2024. december. 03., kedd - Ferenc, Olívia.

Már nem veszik komolyan a magyarok a koronavírust

Az emberek jó példát sem látnak: a kormány tagjai nem hordják a maszkot, tovább erősítve a látszatot, hogy minden rendben, írja a Népszava.

„Komoly probléma lesz abból, hogy az emberek nem tudják eldönteni, influenza vagy koronavírus fertőzte-e meg őket. Az influenza esetében nem alakult ki az a közvélekedés, hogy aki megfertőződött, az maradjon otthon. Így sokan betegen is dolgoznak, emiatt is olyan súlyosak az influenzajárványok. Azaz akár a koronavírust is terjesztheti az, aki azt hiszi, csak influenzás” – magyarázta a Népszavának Ócsai Lajos.
 
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője szerint most különösen fontos volna, hogy mindenki beoltassa magát influenza ellen, ugyanis ha valaki egy ilyen vírusfertőzés után, legyengült immunrendszerrel kapja be a Covid–19-et, akkor sokkal ne­hezebben győzi le a beteg­séget. Arról nem is szólva, hogy milyen komoly pluszterhelést jelentenek majd a „duplázó” betegek az ellátórendszernek. Az oltás jó eséllyel védelmet jelenthet legalább az egyik fertőzés ellen, és a rizikócsoportba tartozók számára még ingyenes is. Sőt, ha valaki vakcina alkalmazása ellenére mégis elkapja a vírust, sokkal enyhébbek lesznek a tünetei, kisebb eséllyel alakulnak ki szövődmények, és az immunrendszert sem viseli meg annyira a baj.

„Évek óta azon igyekszem, hogy a hatvan év felettiek és a krónikus betegek megkapják az influenza elleni vakcinát, de minden egyes szezonnal csökken az oltottak száma. Tíz éve még majdnem 600 ember élt a lehetőséggel, tavaly 300 sem. Az ápolók is belefáradtak abba, hogy mindenkinek ajánlgatják” – mesél tapasztalatairól Komáromi Zoltán.

A háziorvos praxisában a Pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni oltást is csak az idősebbek tudatosan védekező része kapott, pedig ez legalább annyira fontos, mint az influenza elleni vakcina. Ennek a tüdőgyulladásnak ugyanis szintén az idős emberek köre az elsődleges célcsoportja, akárcsak a koronavírusnak. És bizony az első néhány napban csak minimális különbségek lehetnek a tünetek között.

„Egy lázas, köhögő beteg bármelyik kórtól szenvedhet. Amennyiben otthon kezdi magát kezelni, és csak akkor jelentkezik az orvosnál, mikor már néhány napja tünetes, még nehezebb kitalálni, hogy melyik fertőzés támadta meg. Ezért lesz óriási szükség a szűrésre, mert csak a PCR-teszt ad biztos eredményt” – mondja a háziorvos.

A koronavírus-szűrés szerinte a járvány eleje óta el van szúrva, az első 3-4 hétben nagyon kevés tesztet csináltak, nem vizsgálták a kórházból hazatérteket és az idősotthonokba visszatérőket sem, akik vitték magukkal a vírust.

„Az elején napi 3-4000 szűrést kellett volna végezni, de ez nagyon ritkán fordult elő. Most úgy megyünk neki a második hullámnak, hogy miközben nem látom az egészségügyi rendszer felkészültségét, az emberekben elmúlt a veszélyérzet. Ez mindenképpen megkönnyíti/pörgeti majd a vírus terjedését.” Komáromi szerint az első hullám egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem szabadna leállítani a nem koronavírusos betegek ellátását a második hullám miatt, mert az óriási hátrányt okozhat nagyon sok embernek. A másik alapvető tapasztalat, hogy meg kellene sokszorozni a mintavételi helyek számát, és az lenne a legjobb, ha minden idős, lázas beteg esetében háznál végezné el a tesztet a mentőszolgálat. Nem vitás, ehhez óriási mennyiségű tesztre, labor- és emberkapacitásra van szükség. Kérdés: ezt képes-e biztosítani a magyar egészségügy?

(forrás: Népszava)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés