Még mindig országos koncepcióra vár a nukleáris medicina
Miközben számos olyan vizsgálat van, amelyet kizárólag SPECT-tel lehet elvégezni, illetve a diagnózis felállításához elegendő lenne a PET/CT-nél jóval olcsóbb eljárást alkalmazni, a nukleáris medicinának ez az ága méltatlanul kevés figyelmet kap.
A CT és MR géppark átlagos életkora négy évre csökkent az országban a korábbi évek képalkotó-diagnosztikai fejlesztéseinek köszönhetően – derült ki egy korábbi felmérésből. Bár remélhetőleg új SPECT, SPECT/CT készülékek állnak munkába a fővárosi kórházfejlesztési programnak köszönhetően, mindez csupán az amortizáció pótlására elegendő – mondja prof. dr. Szilvási István, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozatának elnöke, aki azt is hozzáteszi, az országban kevés korszerű SPECT/CT üzemel, hiszen a SPECT berendezések átlagéletkora meghaladja a 10 évet. A műszerparkot a korábbi európai uniós pályázatokra elköltött pénz töredékéből lehetne megújítani, ami azért is indokolt lenne, mert a tíz évesnél idősebb berendezésekkel végzett vizsgálatok eredményessége elmarad az új készülékekétől.
A PET és SPECT diagnosztika fejlesztésének országos koncepción kellene alapulnia, amelynek megvalósítása forrásokat, racionális alkalmazása szakmai irányelveket, és az ezek mellé tett finanszírozási protokollokat igényel – fogalmazza meg az MH Egészségügyi Központ Nukleáris Medicina Osztályának vezető főorvosa, aki szerint ezzel lehetne szűkíteni az egyre inkább elmélyülő szakadékot a nukleáris medicina két fő diagnosztikai ága: a PET és a SPECT között.
Bár a világban az utóbbi terület is dinamikusan fejlődik, nálunk aránytalanul és méltatlanul lemaradt a PET/CT fejlesztések mögött, aminek finanszírozása is megfelelő. Márpedig a SPECT módszereket nem lehet minden esetben PET/CT-vel kiváltani. A PET/CT számos előnye közül legjelentősebb, hogy a molekuláris képalkotás vezető módszere a betegellátásban. Ugyanakkor ezek a vizsgálatok jóval drágábbak, ezért nem minden esetben költséghatékonyak. Ezért indokolt lenne a „SPECT-világ” fejlesztése is, ami a korszerűtlen, elöregedett géppark cserét jelentené.
Pajzsmirigy szcintigráfia, a mellékpajzsmirigy szcintigráfia, a vesevizsgálat, az epeelfolyás, az őrszemnyirokcsomók vizsgálata, a jelzett leukocitavizsgálat – sorol néhányat Szilvási István azokból a beavatkozásokból, amelyek elvégzésére csak a SPECT alkalmas. A csontszcintigráfia, a szívizom vérellátásának vizsgálata a PET/CT-vel jól ellátott és nálunk gazdagabb országokban is a mindennapi rutin nukleáris medicina SPECT módszere. Emiatt indokolt, hogy az Egészséges Budapestért Program (EBP) keretében valamennyi centrumkórházban elérhető legyen a korszerű SPECT: a SPECT/CT.
A képzés sem támogatja az utánpótlást
A nukleáris medicina humán erőforrás helyzete még az egészségügy általános helyzeténél is rosszabb. A 27 budapesti szakorvos közül 23 másodállásban is dolgozik. A képzés sem támogatja az utánpótlást. Míg a vidéki orvoskarokon nagyjából rendben van az oktatás, a budapesti Semmelweis Egyetemen a radiológia tantárgyon belül a 30 tantermi órából (ami persze több is lehetne) mindössze kettő jut a nukleáris medicinára, miközben a szakma ajánlása szerint a tananyag 20 százalékát kellene kitennie, vizsgakötelezettséggel. Ebből is adódóan, ha például egy tüdőembólia gyanújával sürgősségi ellátásra érkező beteget valamilyen okból nem lehet CT-vel vizsgálni, „nincs a fejekben” a tüdőszcintigráfia lehetősége, amellyel szintén kimutatható a tüdőembólia. Igaz, ehhez ventilációs szcintigráfiára is szükség lehet, aminek elvégzésére az ország 33 nukleáris munkahelyének csaknem fele – alkalmas berendezés hiányában – nem képes.
Elöregedett a szakdolgozói gárda, az utánpótlás hiányát a képzési rendszer is generálja, ugyanis a szakdolgozó képzés „reformjával” megszüntették az addig jól működő – a sugárzásokat alkalmazó három szakterület: a radiológia, a nukleáris medicina és a sugárterápia – közös, államilag finanszírozott szakdolgozói alapképzést. A bevezetett radiográfus képzésben nem szerepel a nukleáris medicina és a sugárterápia sem. Ennek orvoslásához a jogi szabályozáson változtatni kellene.
A PET/CT előnyösebb finanszírozása nemcsak a gépek vásárlását és telepítését serkenti, hanem a munkaerő mozgását is meghatározza. Ezek a munkahelyek elszippantják az orvosokat, szakdolgozókat, radiovegyészeket és radiogyógyszerészeket. A szakorvosképzésben érthetően a PET körül centralizálódnak a gyakornokok. A nem-PET munkahelyeken hiátus van fizikusokból és vegyészekből, akik inkább a for-profit szegmensben vállalnak munkát – magasabb fizetésekért, mint amit a közfinanszírozott intézmények kínálhatnak nekik – sorolja Szilvási István. Ezért is alapvető lenne, hogy a SPECT és a PET egymás mellett, a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően ugyanazon a munkahelyen – szakmai jelentőségüknek megfelelő arányban – üzemeljenek.
Mint Szilvási István fogalmaz, sok-sok energiával azért olykor elérnek szakmai eredményeket. Ezek közé sorolható az a december közepén elfogadott jogszabály-módosítás, amely lehetővé teszi majd, hogy a nukleáris medicinában – más nyugat-európai országokhoz hasonlóan – forgalomba hozatali engedély nélkül lehessen előállítani egyes, igen korszerű, azonnal felhasznált radiogyógyszereket – a betegbiztonság szigorú feltételeinek megtartása mellett.
A tagozatvezető ezért bízik abban, hogy a PET indikációk bővítése mellett az elmúlt 10-15 év alatt veszteségessé vált, ezért a betegellátásban nem vagy alig használt SPECT vizsgálatok díjtételeinek megemelése tárgyában megkezdett tárgyalások is eredménnyel járnak, a kiegyensúlyozott és költséghatékony betegellátás érdekében.
