Elektronikus Egészségügyi kiSzolgáltatási Tér
Az EMMI most beterjesztett módosítási csomagja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről az orvosi esküt alacsonyítja le a fecni szintjére – írja dr. Alexin Zoltán a Tisztességesadatkezelés.hu-n.
„Arra a mondatra gondolok – magyarázza idézett állítását a szerző –, amelyben az szerepel, hogy: ’A hozzám fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével visszaélni nem fogok, titkaikat fel nem fedem.’”
Emlékeztet a most bírált, a kormány honlapjára múlt héten kikerült tervezet előtt egyszer már benyújtott az EMMI egy törvényjavaslatot az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről (EESzT) 2013-ban a Parlamentnek, amelyet akkor visszavontak. Azóta kisebb mértékben finomodott a javaslat. Mostani verzió kritikájának főbb tételeit ismerteti a honlap mostani cikke.
Így például emlékeztet, hogy az európai tagállamokban a hasonló, halálig tartó adatgyűjtő portálok az érintettek teljes önrendelkezése alatt állnak. Ezzel szemben az EESzT működése kényszerintézkedés, kötelező adatkezelés, ami azt jelenti, hogy az állam elveszi még a bírósági jogorvoslat lehetőségét is a polgároktól. Sem a bíróság, sem az adatvédelmi hatóság nem avatkozhat bele az adatokkal végzett bűvészkedésekbe. Ez a szabályozási mód azonnal megsérti az Európa Tanács ETS-108 számú adatvédelmi egyezményét, az EU 95/46/EK számú adatvédelmi irányelvét, és természtesen az alapvető emberi jogokat leíró egyezményeket, pl. a Emberi Jogok Európai Egyezményét és az Alapvető Jogok Chartáját.
A cikk megemlékezik arról is, hogy „a törvénymódosítás tartalmazza az önrendelkezési nyilatkozat fogalmát, amely elvileg szűkítheti az adatokhoz történő hozzáférés lehetőségét. A modern EESzT persze nem elektronikusan korlátozza az adatokhoz történő hozzáférést, hanem az írásos nyilatkozatot tárolja. Az orvosnak ezt el kell olvasni és belőle döntheti el, hogy van-e joga az adatokat megtekinteni. Ez nyilván egy vicc. Természtesen azért nincs korlátozva informatikai eszközökkel a hozzáférés, mert akkor azonnal kiderülne, hogy még hány ezren kapnak jogot arra, hogy az adatok között keresgéljenek. Magyarországon kb. 80 ezer orvos van (többük már nem él), a rendszer viszont 300 ezer felhasználót valószínűsít.”
A részletesebb krikát követően szerző végkövetkeztetése az, hogy „a páciensek egy ilyen embertelen rendszer ellen egyetlen módon védekezhetnek: minden adat kezelését, minden lehetséges fórumon megtiltják és elmenekülnek az egészségügyi informatika közeléből. A Kormany által tervezett arcképnyilvántartás kisded játszadozás ehhez képest. Amennyiben ebben a formában megvalósul a rendszer - azonnal nemzetközi bíróságon indítok pert a magyar állam ellen” – olvasható a tisztessegesadatkezeles.hu-n.