Meredeken csökken az új rokkantak száma

– Megmondja azt a két számot, ami a legjobban foglakoztatja?

– Melyik lenne az?

– A Széll Kálmán Terv értelmében: „2012 január elsejéig az új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányos módon felülvizsgáljuk a korábbi minősítéseket”.

– Az egyik szám nyilván az, hogy hol tartanak most, a másik, hogy hány vizsgálat van még hátra? A rokkantellátással kapcsolatos végleges kormányzati döntésig a Széll Kálmán Terv keretében nem végzünk rendkívüli felülvizsgálatokat.

– Csakhogy a Széll Kálmán Terv értelmében az új jogszabályoknak már július elsejéig meg kellett volna születniük.

– A végső szót majd a kormány mondja ki, akkor dől majd el, hogy effektív felülvizsgálatokat kell-e végrehajtani, vagy a rendszer olyan módosítását, amely a jelenleg hatályos minősítéseken alapul. 

– Ilyen lenne, ha például minden harmadik kategóriás, vagyis enyhébb fokozatú rokkant ellátását meg kellene szüntetni, és vissza kellene vezetni az érintetteket a munka világába?

– A parlament előtt lévő költségvetési tervezet nem tartalmaz jelentős elvonást, ez alapján nem mondhatjuk, hogy a nyugdíjak megkurtítása a cél.

– 2011-ben 311 milliárd forint jutott korhatár alatti rokkantnyugdíjra, 2012-re 284 milliárdot terveznek. Kilenc százalékos a csökkenés. Jóval kevesebb persze, mint amennyi Matolcsy György egy nyári felszólalásában szerepelt; a gazdasági miniszter azt mondta, 330 ezer rokkantnyugdíjasból 150 ezret vissza lehet hozni a munka világába.

– Tegyük tisztába a dolgokat! Magyarországon az összes megváltozott munkaképességű
személy 23 százaléka dolgozik, ez nemzetközi szinten rendkívül alacsony. A célunk,
hogy legalább az aktívak jelenlegi foglalkoztatási szintjét – 50 százalékot – elérje ez
az érték. Ez már önmagában százezer új ember foglalkoztatásával járna.

– Valóban, de nem válaszolt még a kilenc százalékos csökkenésre. Ha minden úgy marad, ahogy volt, miből fognak ellátásokat fizetni? 

– A beterjesztett költségvetésben szereplő számokat a jelenlegi ellátásokból és a jelenlegi számokból vezették le, de figyelembe vették azt is, hogy a jövőben kikerülnek a rokkantellátás rendszeréből azok, akik elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, hiszen ők a továbbiakban nyugdíjat fognak kapni. Természetesen az is figyelembe vették a tervezéskor, hogy évről-évre csökken az új rokkantak száma.

– 2008-ban, még a Gyurcsány-kormány idején megváltozott a rendszer: az enyhén rokkantak korábbi ellátásuknál 20 százalékkal több rehabilitációs járadékot kaptak. Ám csak három évig, és ha ez idő alatt nem tudtak elhelyezkedni, megszűnik ez a juttatás. A három év 2011 januárjában telt le, ám akkor egy évvel meghosszabbították. 

– 2012 januárjában viszont lejár a hosszabbítás is. Egyelőre nem ismeretes, milyen megoldás születik majd.

– A 27 ezer járadékosból tavaly novemberig csak 6600-an tudtak elhelyezkedni. Azóta javultak a foglalkoztatási adatok?

– A munkaügyi kirendeltségen 2011. augusztus 31-ig megjelent rehabilitációs járadékosok száma 31.031 fő, közülük eddig az időpontig 8558-an helyezkedtek el. Persze, a legszebb az volna, ha minden rehabilitációs járadékos visszatérhetett volna a munka világába. Ám hat-hétezer vagy nyolc és félezer ember elhelyezkedése is szép eredmény.

– 2012 januárjától ígérték, hogy bevezetik a számítógépes képességvizsgálatot. Ha tényleg indulni akarnak, akkor már ki kellett volna hirdetni a beszerzés nyerteseit, ilyenről azonban nem hallottunk. Hány minősítésre alkalmas berendezésük van?

–  Az országban összesen eddig egy van. Az eszközök beszerzése uniós forrásból történik. Módosítani kellett a pályázatunkat, ami több hónapba telt. A közbeszerzési kiírásra ezekben a hetekben kerül sor, számításaim szerint 2012 közepén indulhatunk. 

