Milyen adatok segítik a gyógyulásunkat?
Az egészségügy jövőjének kulcsa, hogy adataink szélesebb körű megosztása révén részesévé váljunk saját gyógyulásunknak, írja az eLitMed.
Minden olyan adat hasznos, amely a vér-, a vizelet- vagy a nyálvizsgálat során kiderül, és segíti a tájékozódást a mozgással, táplálkozással, alvással, általában a szervezetünk működésével kapcsolatban. Ezek közül sok adatot már egy egyszerű okosóra is rögzít.
A kérdés az, hogy meg lehet-e őrizni a privát szféránkat, lehet-e elegendő bizalmat építeni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal. Ahogy Lantos Zoltán a Semmelweis Egyetem Egészségtámogatási Módszertani Tanszékének vezetője az eLitMednek fogalmaz: egy adatértéklánc felépülésének az elején vagyunk, a végét még nem látjuk pontosan, csak azt sejtjük, hogy óriási értéket ad majd a társadalomnak.
„A személyre szabott gyógyítás ma és a jövőben is mind inkább minden fejlesztés, technológia, applikáció célja, ehhez pedig adatok kellenek, illetve megfelelő technológiai és bizalmi környezet szükséges. Ha ez a szemlélet lesz az alap, több százmillió ember adatai tudnak összekapcsolódni a lehető legszélesebb körben, és az erre épülő, személyre szabott előrejelzések és javaslatok révén 10-20 évvel hosszabb élettel számolhatunk. Mára már azok a szuperszámítógépek is létrejöttek, amelyek révén olyan nagy bonyolultságú számításokat és elemzéseket is képesek vagyunk nagyon gyorsan elvégezni, amelyeket eddig sohasem. Olyan technológiai lehetőségek vannak már a kezünkben, amelyekkel az emberiség egészen más életkilátásokat kaphat, könnyű szerrel elbánhatunk a ma még gyógyíthatatlan betegségekkel, de az egészségünket fenyegető tényezők jelentős részét is leküzdhetjük. Furcsán hangzik, de ennek a legnagyobb akadálya ma még mi magunk vagyunk – mondja az ’adatkutató’. És hogy mire gondolt ezzel?
Az adatokból kiolvasható a viselkedésünk, a szervezetünk működése. Ha az információkat egymással összekötve elemezzük, a mainál lényegesen hatékonyabban tudjuk alkalmazni az orvostudomány, a bio- és nanotechnológia, valamint az idegtudományok fejlődésében rejlő lehetőségeket, folytatja Lantos Zoltán.
