Kincses: Az önkéntes segítő intézménye ellen vagyunk

„Számtalan olyan szabály van, amiről lássuk meg, hogyan működik. Hitelbe aggódni, ez egy kellemes népszokás Magyarországon. Előre félünk valamitől, amiről nem tudjuk pontosan, hogy mi” – mondta Kincses, de jelezte, hogy van pár olyan rendezetlen dolog, ami az orvostársadalomnak régi sérelme. Ilyen az, hogy az éjszakai túlóráért, túlmunkáért 70 százalékos pótlék jár, azaz kevesebb, mint a normál munkaidőben. Miután a régi bér 70 százalékáért nem találtak senkit, ezért különböző megoldásokat találtak ki arra, hogy magasabb díjazást tudjanak fizetni, így viszont most, a tisztességes béremelés után lesznek olyan orvosok, akiknek a 70 százalékos pótlékkal csökkenni fog a jövedelmük.

„Ezt kell kezelni, a béremelés után nem lehet kevesebb a bére valakinek, mint korábban”– mondta az elnök. Hozzátette, az országos kórházfőigazgató saját hatáskörben lehetővé tette az ügyeleti díjak megemelését, de a főigazgató nem tud forrást rendelni ehhez a többlethez, ehhez kormányzati cselekedet kell.

Egy másik sérelem, hogy ha valaki végigdolgozott 24 órát, akkor másnap kötelező a pihenőidő, mert ez az orvos és a beteg érdeke is, csakhogy ezt a pihenőidőt jó néhány kórház levonja a munkabérből. „Éjszaka dolgozik 70 százalékért, és után levonnak tőle 100 százalékos munkabért, ez így nincs rendben” – mondta Kincses Gyula.

Fontos kérdés a magánegészségügy helyzete, erről így fogalmazott: „választékbővítő és ne hiánypótló legyen a magánellátás. Annak nem szabad bekövetkeznie, hogy valaki életet vesz a pénzéért, és nem kényelmet, kulturáltabb körülményeket vagy döntési szabadságot, és annak sem, hogy más kárára tudja ezt az előnyt megvenni.”

Az új szabályozás szerint nem lehet átvinni a magánbeteget az állami ellátásba, mert a törvény kimondja, hogy azt a beteget, akit a magánellátásban kezelt valaki, ugyanaz az orvos nem kezelheti az állami ellátásban. Ezt a kiskaput akarta becsukni a kormány, a részletszabályokról és kivételekről szóló kormányrendelet még nem született meg, így még a szülészetben sem lehetséges ma – emelte ki.

„Mi az önkéntes segítő intézménye ellen vagyunk, ez az egyik legnagyobb kockázata a hálapénz továbbélésének, mert nem életszerű, hogy valaki feláll szombat este a vacsoraasztaltól, egész éjszaka dolgozik a kórházban, és amikor megkérdezi a beteg, hogy mivel tartozom, azt mondja, hogy semmivel” – mondta, és szerinte vagy marad a hálapénz, csak jobban titkolva, vagy megtalálják a szürkezónás módokat, például ingyenes lesz a szülés, de a terhesgondozás díjába építi be, amit hálapénzként kapna. „Az orvosi kamarának az az alapvetése, hogy a bizalom nagyon fontos az orvos–beteg viszonyban, de a középtávú cél az, hogy a kórházban, az intézményben bízzon a beteg” – jelentette ki.

Az országos kórházfőigazgató egyértelmű utasítást adott ki arról, hogy milyen összeférhetetlenségek vannak, mit lehet munkaidőben párhuzamosan végezni – például oktatást, tudományos tevekénységet –, és mit a ledolgozott munkaidő után – ilyen a magánrendelés, de ennek az engedélyezése a munkahelyi vezető feladata lesz.

„Az orvosi kamarának nem volt álláspontja abban, hogy írjanak-e alá a kollégák. A kamarának az a dolga, hogy minél tisztességesebb feltételeket biztosítson és mindenki maga dönthet. A mérleg mindkét serpenyőjében vannak érvek, az egyik oldalon tisztességes bér van, a másik oldalon kötöttségek, ezt kell értékelni” – mondta, ugyanakkor a többi egészségügyi dolgozónak csak a kötöttségek jutottak, de a szakdolgozók nem kaptak ehhez társuló béremelést. Még elmaradottabb bérügyben a kiszolgáló technikai-műszaki személyzet.

„A kormánynak ezeket a feszültségeket kezelnie kell. Nem baj az, ha valaki előrelépett, jó a feszültség, mert akkor hozzá kell nyúlni a többiek béréhez is.

A teljes információt ITT olvashatja