Matolcsy: valóban lerombolják a kötelező pénztári rendszert
A következő napokban nyilvánosságra kerül, hogy milyen feltételek mellett működhetnek a jövőben a magánnyugdíjpénztárak - írja a Hírszerző Matolcsy György a Napi Gazdaság konferenciáján elhangzott beszédére hivatkozva.
A gazdasági miniszter közölte: sem a belépés, sem a maradás nem lesz kötelező, (...) a feltételek változni fognak. Jelezte azt is, hogy a befizetett összeg maradéktalan kifizetésére vonatkozó eddigi állami garancia megszűnik - írja a lap.
"A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer (...) megszűnik, a három pillérből kettő, az állami és az önkéntes marad" - jelentette be Matolcsy György. Hozzátetette azt is, hogy a kormány véleménye szerint a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer zsákutca.
A beszámoló szerint a felhalmozott magán-nyugdíjpénztári vagyon kisebbik részét, a nyugdíjbiztosítási alap hiányának kiegyenlítésére fordítja a kormány, jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot, a többit az államadósság csökkentésére, ami középtávon évi 300-400 milliárddal csökkenti a költségvetés kamatterheit - magyarázta a miniszter.
Kiakadt a pénztárszövetség
A Hírszerző szerint a Stabilitás Pénztárszövetség nyílt államosítási kísérletnek tartja a második pillér megszüntetését, mivel a magánpénztári befizetések magántulajdont képeznek, amit az Alkotmány garantál. Vagyis az egyéni számlán felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításokhoz az állam csak abban az esetben férhet hozzá, ha a tag önként visszalép az állami tb-rendszerbe. A szövetség ezért azt tanácsolja a pénztártagoknak, hogy amíg a kormány nem tisztázza azokat a részletszabályokat, ami alapján mindenki egyénileg ki tudja számolni, hogy melyik rendszerrel jár jobban, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, mert - például öröklés esetén - rosszabbul is járhatnak. Az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magánpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lesz lehetséges. A Pénztárszövetség egy önálló honlapot és ahhoz kapcsolódó reklámfilmet is készített, amelyben a fentiekre hívják fel a figyelmet. A kezdeményezésnek önálló Facebook profilja is létezik, melynek a cikk írásakor 857 követője van.
"Ezt az oldalt azzal a céllal hoztuk létre, hogy minden érdeklődő számára elérhetővé tegyük a magánnyugdíjpénztárakkal és a működésükkel kapcsolatos hasznos információkat." - írják a honlapon, ahol a felhasználók pontos kimutatásokat találnak a biztosítók piaci részesedéséről, tagjaik számáról, valamint az 1 főre jutó átlagvagyonról is.
Juhász Istvánné főtitkár a Hírszerzőnek a demokrácia nyílt megcsúfolásának nevezte, hogy a kormányzat az általuk többször kezdeményezett tárgyalásos út helyett erővel, fenyegetéssel, a magánpénztári rendszer iránti állampolgári bizalom megingatásával igyekszik elérni, hogy 3,090 millió pénztártag megtakarítását önként átadja egy ismeretlen, "a kormány által kijelölt szerv részére". A Stabilitás Pénztárszövetség felhívja a pénztártagok figyelmét: a kormánynak hangzatos kijelentéseken kívül nincs más törvényes eszköze a magánpénztári egyéni számlán felhalmozott, tagonként átlagosan 968 ezer forintra tehető nyugdíjcélú megtakarítás államosítására.
Még kivárnak az átlépők
A Századvég Alapítvány felmérése szerint a legtöbb nyugdíjpénztári tag (91 százalék), hallott már arról, hogy az állam tárt kapukkal várja őket. Kutatásuk szerint a válaszadók 51 százaléka kész megfontolni az átlépés lehetőségét, 32 százalékuk elzárkózott ettől a lehetőségtől, 17 százalékuk pedig nem tudott vagy akart válaszolni a kérdésre, illetve az is kiderült, hogy a többség elégedetlen a majdani kifizetések várt mértékével.
A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint a hárommillió magán-nyugdíjpénztári tagból eddig mindössze 3-4 ezren jeleték, hogy visszatérnének az állami rendszerbe.
Februárban jönnek a reformok
Matolcsy György a konferencián arról is beszélt, hogy a februárban bejelentendő strukturális reformok 600-800 milliárd forint megtakarítást hoznak, hogy milyen reformok lesznek, azt nem árulta el, csak annyit közölt, közel 100 tételből fog állni. A jelenlegi 38 százalékos GDP-arányos adócentralizáció pedig 33 százalékra csökken 2014-re. Mint mondta, a Magyarországon középtávon kialakuló új adórendszer lényege az alacsony adóterhelés, az európai szintű forgalmi adó és a szélesedő adóbázis.
A költségvetés szempontjából az egykulcsos, 16 százalékos szja-t és a csökkenő, 2013-ig 10 százalékra mérséklődő társasági adót három forrásból lehet egyensúlyba hozni: a gazdaság fehérítéséből, a 4-6 százalékra gyorsuló gazdasági növekedés nyomán befolyó többlet adóbevételekből és a beinduló strukturális reformokból - mondta Matolcsy György.
