hirdetés
2025. június. 02., hétfő - Kármen, Anita.
hirdetés

 

A tudomány a sötétség felé halad

Alapvetően elromlott valami az emberiség egyik legnagyobb alkotása, a tudomány körül, és az orvostudomány különösen gyorsan rohan lefelé a lejtőn, írja a The Lancet szerkesztője, azonban végre megkezdődött a szemét eltakarítása: megszületett egy sor irányelv, amelyek a reprodukálhatóság és a transzparencia fokozásához adnak sorvezetőt.

A tudományterületek vezetői, szakfolyóiratok szerkesztői és a tudományfinanszírozó szervezetek képviselői részvételével ült össze az a nemzetközi bizottság, amelyik elkészített nyolc különböző irányelvet, és a munka részleteit a Science című lapban hozta nyilvánosságra (Self-correction in science at work).

Mint az irányelvek összeállítói hangsúlyozzák, a tudomány képviselői és művelői elméletben tisztában vannak azzal, hogy a transzparencia és a reprodukálhatóság a tudomány alapvető kritériuma, azonban napjainkban egyre gyűlnek a bizonyítékok azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlatban ezek az elvek kevéssé érvényesülnek. A rossz gyakorlat egyik oka, mondja Rick Wilson, a nemzetközi bizottság egyik tagja, hogy az akadémiai jutalmazó rendszer nem pártolja eléggé a minőségi munkát, a transzparenciát és a reprodukálhatóságot, helyettük inkább az innovációra és a mennyiségre, azaz a minél több új és pozitív eredményt felmutató publikációra helyezi a hangsúlyt.

A bizottság - Transparency and Openness Promotion (TOP) Committee – célja, hogy konkrét akciókkal segítsék elő a tudomány megújulását. A létrehozott nyolc irányelv moduláris, lehet egészüket vagy csak részleteiket használni, azonban a szerzői abban bíznak, hogy egy-egy standard adoptálása elő fogja segíteni a többi alkalmazását is. A nyolc irányelv foglalkozik a szakfolyóiratok citációs standardjával, az adatok, az analitikus módszerek (kódok, szoftverek), a kutatás dizájnjának és az eredmények elemzési módszereinek átláthatóságával, a vizsgálatok és azok elemzési tervének (pl. hogy egy hipotézis tesztelése a cél, vagy a kutatás hipotézist akar generálni), valamint replikációjuk terveinek preregisztrációjával. A bizottság hangsúlyozza, hogy mindez egy evolúciós folyamat része, és várják az irányelvek használóinak javaslatait azok további javítása érdekében. Hozzáteszik: az egyetemeknek is ki kellene venni a részüket a tudomány megújításából és presztízsének helyreállításából, ragaszkodniuk kellene ahhoz, hogy tanulóik megfelelő oktatásban részesüljenek a kutatással kapcsolatos etika területén, és ahhoz is, hogy kutatóik ne adják nevüket „szellemírók” által írt cikkekhez, továbbá eredményeiket ne tálalják túlzó stílusban a sajtónak, a sajtó pedig ne szenzációhajhász módon közelítsen a tudomány eredményeihez.

A tudomány válsága jóval nagyobb, mint gondolnánk, írja már idézett cikkében (Offline: What is medicine’s 5 sigma?) Richard Horton, a The Lancet szerkesztője. A tudomány jelenleg a sötétség felé halad: a szakirodalom legalább fele nem valódi, hanem hamis eredményeket közöl, a tudósok igen gyakran úgy módosítják adataikat, hogy azok illeszkedjenek világnézetükhöz, a statisztika eszközeinek helytelen használatával tündérmeséket alkotnak, és az egyetemek sem a minőséget, hanem a nagy impakt faktorú lapban való publikálást támogatják.

A legnagyobb megoldandó probléma a tudomány alapjait fenyegető reprodukálhatatlanság megoldása: mint arról a MedicalOnline is beszámolt, a preklinikai vizsgálatok túlnyomó többsége nem reprodukálható (részben ez okozza a gyógyszerfejlesztés magas költségeit) (pl. 53 tanulmányból, amelyek vezető rákkutatással foglalkozó folyóiratokban jelentek meg, csak 6-ot sikerült reprodukálni, egy másik vizsgálat pedig 79%-os kudarcarányt talált).

