hirdetés
2024. december. 23., hétfő - Viktória.

Miért kevés a korai rákgyógyszer?

Sokkal inkább megéri a cégeknek a rákok minél későbbi stádiumára gyógyszert fejleszteni, mintsem a korai stádiumokra – idéz egy kutatást a gyógyszerek fejlesztésével foglalkozó cikkében az Index.

Egy MIT-s közgazdász, Heidi Williams társaival megnézte – írja a lap  –, hogy milyen típusú rákgyógyszerek kutatására vannak ösztönözve az ilyesmivel is foglalkozó óriás-gyógyszercégek. Az jött ki, hogy sokkal inkább megéri a gyógyszercégeknek a rákfajták minél későbbi stádiumára gyógyszert fejleszteni, mintsem a korai stádiumokra. Vagy netán megelőző gyógyszerekben gondolkozni.

„A rákgyógyszerek abban különböznek a sima gyógyszerektől, hogy sokat kell várni arra, hogy megtudjuk, hogy mi történik a betegekkel a kettes-hármas fázisokban. Ha beveszünk egy fejfájás-csillapítót, ott percek múlva meg lehet mondani, hogy elmúlt-e a fejfájás vagy sem, és hogy volt-e bármi mellékhatás” – idézik Győrffy Balázst, a Semmelweis Egyetem kutatóját.

A legbiztosabb végpontot szokták nézni a vizsgálatoknál, azaz hogy mennyi ideig élnek még a betegek. Így lehet jól megérteni Williamsék kutatását. Ha ugyanis pörög a jellemzően 20 éves szabadalmi idő, amíg igazából pénzt tudnak keresni a cégek, akkor nem mindegy, hogy 6 év múlva piacra kerülhet a gyógyszer, vagy 15-18 évig tart a hatásosság igazolása.

1973 és 2011 közt az összes amerikai rákgyógyszer-fejlesztés adatain jól látszik, hogy döntően a kései stádiumú rákokra kezdtek el egyáltalán gyógyszert fejleszteni. A szörnyű ötéves túlélési statisztikákkal bíró, előrehaladott, kiújuló és áttétes rákokra összesen nagyjából 30 ezer klinikai gyógyszerfejlesztés indult be. Míg kezdeti stádiumban lévő, még csak a kialakulásuk helyén tenyésző, egyszerűbb rákokra csak hatezer. Ezek azok, ahol a páciensek 70 százaléka él még legalább öt évet. Megelőző gyógyszerekből összesen csak 500 fejlesztés indult, ezek közül hatból lett gyógyszer, és mindnél az állam állta a hatásosság igazolásának összes költségét.

A világnak nagyon rossz az, ha a torz ösztönzők miatt sokkal kevesebb kutatási pénz megy azokra a rákosokra, akik nem nagyon hamar fognak meghalni. Williamsék három alternatívát kínálnak, hogy hogyan lehetne ezen változtatni:

  • célzott állami kutatási támogatások gyógyszercégeknek;
  • a szabadalom időtartama a piacra lépéstől számítson egyes gyógyszereknél;
  • és egyszerűsítsék a hatásossági vizsgálatokat – olvasható az index.hu-n.

 

(forrás: Index)

Könyveink