Merkely Béla: Közel négymillió magyar már áteshetett a fertőzésen

Az optimista előrejelzések szerint eddig úgy tűnt, nyár végére elérhető az európai lakosság 70 százalékának átoltása, aminek nyomán kialakul a vágyott nyájimmunitás a koronavírussal szemben, ám a kórokozó újabb és újabb, sokkal fertőzőbb variánsai meghiúsíthatják ezt a tervet. Mindezt Marofka Ferenc, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának tisztviselője mondta azon a beszélgetésen, ahol Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a vita során azt fejtegette, rengeteg veszteséggel éljük meg a pandémiát, ezt kell mihamarább mérsékelni.

Naponta száz magyar esik áldozatul a vírusnak, a fertőzöttek valódi száma pedig 6-7-szerese lehet az azonosított eseteknek – mondta Merkely Béla, aki úgy becsülte, Magyarországon már közel négymillió ember esett át a COVID-19-en. A SARS-CoV-2 súlyos szövődményeket okoz, így minél hamarabb, minél több vakcinának kell rendelkezésre állnia, amiben szerinte keményebb eszközökkel is élhetne az Unió. Így például – az Egyesült Államokhoz vagy Nagy-Britanniához hasonlóan – exporttilalmat rendelhetne el a kontinens országaiban gyártott oltóanyagok tekintetében.

Az EU nem tudja és nem is akarja lezárni a határait, a korlátozásoknak pedig az amúgy is szűkös gyártási kapacitások látnák kárát – válaszolt Marofka Ferenc a felvetésre, példaként említve, hogy az Európában felhasznált oltóanyagok ampulláinak egy részét az USA-ban töltik majd. Szerinte az említett országok sem az exportot tiltották be, hanem az első dózisokat saját állampolgáraiknak tartják fenn. Mindannyiunknak van morális felelőssége abban, hogy kik élveznek prioritást az oltási rendben, kérdésként merülhet fel akár az is, hogy helyes-e, hogy a sportolókat oltjuk, miközben másutt az egészségügy frontvonalában dolgozók még nem jutottak hozzá a vakcinához – tette hozzá az EB tisztviselője, elismerve, hogy a nemzeti stratégiák miatt vannak nehézségeik. Bár az AstraZeneca eredetileg 100 millió adag vakcina leszállítását vállalta az első negyedévben az EU számára a neki kifizetett 400 millió euró fejében, ám végül csak 31+9 millió tétel érkezik mindaddig, míg az Egyesült Királyság szükségleteit ki nem elégítik.

A kormány dönt, milyen kockázatot vállal

Míg az eddigi tervek az európai lakosság 70 százalékának átoltását tűzték ki célul, így elérve a nyájimmunitást, a SARS-CoV-2 mutációinak megjelenése újabb kihívások elé állítják a szereplőket ebben az amúgy is háborús helyzetre emlékeztető időszakban – mondta az EB tisztviselője. A sokkal fertőzőbbnek bizonyuló vírusvariánsok 4-es reprodukciós érték mellett már 80 százalékos átoltottságot kívánnak, 100 százalékos hatékonyságú vakcinával. Jó hír azonban, hogy egyelőre úgy tűnik, az eddig engedélyezett vakcinák hatékonynak bizonyulnak úgy a brit, mint a dél-afrikai mutáció ellen is.

Mivel a COVID-19 megbetegedés súlyos szövődményekkel jár, az oltás a legjobb módszer, hogy az immunrendszer védettséget szerezzen a koronavírussal szemben, ehhez pedig valamennyi rendelkezésre álló oltóanyagot fel kell használni – fejtette ki Merkely Béla. Az mRNS technológiával hat hét alatt lehet előállítani az vírusvariánsok ellen is hatékony vakcinát – mondta a kardiológus professzor, előnyként említve azt is, hogy mivel a készítmény hatásmechanizmusa nem változik, a bonyolult engedélyezési procedúrák elkerülhetőek. Erre reflektálva Marofka Ferenc azt mondta, a mutációk ellen is hatékony verzió gyártása sem megy egyik napról a másikra, és bár az engedélyezés valóban egyszerűsödhet, nincsen szükség több tízezres, placebo-kontrollált study-ra, de néhány száz fős klinikai vizsgálat elengedhetetlen ahhoz, hogy az új mRNS vakcina hatékonysága bizonyított legyen.