A Transparency and Openness Promotion Committee beszámolója mellett a Science most három másik írást is közölt, amelyek részletesen bemutatják a problémát, és megoldási javaslatokkal is szolgálnak. A Solving reproducibility című szerkesztőségi cikk a ma már igen bonyolult kutatási folyamat menedzselésében és átláthatóságának segítésében komoly szerepet játszó nyílt forráskódú rendszerek (pl. Open Science Framework)fejlesztésére és használatára bíztat. A The cancer test című írás a rákkutatások reprodukálhatóságát vizsgáló Reproducibility Project-ről és annak nehézségeiről számol be (amelyek részben abból következnek, hogy a kutatók nem használják az előbb említett munkafolyamatot elősegítő rendszereket, így a reprodukáláshoz szükséges adatokat csak nagy nehézségek árán tudják összeszedni), amely a Science-ben, a Nature-ben és a Cell-ben 2010 és 2012 között megjelent, 50 alapvetően fontosnak tartott, legtöbbet idézett vizsgálatot akar reprodukálni - részeredmény ez év őszén, végleges eredmény 2017-re várható. Mint a cikk megjegyzi, az eddigi legnagyobb lecke, amit meg kell tanulnunk, hogy alapvetően át kell alakítani az eredmények publikálásának módját, mivel a jelenlegi tanulmányok elmulasztanak alapvető információkat közölni azzal kapcsolatosan, hogy hogyan hajtották végre a következtetéseket megalapozó kísérleteket, továbbá a folyóiratoknak ragaszkodniuk kellene ahhoz, hogy csak olyan kutatásokat közöljenek, amelyeket megfelelően terveztek meg – ma ez sem így van. A harmadik Science-írás - Promoting an open research culture – többek között azt hangsúlyozza, hogy szükség lenne egy univerzális, centralizált elvárásrendszerre, amiben az egyetemek, a tudományfinanszírozók és a folyóirat-kiadók egységesen lépnek fel az átlátható, minőségi tudomány érdekében, és nem részérdekeket képviselnek, amik mára félrevitték a gyakorlatot.

A tudósok szeretik azt hinni, hogy a tudomány kijavítja saját hibáit, azonban riasztó, hogy ez a hit milyen óriási mértékben hamis – ez a címe annak a Science idézett cikkeiben többször említett írásnak, ami 2013-ban a The Economistban jelent meg, és a laikusok számára is érthető módon és igen alaposan feltárta a helyzet súlyosságát (Scientists like to think of science as self-correcting. To an alarming degree, it is not).

Néhány adat a cikkből:

-         Bár a tanulmányok legalább fele téves, és az elmúlt évtizedben tízszeresére nőtt a visszavont cikkek száma, az évente publikált 1,4 millió tudományos szakcikknek így is csak a 0,2%-át vonják vissza.

-         A peer-review is rosszul működik, a BMJ pl. azt találta, hogy 200 rendszeres értékelője, akiknek a lap elküldött egy tanulmányt, amelyben szándékoltan 8 különböző hiba is volt (a dizájn, az analízis vagy az intepretáció hibái) átlagosan kevesebb, mint 2 hibát vett észre.

-         A vizsgált 84 orvostudományi szaklapban megjelent 238 szakcikk több mint fele elmulasztott közölni olyan adatokat, amelyek alapvetőek lennének a reprodukáláshoz.

-         A világ 50 vezető folyóiratából random módon kiválasztott 351 tanulmányból mindössze 143 tartotta magát azokhoz a transzparenciát elősegítő elvekhez, amelyeket a folyóirat – elméletben – képviselt.

A cikk végül is megállapítja, és ennek talán örülni is lehet, hogy a szándékos csalás valószínűleg csak második az inkompetencia után a téves eredmények generálásában.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more Akadémikus portrék - Hollán Zsuzsa - orvos-hematológus

    „… tény, hogy három, Magyarországon az ötvenes években elmaradott, alapvetõen fontos szakmát...

