Fogyatékosok kérdőíve: már 10 ezren válaszoltak
"Félrevezető adatokat közöl" a kormányzati kommunikáció a rokkantsági nyugdíjban részesülők számáról, az egészségkárosodott embereket pedig "csalóknak" állítja be - közölte Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke azon a sajtótjékoztatón, amelyen hivatalosan is bejelentették a fogyatékkal élők kérdőívének útjára bocsátását.
- Jövedelempótló és nem alanyi alkotmányos jog a rokkantnyugdíj
- Jogerősen elítélték a visszaéléssel vádolt miskolci orvosokat
- 217 milliárdos megtakarítás a rokkantsági ellátások átalakításával
- Orvosok a vádlottak padján
- Társadalmi párbeszédet kezdeményeznek a civilek
- 30 éves stratégia a bentlakásos szociális intézményekért
- Rehabilitáció: újabb finanszírozási tervek
Mint arról a MedicalOnline korábban már beszámolt: társadalmi párbeszédet kezdeményeznek a magyar polgárokkal a fogyatékosok ügyeiben érintett civil érdekvédelmi szervezetek. „Társadalmi párbeszéd kérdőív”-et tettek közzé annak érdekében, hogy felmérjék, milyen módon tartják elfogadhatónak az emberek a fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek társadalombiztosítási ellátásának átalakítását, be- és visszailleszkedésük támogatását.
Azt kérik, minél többen válaszoljanak az általuk feltett kérdésekre. Véleményük szerint ugyanis nem pusztán fogyatékosügyi rétegproblémákról van szó.
A kérdőívek névvel vagy név nélkül is kitölthetők ahttp://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/467473599/1/ linkre kattintva.
Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke csütörtökön Budapesten egyebek között úgy vélekedett: a kormányzatot, a parlamentet szembesíteni kell azzal, hogy "mi a magyar polgárok véleménye az egységes társadalombiztosítási rendszerről". A kormányzati kommunikáció szerinte ugyanis "félrevezető adatokat közöl" a rokkantsági nyugdíjban részesülők számáról, az egészségkárosodott embereket pedig "csalóknak" állítja be. Az önkéntesek által szétküldött kérdőíveken egyebek mellett a rokkantsági nyugdíj megtartásáról, a megváltozott munkaképességűek munkába állításában vállalandó állami feladatokról és a civil szerveződések jövőjéről kérik ki az emberek véleményét.
A kérdőíveket folyamatosan dolgozzák fel, ám az elnök az MTI-t úgy tájékoztatta: máris csaknem 10 ezer kitöltött kérdőívet küldtek vissza. Remélik, hogy több százezer, sőt akár egymillió válasz is érkezhet. A kutatás eredményeit eljuttatják a parlament elnökének és kormány képviselőinek is.
A kérdőíves kampányt az értelmi fogyatékosok, az autisták, a vakok és gyengén látók, a mozgáskorlátozottak, a siketek és nagyothallók, a siketvakok és a szervátültetettek érdekvédelmi szervezetei kezdeményezték és támogatják.
Földesi Erzsébet, a MEOSZ alelnöke a tájékoztatón ismertette a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatait a rokkantsági nyugdíjban részesülőkről és a megváltozott munkaképességűekről: a munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok csaknem 80 százaléka 45 év feletti, mintegy háromnegyedük pedig még érettségivel sem rendelkezik. A megváltozott munkaképességek csaknem 42 százaléka tartozik a tartósan álláskeresők közé.
2006 és 2010 között 100 ezerrel csökkent a rokkantsági nyugdíjban részesülők száma, míg 2010 januárja és 2011 márciusa között további 51 ezerrel.
A tájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint a fogyatékos embereket képviselő szervezetek támogatják azt a kormányzati törekvést, hogy csak azok kapjanak rokkantsági nyugdíjat, akik erre ténylegesen jogosultak, ám elutasítják "a kollektív bűnösség elvét". Az érdekvédők szerint a rokkantsági nyugdíjak elvonása előtt esélyegyenlőséget kell teremteni.
Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezető igazgatója kifogásolta, hogy a fogyatékkal élők jogait is szabályozó új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előkészületeibe nem vonták be őket, a jogszabály-gyűjtemény kodifikációjáért felelős miniszteri biztos pedig nem válaszolt eddigi megkereséseikre.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezzel kapcsolatban az MTI megkeresésére közölte: az új Ptk. polgári törvénykönyv szövegtervezetének első részei ősszel kerülnek fel a kormany.hu weboldalra, ekkor kezdődik a kódex társadalmi egyeztetése. A polgári jogi kodifikációs szerkesztő bizottság ekkortól várja a szervezetek és szövetségek észrevételeit, javaslatait. A bizottság az első szövegtervezetek bemutatását követően nyitott a társadalmi konzultációra.