek azon variációit, amik az ő szempontjából pozitívak voltak, és segítették a terjedését – ilyen szempontból tehát egy okos vírus.

Az látszik a globális járványadatokból, hogy a negyedik hullám az átoltottság ellenére magas és erős tud lenni – mondta Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance központjának megbízott igazgatója, az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai és epidemiológiai projektjének egyik vezetője. Hangsúlyozta, hogy a negyedik hullám mögött a delta variáns áll, aminek jellemzője, hogy a vírusterhelés ezerszer nagyobb is lehet, mint a korábbi variánsoknál, vagyis sokkal több vírus alakul ki az orrgaratban, súlyosabb lefolyású is lehet, több a kórházi eset, és az újrafertőződés valószínűsége is magasabb. Ez már nem a wuhani vírus, sokkal gyorsabb terjedésű lett menet közben, és ez átírta a nyájimmunitás feltételeit is.

A kardiológiai vonatkozásoknak leggyakrabban a hosszú covidnál van nagy jelentősége – mondta Gellér László kardiológus, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika professzora –, a fertőzöttek 60-80 százaléka általában 50 nappal a fertőzés után is beszámol valamilyen fennmaradt tünetről. Ez lehet fáradtság, fulladás, mellkasi fájdalom, vagy ami a leggyakoribb, az a normál színuszritmus felgyorsulása, ezzel találkoznak legtöbbször a rendelőkben.

Mint mondta, bizonyos esetben igen súlyosak is lehetnek ezek a problémák, olykor fiatal emberek is arról panaszkodnak, hogy annyira fáradtak, hogy semmit nem tudnak csinálni, a vécére is nehezen mennek ki. Ráadásul olyan fiataloknál is jelentkeznek problémák, akik szinte tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelték át a covidot – náluk is lehet szívdobogás, fejfájás, memóriavesztés, csökkent koncentráció, fáradtság, hányinger, sokféle tünet.

Svéd Tamás aneszteziológus és intenzívterápiás szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára ezek után ráerősített pár gondolatra, és cáfolni próbált néhány népszerű tévhitet. Például, hogy Magyarországon nem lesz negyedik hullám. Mint mondta: „Tényleg nem lesz, van. A kérdés, mekkora, és milyen magas lesz.”

Egy másik tévhit szerint a negyedik hullámban a maszk nem véd. „Ha a fiókban van, akkor tényleg nem – így Svéd Tamás. – Csak ha viseljük. Akkor viszont minket is, tőlünk másokat is.” Arról pedig, hogy az oltások felvétele kockázatokat hordoz, azt mondta. „Valóban hordoz kockázatokat, csak épp a vírusok sokkal nagyobbat.”

A MOK titkáraként két statisztikát is hozott, amiről általában keveset hallunk, és hivatalos csatornákon kevesen beszélnek: a járvány csúcsán az intenzív osztályra, lélegeztetőgépre került betegek 80 százaléka, helyenként 90-95 százaléka meghalt, sosem tudott élve lekerülni a lélegeztetőgépről. A harmadik hullám vége felé azonban ez az arány szignifikánsan javult, és az utolsó lélegeztetőgépen maradt betegek közül sokkal többen túlélték a betegséget.

A teljes beszámolót a Forbes közli.