  • learn more Levelek a túlvilágra - Egy 20. századi életút

    "„Az utóbbi időben több időt töltök unokáim korosztályának társaságában és látom, hogy a legtöbben milyen...

  • learn more Kisklinikumi szakismeretek

    Fejezetei a különféle betegségben szenvedők ápolását mutatják be betegségtípusonként, jól áttekinthető, tagolt formában, amely...

  • learn more Social dreaming

    Social dreaming – bizarr ötlet, hiszen csak egyes emberek álmodnak, és álmaikkal pszichoanalízisben „dolgoznak”. A social dreaming azonban más...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more Manuale Pharmaceuticum Novum - második bővített kiadás

    A magisztrális gyógyszerkészítés a gyógyszerészek egyik meghatározó egyedi és kizárólagos...

  • learn more A szem fénytörése

    Az 1922-ben megjelent könyv már akkor is hiányt pótolt a szem fénytöréstanának összefoglalásában. A szemorvos a szemmel inkább mint szervvel szeretett...

  • learn more ˝Lulu˝ - Bálint Lajos élete és munkássága

    Bálint Lajos, a művészvilágban Lulu, később Lulu bácsi, a huszadik századi magyar színházkultúra egyik formálója,...

  • learn more Kardiológiai szófejtő

    Dr. Szauder Ipoly belgyógyász, kardiológus, hypertonológus, osztályvezető főorvos,  egyetemi előadó, számos publikáció, szakkönyv szerzője,...

  • learn more Fül-orr-gégészet fej-nyak-sebészet

    A tankönyv összefoglalja a fül-orr-gégészetben és a szakma határterületein az utóbbi évtizedekben lezajlott diagnosztikus és...

  • learn more Bevezetés a tanulás lélektanába

    A két kiváló pszichológus a szomszédos tudományágakból - a neuropszichológiából, az agykutatásból, a kogníciós és a mesterséges...

  • learn more Tükröm, tükröm...

    Ha a tükör nem, ez a könyv megmondja, hogy a problémáink elől, önmagunk elől nem tudunk elmenekülni. A Zsigmond Márta-médiadíjas újságíró, költő és...

  • learn more Betegségek megelőzése és korai felismerése

    A könyv nagy szakmai jelentőséggel bíró kiadvány, mert egyaránt szól az átlagembernek és az egészségügy...

  • learn more Gyermekszemészet

    A könyv összegzi mindazon tapasztalatokat, amelyek az utóbbi évtizedek során felhalmozódtak a gyermekkor szemészeti betegségeinek ellátásában. A szakemberek...

  • learn more Diabeteses neuropathia

    A diabeteses neuropathiáról szóló, jelenleg rendelkezésre álló könyvek nagy része terjedelmes és nincs olyan zsebkönyv, mely a diabeteses...

  • learn more Út Stockholmba – Tudósok és Nobel-díjak

    A kiadvány a tudományról és a tudósokról szól, valamint arról a díjról, amely már több mint száz éve a legismertebb...

  • learn more Száz kémiai mítosz. Tévhitek, félreértések, magyarázatok

    Tudásunk nem jelentéktelen hányadát képezik a különböző tévhitek. Ezek olyan tudományosan nem...

  • learn more Orbán Viktor és te

    Orbán Viktorra égető szükségünk van. Vagy talán nem is rá, hanem arra az Orbán Viktor-képre, amit a stábjával együtt professzionálisan alkotott meg,...

  • learn more HOUSE A SEBZETT GYÓGYÍTÓ A TELEVÍZIÓBAN

    A Dr. House egy világszerte ismert, régóta sikeres orvosi dráma. A House – A sebzett gyógyító a televízióban Jungiánus...

  • learn more Gyógyszertámogatás

    A fejlett és közepesen fejlett országokban a gyógyszerek jelentős részét az állam, illetve az annak alrendszereként működő társadalombiztosítás...