A Pfizer-BioNTech vakcinái Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályán, ahol háziorvosok veszik át a koronavírus elleni oltóanyagot 2021. február 11-én. MTI/Ujvári Sándor

Ha valóban hatékonynak bizonyul, és a biztonsági követelményeknek is megfelel, a kínai vakcina is felkerülhet az EU oltóanyag-palettájára. A Szputnyik V gyártójával pedig már most intenzív tárgyalások folynak – mondta Marofka Ferenc, azonban azt is hozzátette, az orosz és kínai gyártók azért sem sietnek beadni az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) az engedélyezési kérelmeiket, mert egyelőre saját belpiacaikra gyártanak.

Az EU tagállamainak veszélyhelyzet esetén nem kötelező az EU-s engedélyezési úton haladni, ez az oka annak, hogy Magyarországon már használhatják az orosz és a kínai oltóanyagokat. Ugyanakkor a tisztviselő jelezte azt is, hogy az EMA a tagállami hatóságok hálózata, amelynek az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is résztvevője. Az EMA engedélyezési eljárása során az egyes készítmények vizsgálatát a tagországok hatóságainak adják ki, akik az arról készült jelentést prezentálják az EU-s államok képviselőinek, a döntés pedig ennek alapján születik meg.

Arról, hogy milyen kockázatot vállal a haszon és megtérülés tekintetében, a magyar kormánynak kell döntenie, így Marofka Ferenc szerint az is egy vállalható stratégia, hogy minél gyorsabban próbálják megvédeni a lakosságot a koronavírus-fertőzéstől, akár már kipróbált technológia mentén előállított oltóanyagokkal, vagy olyannal, mint a 2019-ben, eredetileg az ebola megfékezésére kifejlesztett orosz vakcina, amivel biztosan nem immunizáltak korábban senkit Magyarországon.

A fiatalok lesznek az elsők

Szépen javul idehaza az oltási hajlandóság – jelezte örömmel Merkely Béla, ahogyan azt is, hogy a Semmelweis Egyetem orvosainak 100, szakdolgozóinak pedig 92 százaléka vette már fel a COVID-oltást. A Pfizer vakcinájával 12 olyan személyt is beoltottak már, akiknek kórelőzményében szerepelt az anafilaxia, ám ezúttal egyiküknél sem ismétlődött meg az esemény. Az ötszázezer hazai vakcinálás során egyetlen súlyos allergiás reakcióról számolt be Szlávik János, a Dél-pesti centrumkórház főorvosa, ám ez sem volt fatális kimenetelű.

Szinte kizárt, hogy a magzatot károsítsák a kismamáknak beadott koronavírus elleni oltások – vélekedett a rektor, aki szerint viszont a szoptató anyukák már megkaphatják a vakcinát; az anyatejjel továbbadott antitestek passzív immunitást biztosítanak a csecsemőnek. Viszont javasolta, hogy a várandósok környezetében élők oltassák be magukat, a terhes nők pedig fokozottan ügyeljenek a higiénés szabályok betartására.

A rizikócsoport, azaz az idős, krónikus betegek 80 százalékának beoltását tartotta a legfontosabbnak Marofka Ferenc annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátórendszereken csökkenjen a nyomás. Bár a magas, 15 százalékos halálozási arány Merkely Béla szerint is indokolja ennek a korosztálynak a vakcinálását, de megjegyezte azt is, hogy ezzel az esetszámokat kevéssé lehet csökkenteni. Ezért inkább az aktív, mobilisabb korosztályok oltása lenne indokolt, hogy ne adják tovább a fertőzést. Úgy vélte egyébként, hogy a fiatalok nem fognak morfondírozni azon, hogy beoltassák magukat akár a Sinopharm, akár a Szputnyik V, vagy az AstraZeneca vakcinájával, hogy az életük mielőbb visszatérhessen a megszokott kerékvágásba. Megjegyezte azt is, hogy a restriktív intézkedések hosszú ideig sem gazdasági, sem társadalmi okokból nem tarthatóak fenn, ezért támogatja, hogy részleges felmentést kapjanak ezek alól azok, akik felveszik az oltást, vagy igazoltan átestek a betegségen.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az oltottak terjesztik-e, és milyen eséllyel a koronavírust, ezért Marofka Ferenc szerint ez a nyár még nem lesz olyan szabad, mint amit megszoktunk, a SARS-CoV-2 pedig még sokáig velünk marad. Ennél optimistább álláspontot képviselt az SE rektora, aki azt mondta, ez a nyarunk sokkal nyugodtabb lesz, mint az előző. Miközben ebben az évszakban – amikor már nem szűk helyeken, összezárva tartózkodnak az emberek, és javul a szervezet ellenálló képessége is – lassabban terjed a vírus, júliusra pedig az oltottak száma is kellő mértékű lesz ahhoz, hogy drasztikusan csökkenjenek az esetszámok.

