Orbán Viktor: 2020-ban nem lehet eladósodott kórház (Frissítve!)
Az év első kormányülésén az egészségügyről is tárgyalt a kabinet, több döntés is született – közölte Orbán Viktor miniszterelnök 2020. első Kormányinfóján.
A fejlesztési források átcsoportosítására, és a kórházak eladósodásának megállítására tett intézkedésekre is utasította a kormány Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét, ehhez a kabinet minden eszközt biztosít – közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki, nemzetközi sajtótájékoztatóján.
A kórházak eladósodása nem bocsánatos bűn, hanem fedezet nélküli adósságvállalás, aminek véget kell vetni. 2020-ban nem halmozhatnak fel adósságot a szolgáltatók, ennek felszámolása érdekében a kormány minden eszközt biztosít a területért felelős miniszternek, akinek január végéig kell intézkedési tervet készítenie és a kormány elé terjesztenie – szögezte le Orbán Viktor a Karmelita kolostorban rendezett eseményen.
A miniszterelnököt is aggasztja az eladósodás, és mint fogalmazott, az Állami Számvevőszék, mint a parlament intézménye, súlyos megállapításokat tett a kórházi adósságokról szóló jelentésében, amelynek minden szavát komolyan kell venni. Az eladósodást a külföldi cégektől befogadott, nagy értékű szolgáltatások okozzák, „nagy halak” úszkálnak a vízben – figyelmeztetett a kormányfő.
Átcsoportosított fejlesztési források
Minden, három évnél régebben felújított kórházban tatarozni kell a kórtermeket, a várókat és a szociális helyiségeket – jelentette ki a miniszterelnök. Az emberi erőforrások miniszterének ennek megfelelően kell átcsoportosítania az ágazat rendelkezésére álló fejlesztési forrásokat.
Megtartanák az ápolókat
A legközvetlenebb veszély az egészségügyben a szakdolgozóhiány, ezért a kormány 2,5-3 év alatt mintegy 72 százalékkal emeli az ápolók bérét – mondta a kormányfő, hozzátéve, reményeik szerint sikerül megtartanunk a nővéreket, ellenére annak a nem is titkolt – főleg Németországból érkező – csábításnak, hogy több fizetésért külföldön vállaljanak munkát. Nem lehet mindent egyszerre és azonnal, most az ápolókra irányul a figyelem – mondta Orbán Viktor, nyilvánvalóan célozva ezzel arra, hogy egyelőre az orvosbérek emelése nem került a kabinet fókuszába.
Februártól ingyenesek a meddőségi kezelések
Nem államosítás, hanem vásárlás történt, amelynek során a kormány valamennyi, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó szolgáltatót megvette az országban, egy kivételével, amellyel még folynak a tárgyalások – derült ki a miniszterelnök válaszából, amelyet a meddőségi központok államosításáról szóló kérdésre adott.
A döntést bioetikai megfontolások indokolták, valamint az, hogy mindenki számára ingyenessé kívánják tenni a meddőségi kezeléseket – hangsúlyozta Orbán Viktor, egyúttal bejelentette, hogy – tisztázva egy korábbi félreértést – már februártól ingyenesek lesznek a meddőség kezelésére szolgáló terápiák. Kifejtette, életvédő kormányként tudni akarják, mi történik például a megtermékenyített petesejtekkel. Bioetikai felelősséget az állam csak akkor tud vállalni, ha a folyamat kezdetétől a végéig rálátnak arra, hogy mi történik a központokban.
Kivontuk a piaci versenyből ezeket a kezeléseket, amelyek országosan, általánosan ingyenes szolgáltatásként érhetőek majd el azokban a centrumokban, amelyek a most megvásárolt cégek bázisán épülnek majd ki, Kásler Miklós javaslatai nyomán.
Az állam a jövőben nem fog engedélyt adni magánszolgáltatóknak meddőségi központok létrehozására – szögezte le a miniszterelnök.