–  Megmosolyogtató illúziók kötődnek a géphez, tömeges vizsgálatokat reméltek tőlük. Pedig egy ilyen berendezés közel ötvenmillió forintba kerül, és öt óra alatt lehet megvizsgálni vele valakit. Miközben egy gyakorlott ellenőrző főorvos ennyi idő alatt akár nyolc-tíz emberről is szakvéleményt ad. 

– A géppel kapcsolatban valóban sok a tévhit, valóban nem képes futószalagon vizsgálni az embereket, és önmagában nem alkalmas a csalók leleplezésére sem. Éppen ellenkezőleg, arra szolgál, hogy akiben megvan a motiváció, és dolgozni szeretne, annál megmutassa, milyen munkaköröket tud betölteni. A kiírást éppen ezért módosítjuk, és csak hat helyre telepítünk ilyen nagy, komplex vizsgálatra alkalmas drága műszert. A legtöbb egészségkárosodottról ugyanis enélkül is tudható, hogy bizonyos munkákra alkalmatlan. Felesleges például egy súlyos szívbeteg fizikai terhelhetőségét vizsgálni, nála azt kell megnézni, milyen ülőmunkára képes, mennyire tud koncentrálni, milyen a problémamegoldó képessége. Minden megyeszékhely számára vásárolunk egy kisebb, részvizsgálatra alkalmas eszközt, amellyel 20–30 perc alatt elvégezhető egy-egy kliens vizsgálata, és a kevésbé problémás esetek ellátására ez elegendő.

– Sok a tévhit a rokkantak körül. A Széll Kálmán Terv eredeti szigora gondolom azzal is magyarázható, hogy még a gazdasági szakemberek közül sem tudja mindenki, milyen hatalmas arányban szorult vissza 2008 óta az új rokkantak száma. Harminc éve nem állapítottak meg ilyen kevés új rokkantnyugdíjat, mint manapság.

– 2001-hez képest felére csökkent ez a szám.

– Például azért, mert van olyan réteg, amelynek már esélye sincs arra, hogy
rokkanttá váljon, mert nincs tíz év szolgálati jogviszonya?

– Növekszik az egészségügy hatékonysága. 2009-ben havi átlagban 6000 új igénylőt
vizsgáltunk meg, idén már csak 4920-at.

– Emellett azonban a korábbi rokkantak tömegei is elveszítik a besorolásukat. Lassan már nem „leszázalékol” a hivataluk, hanem fel.

– A 2010-ben felülvizsgálatra érkezők közül 11.500 embernél változtatta meg a hivatal a
korábbi döntést.

– Vagyis, ha nem nyúlnak hozzá a szabályozáshoz, a kiadások akkor is meredeken csökkennek. Egyetért azzal, hogy a Gyurcsány-kormány idején bevezetett változások indokolatlanul szigorúak?

– Nem. Társadalmi konszenzus van abban, hogy aki képes rá, az dolgozzon, a mi feladatunk, hogy a rehabilitációt segítsük.

– De tényleg segítik? Még ellenőrző szakorvosból sincs elegendő, nemhogy
rehabilitációs szakemberből.

– Uniós támogatással 250 olyan új szakorvost képezünk, akik nemcsak az elveszett
képességet állapítják meg, de azt is, hogy a megmaradtat mire lehet használni. Emellett rehabilitációs szakmérnökök segítik majd az akadálymentesítést és a megváltozott képességűek munkába állását.

– Térjünk át egy forróbb témára, a korrupcióra. Hidegzuhanyként érte a hivatalt, amikor az egri kirendeltség négy orvosából kettőt őrizetbe vett a rendőrség, vagy a belső ellenőrzésüknek is szerepe volt ebben?

– Az egri ügyet a rendőrség tárta fel, ám a belső ellenőrzéssel foglalkozó minőségbiztosítási részlegünk 2009-ben hét, tavaly hat, idén pedig a nemzeti fejlesztési miniszter utasítására már 139 rendkívüli felülvizsgálatot rendelt el, és mintegy 30 esetben változtattuk meg az eredeti minősítést. Ha gyanú vetődött fel, hogy korrupció állt az eset mögött, az anyagot minden esetben továbbítottuk a rendőrségnek.

–  A gyógyító orvost nem értesítik arról, milyen minősítést kapott a betege, az ellenőrző főorvos pedig nem látja, vajon a nála epilepsziával jelentkező kliens kiváltott-e valaha is akár egyetlen doboz epilepszia elleni szert. Két elődjétől is hallottam már, hogy már majdnem működik az informatikai rendszer, amelyik ezt a képtelen helyzetet meg fogja szüntetni. Ön is ugyanezt mondja?

