Meggyógyulhat az egészségügy?
A Blikk cikksorozatban tárja fel, hogy miként jutott ide a magyar egészségügy, és mit kéne változtatni, hogy zökkenőmentes legyen a működés.
Mangó Gabriella három évtizede dolgozik háziorvosként Gyöngyösön, jelenleg 1200-1300 betege van. Napi szinten meg kell küzdenie a rendszer problémáival, noha háziorvosként kicsit más dologra helyezi a hangsúlyt, mint az egészségpolitikusok.
Egy alap egészségügyi felvilágosítás mindenképpen kell az embereknek, és ezt úgy kell megfogalmazni, hogy megértsék, hogyan tudnak apró lépésekben tenni azért, hogy egészségesek legyenek vagy maradjanak – mondta a Blikknek a doktornő, aki szerint az egészségügyi alapismeretek hiánya mellett olykor az is kellemetlen helyzetekhez vezet, ha hiányzik a kollegialitás a szakorvosok és a háziorvosok között. – Fontos lenne megérteni, hogy én vagyok az ő kontrolljuk, ők pedig az én kontrollom... mindez a betegért. A napokban szó szerint meghalt a rendelőmben egy fiatal, a kórházból épp hazaengedett tüdőembóliás beteg. Amíg várt az adminisztráció miatti papírjaira, egy másik beteget vizsgáltam. Ekkor rohant utánam az asszisztens, hogy menjek, mert baj van. Valószínűleg szívleállása lett. Az ötödik-hatodik nyomásra megindult a pulzusa, légzése, stabil állapotban tudtuk átadni a mentőnek. A sürgősségiről este már haza is engedték, én pedig hiába kértem őket, hogy írjanak ki neki vérhigító injekciót, ezt nem tették meg, ráírták a papírjára, hogy valószínűleg csak elájult. A kardiológus pedig pár nap múlva azzal foglalkozott leginkább, hogy ki tudja-e zárni, hogy a beteg valóban meghalt. Hol van itt a beteg, mint az, aki a legfontosabb az egészségügyben?
A doktornő szerint az orvostársadalom eléggé megosztott, sokan úgy gondolják, a háziorvosok dúskálnak a szabadságban és a pénzben. Az ő praxisa havonta fix finanszírozást kap, ez a pénz már tíz éve nem változott. Ebből kell kifizetni a nővérek alapbérét, a sajátját, a rendelő rezsijét, a számítógépeket, a telefonszámlát, a veszélyes hulladék elszállítását, egyszóval mindent. Amikor a végére jut, örül, ha annyi marad, hogy a huszonéves EKG-t karban tudják tartani. A háziorvosoknak a fizetésük egy része jelenleg is arra megy el, hogy a praxist működtessék. Betegek nem lehetnek, a fiatalabbak ne menjenek szülni, mert a helyettesítésük nehezen megoldott, megfelelő képzettségű szakdolgozó is alig van.
Ott kezdeném az egészségügy megújítását, hogy kialakítanék egy új, többlépcsős betegbiztosítási rendszert, illetve felállítanék egy bacikommandót a minőség javítására. Vegyenek mintákat a kórházakban az ágy mellől, a párkányról, a padlóról, így meg lehetne előzni a kórházi fertőzéseket. És igenis adjuk meg a betegeknek az emberi tisztességet: egy kórházban ugyanis sokkal jobban ki vannak szolgáltatva, mint itt nálunk a körzetben. Mi ismerjük minden korábbi betegségüket, el merik mondani a problémájukat, a nagy rendszerben viszont csak egy beteg a sok közül. A háziorvosoknak meg kellene adni azt a lehetőséget is, hogy licenszvizsgákkal könnyítettebben szakvizsgákat tegyenek, így nem kellene annyit szakrendelőbe utalni a beteget. Jelenleg azonban semmiféle könnyítést nem kapunk ebben, ahogyan például egy boka-karindex eszköz beszerzése is csak álom. Úgy átalakítani valamit, hogy az ellátórendszer egészéhez nem nyúlunk hozzá, csak szétrugdossuk a kockáit, nem lehet.