Adjunk 100 napot a fővárosnak
Száz nap jár, nem lehet folyamatos kampányban élni – reflektált többek között az új budapesti centrumkórházzal kapcsolatos kérdésre a miniszterelnök, bár megjegyezte, egyelőre a főváros össze-vissza beszél a szuperkórházról. Orbán Viktor úgy vélte, időt kell adni a főpolgármesternek és az új (ellenzéki) helyhatóságoknak, hogy kiigazodjanak, és elkészítsék a „nagy kihívást jelentő” költségvetéseiket. Hangsúlyozta, mindent, amiben a kormány korábban Tarlós István volt budapesti főpolgármesterrel megegyezett, ahhoz tartja magát. Elmondta azt is, Karácsony Gergelyt valamennyi kormányülésre meghívják, hogy meg tudják beszélni a problémákat.
A kérdésre, hogy készek-e változtatni a Tarlóssal kötött megállapodáson módosítani, a kormányfő azt mondta, politikai és morális kötelezettségük, hogy tartsa magát a kormány az abban foglaltakhoz. Szívesen építenének szuperkórházat, mert annak előkészítő munkálataiba már korábban milliárdokat beletett a kormány, ám az új városvezetésnek „az nem kell” – mondta Orbán Viktor.
Gazdaságvédelmi akcióterv készül
Folytatódik a bérfelzárkóztatás, mert ez a szegénység felszámolásának útja – emelte ki Orbán Viktor a tegnapi kormányülésen elhangzott pénzügyminiszteri beszámoló kapcsán, amelyből többek között az is kiderült, hogy harminc év után a foglalkoztatottság meghaladta a 70 százalékot, ami azt jelenti, hogy 4,5 millió fő dolgozik Magyarországon. A bruttó átlagkereset 82 hónapja folyamatosan növekszik, a minimálbér 120, a szakmunkás minimálbér pedig 135 százalékkal emelkedett 2010 óta. Európai uniós statisztikákból az is kiderül, hogy 1,3 millióval kevesebb szegény él az országban, emellett a súlyosan nélkülözők száma is egyharmadával csökkent – sorolta a számokat Orbán Viktor. A belügyminiszter arról számolt be a kabinet tagjainak, hogy újabb településekkel bővítik azoknak a cigányok lakta falvaknak a körét, amelyek részt vesznek a tárca által felügyelt felzárkóztató programban.
Az idei év különösen izgalmas lesz mind intellektuálisan, mind a kormányzati munka szempontjából – jelentette be a miniszterelnök, aki szerint 2020-ban kiderül, hogy az egyelőre rendkívül sikeres gazdasági modell működőképes marad-e akkor is, amikor az euro zóna országaiban lassul a gazdasági növekedés. A stabilitás megőrzése érdekében a Pénzügyminisztérium gazdasági akciótervet készül, amelynek részleteiről a februári évértékelő beszédében számol majd be – ígérte Orbán Viktor.
Kormányátalakítás: a stabilitás fontos érték
Nix ugri-bugri, nem szabad kapkodni a személycserékkel – így válaszolt a kormányátalakítást firtató kérdésre a kormányfő, hozzátéve, hacsak nincs nyomós ok egy miniszter leváltására, nem kíván változtatni a kabinet összetételén, különösen nem követi azt a nyugat-európai gyakorlatot, hogy a közvélemény nyomására küldjön el bárkit is. Ehelyett inkább megbeszéli minisztereivel a problémákat, és határidőt szab azok kijavítására, mert „a stabilitás fontos érték a kormányzásban”.
Szeretném, ha a miniszterek nagyobb számban állnának a sajtó rendelkezésére a jövőben, mert részben van abban igazság, hogy kampányidőszakban másként viselkednek a tárcavezetők – fogalmazott a miniszterelnök arra a felvetésre, miszerint például Kásler Miklós, az egészségügyi struktúra átalakításáról szóló sajtótájékoztatójára csak szűk körből hívták meg a média képviselőit.
A korlátozottan nyilvános eseményre egyébként többek között a MedicalOnline, mint vezető szakmai portál sem kapott meghívót – megfelelően a 2017 novemberében „bevezetett” gyakorlatnak.
