Longevity és médiatudatosság – fókuszban az egészségben eltöltött életévek

A diskurzus központi eleme a biológiai és kronológiai életkor szétválása, valamint az online térben megjelenő egészségügyi információk hitelessége volt.

Ficzere Andrea, a FOEA elnöke és az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója egy klinikai paradoxonra világított rá. Bár az 50 év körüli korosztály ma aktívabbnak és fiatalosabbnak érzi magát, a kórházi ellátásba kerülő betegek szomatikus és mentális állapota gyakran jóval rosszabb a szakmailag indokoltnál. Jelenleg a magyar lakosság átlagosan csupán 62–64 éves koráig él egészségben.

Szentpáli Zsófia kardiológus-belgyógyász (MOTE) a biológiai életkor meghatározásában az epigenetikai vizsgálatok és a biomarkerek (vér-, vizelet-, szövetminták, funkcionális tesztek) szerepét hangsúlyozta. Kiemelte: a DNS-szekvencia változása nélkül fellépő génműködési módosulások hátterében olyan reverzibilis tényezők állnak, mint a dohányzás, a stressz vagy a mozgáshiány. A biológiai kor az életmód megváltoztatásával (mediterrán étrend, napi 7–8 óra alvás, stresszkezelés) igazoltan visszafordítható. A prezentáció kitért a globális „kék zónák” (pl. Okinawa, Ikaria) tapasztalataira is, ahol a növényi alapú táplálkozás, a kalóriakorlátozás (80%-os jóllakottság) és a támogató közösség biztosítja a magas életkort és a funkcionális autonómiát.

Kónya Ilona pszichológus az ötvenes éveikben járók ambivalens helyzetére figyelmeztetett. Ezt az időszakot egyszerre jellemzi a munkaerőpiaci kiszolgáltatottság, a testi életminőség romlása, az „üres fészek” szindróma, valamint a „szendvicsgenerációs” lét (idős szülők gondozása a még el nem tartott gyermekek mellett), amelyek – különösen kistelepüléseken – elmagányosodáshoz és izolációhoz vezethetnek.

Az NMHH és a PSYMA friss kutatása szerint a magyar társadalomban nő az egészségtudatosság, ám a lakossági fókusz továbbra is a kuratív medicinára és a betegségre, semmint a hosszú távú megelőzésre irányul.

• A válaszadók 52%-a keres gyakran információt a betegségek okairól és tüneteiről.

• 49% érdeklődik az egészséges táplálkozás iránt.

• 40% tájékozódik rendszeresen a mentális egészség és stresszmentesség témakörében.

Bodolay-Papp Zsófia, az NMHH kutatási szakértője a ránk zúduló információk szűrésének fontosságát emelte ki (szemléltetésként: a YouTube-ra percenként 500 órányi videó kerül fel). A digitális térben elérhető tartalmak validáltsága kritikus: egy korábbi módszeres vizsgálat (EgészségKommandó program) során 189 egészségügyi honlapból mindössze 27 oldal (22,1%) felelt meg maradéktalanul a szakmai hitelességi és átláhatósági követelményeknek.

Az egészségben eltöltött életévek növeléséhez elengedhetetlen a lakosság egészség- és médiatudatosságának párhuzamos fejlesztése, valamint a hiteles, szakmailag ellenőrzött online orvosszakmai források erősítése, olvasható az Economx tudósításában.