Még bővülő kapacitásokkal sem érnek véget az első körös oltások őszre

A járvány első felében védőeszközből és alapvető gyógyszerekből volt hiány, amelynek nyomán „vadnyugati” módszerek jelentek meg a piacon. Hogy a vakcinabeszerzéseknél ezt kiküszöböljék, az Unió idejekorán felkészült az oltóanyagok megvásárlására – foglalta össze Marofka Ferenc. Világszerte kevés vállalat foglalkozik vakcinafejlesztéssel, így már kezdetektől számolni kellett a gyártási kapacitáshiánnyal, vállalva annak rizikóját is, hogy időközben hatékony gyógymódot találnak a COVID-19-re, vagy természetes úton tűnik el a vírus, így feleslegessé válik a „padlóra nyomott gázzal” elindított oltóanyagok gyártása, amelyekre több száz millió eurós elővásárlási szerződéseket kötött az EB az EU 2,7 milliárdos vészhelyzeti tartalékának terhére.

Hatékonyság és szolidaritás – ez volt az EB jelmondata a stratégia kidolgozása során, amelyben – a biztonsági szempontok megtartása mellett – az engedélyezési folyamatok felgyorsítására is javaslatot tettek. Miközben a gyártók a további fejlesztésekbe fektették az EU-tól érkező összegeket, a tagállamok vállalták, hogy garantált piacot biztosítanak az elkészülő vakcináknak; ezzel sikerült porlasztani a kockázatokat valamennyi szereplő között.

A tárgyalások kezdetén 160 fejlesztés alatt álló oltóanyag volt ismert, azóta ezek száma 244-re emelkedett – folytatta a beszámolót az EB tisztviselője, felsorolva, hogy a lekötések feltételeként a fejlesztés alatt álló készítmény tudományos hátterére és a gyártási kapacitások meglétére koncentráltak. Elvárás volt, hogy a vakcina gyártása az EU-n belül történjen, ami biztosítékot jelentett arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökségnek minél korábban rálátása legyen a készítményre a gyors engedélyezés érdekében. Ez volt egyébként annak az oka, hogy kínai vagy orosz cégek nem kerülhettek be annak a nyolc vállalatnak a sorába, amelyekkel különböző platformokon megállapodást kötött az EB tavaly nyáron.

Az EU-nak összesen 2,5 milliárd dózisra van szerződése, a túlbiztosítás oka, hogy a rizikócsoportokba tartozó populáció számára mindenképpen biztosítani tudják az oltóanyagot úgy, hogy a fejlesztések kimenetele még nem minden készítmény esetében ismert – magyarázta a tisztviselő. Eddig 17 millió uniós állampolgár kapta meg a vakcinát, ezzel Kína és az Egyesült Államok után a harmadik helyen áll Európa az átoltottság tekintetében, ugyanakkor lakosságarányosan Nagy-Britannia és Izrael is előrébb jár – jelezte Marofka Ferenc, hozzátéve azonban, hogy Ausztrália és Japán még hozzá sem kezdett az oltásokhoz. Az EB tisztviselője elismerte, hogy az EB rosszul mérte fel a gyártási kapacitásokat, és bár ezek bővülni fognak a közeljövőben, ám szeptember-októberben még csak az első körös oltásokat fogják szállítani a világ számára.