Miből van a beszállítói "extraprofit"?

A tegnapi Kormányinfón azt javasolta az egészségügyet irányító miniszternek Orbán Viktor, hogy bátran nyúljanak a kórházi beszállítók "extraprofitjához". Tapasztalatai szerint a beszállítók egy része nagy multi, azaz "nagy halak a vízben", akik extraprofitot érnek el. Ma pedig a tavalyi közel 80 milliárd forintos adósságrendezéssel megbízott főtárgyaló felé történő adatok beszolgáltatásának határideje jár le.

„Az adósságállomány újratermelődése egy úgynevezett fűrészfog, azaz minden évben ugyanúgy létrejön. Nem lehet valóságos az, hogy az egészségügyi intézmények minden évben ugyanazokat a hibákat követik el. Aki hibázik, egyszer itt, másszor ott hibázik, nem mindig ugyanott. Megvizsgáltuk évekre lebontva az adósság felfutásának mértékét. Párhuzamosan emelkednek minden évben ugyanabban az ütemben és meredekségben. Minden bizonnyal ezek a tendenciák valamilyen „szervi” problémát jelentenek, amely nagyon mélyen gyökerező strukturális, finanszírozási okokat mutat” – jelentette ki az Mfor megkeresésére Molnár Attila finanszírozási szakértő, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) távozó elnöke, a zalaegerszegi kórház egykori gazdasági igazgatója.

A kérdésre, hogy tételesen miből állhat össze egy kórház adósságállománya, a legfontosabb elemként a kórházak államilag determinált költségvetését említi. Az államilag meghatározott büdzsé tökéletesen működik az államigazgatás számos területén (hivatalok, iskolák, óvódák, bölcsődék), ahol a tervezett ellátás vagy szolgáltatás nem változik évközben. De a kórházak a betegellátás miatt nem tudnak így működni, a spontán történések miatt képtelenség előre kiszámítani, hány beteget kell ellátni egy évben. Óriási ellentmondás húzódik abban is, hogy míg az államháztartási törvény előírja, fedezetlen kötelezettségvállalás nem vállalható, addig az egészségügyi törvény kimondja, hogy a beteg nem maradhat ellátatlanul.

„Sokan kérdezik tőlünk, miért nem tudunk megfelelő költségvetést kalkulálni? A válasz erre az, hogy ha valaki egyszer főre lebontva megmondja, hogy abban az évben hány embert kell ellátnunk, akkor fogunk tökéletes büdzsét felmutatni” – véli Molnár Attila.

Az elmúlt években számtalan dolog növelte a kórházak kiadásait, ilyenek például az áfaváltozások, vagy a sok apró adómódosítás, amelyek beépültek, pedig azok finanszírozási oldala nem biztosított. Az remek, hogy az elmúlt időszakban mennyi többletpénzt kapott az egészségügy, de ezek szinte teljesen mértékben bérre mentek el. A szakértő felhívja a figyelmet, hogy nem a közalkalmazotti bérekre gondol. Kevés az egészségügyi személyzet, ezért az ellátások jelentős, kulcsfontosságú részét – például aneszteziológia – olyan orvosok látják el, akik szerződéses kapcsolatban állnak a kórházakkal. Ebből következik, hogy olyan ellentételezési megállapodások születnek, amelyek a kórházak számára nagyon nehezen kezelhetőek. Ha drága is, be kell vállalniuk, különben műtétek maradhatnak el. Itt jön be az égető szakemberhiány, aminek hatására ez az állapot létrejöhetett.