– Megvan a jogi és az informatikai lehetősége. Ami még hiányzik…

–  …az a gyakorlat?

–  Részben, mert az ehhez szükséges kiegészítő informatikai fejlesztések is uniós támogatásból valósulnak meg, amire most írjuk ki a pályázatokat. Ám továbbmegyünk, és egy csalásfelderítő rendszert is felállítunk, amely a meglévő adatok alapján felhívja a figyelmet azokra az esetekre, amelyeknél felmerülhet a visszaélés gyanúja. 

– Felgyullad a piros lámpa?

–  Mégpedig automatikusan. Jelenleg az ellenőrzés emberi erővel zajlik, de ez a program
az EKG-vizsgálatok eredményeit, a szívultrahang leleteket képes lesz önállóan is egybevetni a minősítéssel.

–  Az eltérésnek többféle oka lehet. A korrupciónak nem csak az a hatása, hogy egészségeseket minősítenek rokkantnak, ha csak ennyit tennének, a korrupt orvosok az első statisztikai összesítésnél lebuknának. A Heves megyeiek sem vittek egyetlen mutatót sem az országos átlag fölé. Vagyis ha egy egészséges embert betegnek minősítenek, akkor egy valódi beteget muszáj egészségesként elkönyvelniük. Hiszen az ő „helyét” már eladták.

– Az ellenőrzés folyamán ezt is vizsgáljuk.

– Sosem hallottam olyanról, hogy valakit arról értesítettek: bocsánat, tévedtünk, amikor egészségesnek nyilvánítottuk, ön valójában rokkant.

– Pedig ilyen is lehet, és a csalásfelderítő program beállításával bizonyára gyakoribbá
válik. Remélem, a jövő év második felére már működni fog.

– Ez a csúszások éve. A rokkantrendszer átalakítása még a parlament őszi
törvénykezési programjában sem szerepel.

– A kormányt két oldalról éri kritika, mert el akarja venni a rokkantnyugdíjat az
emberektől, és mert nem vette el senkitől. Ez egy hatalmas, sokakat érintő rendszer,
amelynek az átalakítása megérdemel még néhány hónapot, hogy a méltányosság, az
igazságosság és a szakmai szempontok egyaránt érvényesüljenek.

– Egy kormányhivatal vezetője, nem ön hozza meg a döntést, ám az előkészítésben fontos szerepe lehet. Végül is mit javasolt a kormánynak? Hiszen végletes hiba lenne az összes rokkantat csalónak minősíteni, miközben az aktív korúak rák- és szívhalálozásában is világbajnoki dobogósok vagyunk. A válság idején pedig arra sem lehet számítani, hogy az egészségkárosodott emberek tömegesen el tudnak helyezkedni.

– Nincs összefüggés.

– Már hogyne lenne! Az egészségesek sem egykönnyen találnak munkát.

– A munkáltatók közel hatvanmilliárd forint rehabilitációs járadékot fizetnek. Húsz foglalkoztatottanként közel egymillió forintot, de csak akkor, ha nem alkalmaznak
egészségkárosodott embereket.

– Úgy érti, hogy semmibe sem kerülne nekik felvenni valakit, mert az egymillió
forintból kitelne a bére?

– Pontosan, és ez hatvanezer embert jelentene. A hivatal vezetőjeként azt tanácsoltam,
hogy itt kellene előrelépni, adott esetben akár még emelni is a hozzájárulás mértékét,
mert úgy a cégek még érdekeltebbé válnának abban, hogy kihasználják ezt a
lehetőséget. S ez önmagában elég lenne ahhoz, hogy elérjük azt a foglalkoztatási
arányt, amit szeretnénk.

Pósfai Gábor:

1965-ben született Budapesten

1990–2000 között a fővárosi Szent István kórház sebésze

2000-től előbb az Arany Alkony Kht. csepeli Intézményének vezetője, majd 2001-től az
idősotthon-hálózat szakmai felügyeletét ellátó ügyvezető

2006–2008-ban a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesületének ügyvezető
alelnöke

1994 és 2010 között a Budavári önkormányzat népjóléti bizottságának elnöke

2010 júliusa óta a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója

Sebész és gasztroenterológus szakvizsgával, és szociális menedzseri diplomával rendelkezik.
Nős, három gyermek édesapja