Míg le nem tiltják, mindent lát majd az orvos

Minden közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak kötelező lesz csatlakoznia az e-egészségügyi rendszerhez, amely 2017 márciusától az ágazat valamennyi szereplőjét összeköti. Az állampolgárok nemcsak az ellátási eseményeik listájához juthatnak hozzá az egeszseg.gov.hu oldalon ügyfélkapus azonosítás és TAJ-számuk megadása után, hanem a kezelések, beavatkozások valamennyi dokumentuma elérhetővé válik számukra. Rácz Jenő volt miniszter, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója az uniós fejlesztés záró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ezután már közvetlenül, és nem csak jogi úton szerezhető be a betegdokumentáció. Az intézetek közötti adatcserének, a gyorsan elérhető valid adatoknak különösen nagy jelentősége lehet a sürgősségi betegellátásban, ahol ezzel megnyerhető az az „arany óra”, ami alatt minden elérhető információhoz hozzá kell jutni a betegről annak érdekében, hogy megmenthessék az életét.

Nem érhető el semmilyen adat – még a páciens számára sem – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) arról az ellátottról, aki megtiltja adatai felhasználását; ilyenkor az adatok be sem kerülnek a rendszerbe. Remete Gergő alprojektvezető tájékoztatása szerint a digitális önrendelkezés (DÖR) lehetővé teszi azonban azt is, hogy az ellátási adatok bekerüljenek az adatbázisba, ám azokhoz senki ne férhessen hozzá. Tiltható egyetlen doktor, vagy akár egy adott gyógyító osztály valamennyi orvosának hozzáférése a betegéletúthoz, vagy akár egyetlen kezelési eseményhez. Alapesetben a személyes betegutak – a pszichiátriai és a szexuális úton terjedő kórképek kivételével – láthatóvá válnak a beteggel kapcsolatba kerülő kezelőorvos számára, a különösen érzékeny adatokhoz viszont csak szakmakód alapján férhet hozzá a szakorvos. A tiltás bármikor feloldható vagy érvényesíthető – akár mobiltelefonon a kórházban is –, viszont az EESZT-be kerülő adatokat az orvosi dokumentációra vonatkozó jogszabályok szerint akár 30 évig, illetve a halált követő öt esztendeig megőrzik. A térben elérhető adatokhoz – ha rendelkezésre állnak – a beteg engedélye nélkül juthatnak hozzá sürgős szükség esetén, ám ebben az esetben az orvosnak dokumentálnia kell, hogy valóban fennállt ez az állapot. Az állampolgári felületen, vagy az ágazati portálon tett DÖR azonnal érvénybe lép. A rendszer egyébként minden eseményt naplóz, így a beteg a lakossági portálon azt is látja, ki, mikor és hányszor tekintette meg az adatait, ide értve a jogosultság nélküli próbálkozásokat is.

Az orvos, a gyógyszerész és a gyógyszertári asszisztens éri el az e-Recept modult, amely a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelését teszi lehetővé – számolt be az alprojektet vezető Héja Gergely. Az e-Recept a papírvény adattartalmának elektronikus leképezése, annak formai ellenőrzését – ide értve a támogatási jogosultságokat is – és rögzítését automatikusan végzi el a rendszer. A központi nyilvántartó listázza a felírást, a kiadást, a korábban szedett gyógyszereket, valamint azt is, hogy a beteg kiváltotta-e a neki felírt vényt. A gyógyszerkiadó szakasszisztens csak a kiváltható aktív vényeket láthatja, a gyógyszerész a már kiváltott vényeket is, így meg tudja nézni, hogy a többi kiváltott készítménnyel együtt szedve azok nem veszélyesek-e a beteg számára. Az esetleg elrontott rendelvényt az orvos vonhatja vissza, de arra is lehetősége van, hogy előre felírjon több alkalommal, megadott ütemezésben kiváltható receptet. Az e-Recept megfelel annak az uniós ajánlásnak is, hogy a rendelvények határon átnyúlóan is kiválthatóak legyenek. A vények TAJ alapján lekérdezhetőek, ugyanakkor itt is érvényesíthető a DÖR: a beteg megtilthatja a hozzáférést.

Bár Mészáros János egészségügyért felelős helyettes államtitkár bevezetőjében azt mondta, az e-egészségügyi rendszer kiválthatja majd a papíralapú dokumentációt, Remete Gergő a MedicalOnline-nak elmondta, párhuzamos marad az adminisztráció: az intézmények hagyományos módon is rögzítik a betegellátás adatait, és ezzel párhuzamosan történik majd a digitális adminisztráció. Ugyanez vonatkozik a receptekre is, amelyeket most a kiváltást követő öt évig kell megőrizniük a gyógyszertáraknak. Mint azt Héja Gergely lapunknak elmondta, az EESZT képes elektronikusan, biztonságosan tárolni a receptek adatait, arról viszont már az ágazati döntéshozóknak kell határozniuk, hogy felválthatja-e a papíralapú adattárolást a digitális.

A rendezvényen az is kiderült, hogy az uniós forrás csak az e-egészségügyi rendszer kialakítására biztosított fedezetet, annak további fenntartásáról az államnak kell gondoskodnia. Azaz minden további kiadást, így annak a jövő év elején induló pilot projektnek a költségeit is a kórházfenntartónak kell vállalnia, amelyről korábban már beszámoltunk a MedicalOnline-on.

Az e-egészségügyi rendszer működtetője az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, így annak üzemeltetését saját költségvetéséből kell fedeznie.Kérdésünkre, hogy mindez összegszerűen mit jelent majd az adófizetők számára, Szabó Bálint, az EESZT projektvezetője úgy válaszolt: nincs felhatalmazásuk arra, hogy ezt közöljék.