A korábban összesítettnél is többen maradtak az állami egészségügyben
Március 1-jével az egészségügyi dolgozók 96,3 százaléka, több mint 106 ezer szakember választotta az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, a kilépés mellett az előzetes adatokhoz képest jóval kevesebben, alig négyezren döntöttek, közölte az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő).
A végső adatok beérkezésével megállapítható, hogy a korábban összesítettnél is kevesebben, az egészségügyi dolgozók alig 3,7 százaléka döntött úgy, hogy távoznak az állami struktúrából. Ezzel párhuzamosan szerdáig csaknem 700 új belépő is érkezett a rendszerbe. A betegellátás mindenhol biztosított.
Az Okfő közölte: a korábbi jogviszony a törvény szerint március 1-jével szűnt meg, és a jelenleg kieső dolgozói létszám nem haladja meg az éves fluktuáció időarányos részét. Jelenleg felmérik, hogy a dolgozók mely szakmai területekről távoztak. Azzal, hogy csaknem 700-an érkeztek a rendszerbe "a magyar orvosok, szakdolgozók és egészségügyben dolgozók szakmai elkötelezettségének köszönhetően a betegellátást veszélyeztető helyzet sehol nem állt elő", csak egy-egy intézménynél merült fel "átmeneti humánerőforrás-hiány". Az intézményvezetők tájékoztatása szerint belső átcsoportosítással mindenütt képesek kezelni a helyzetet.
A szervezet folytatja a tárgyalásokat az ágazat dolgozóival, szakmai szervezeteivel a felmerülő kérdések tisztázásáért.
A közleményhez csatolt táblázatból kiderült, hogy az egészségügyben közalkalmazottként foglalkoztatott 19269 orvos közül 18427 fő tért át az új jogviszonyra (95,6%). A 73400 szkdolgozó 96,5 százaléka írta alá az új szerződését, míg az egészségügyben dolgozók (műszaki, gazdasági terület) 96,2 százaléka (18030 főből 17353-an) döntött a maradás mellett.
A betegek érdekeit is szolgálja az új rendszer
Az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese, Takács Péter a HírTV-ben arról beszélt, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyra való átállás két célt szolgál: letisztultabb helyzet alakulhat ki a kórházakban, és kiszámíthatóbbá válhat a dolgozók életpályája is.
Takács arra is rámutatott, hogy november óta a veszélyhelyzet miatt felmondási moratórium volt érvényben, békeidőben pedig a felmondási arány a 7 százalékot közelíti meg.
A főigazgató-helyettes arra a kérdésre, hogy kinek a felelőssége az, hogy most Covid- és intenzív osztályokat is be kellett zárni, azt válaszolta, hogy azoknak „köszönhető”, akik félrevitték az intézkedésről a kommunikációt. Takács megjegyezte, hogy tény az, hogy vannak ennek a rendszernek vesztesei, de ezek főként azok közül kerültek ki, akik eddig olyan jövedelemmel bírtak, amit az új felállásban nem tudnak a számukra biztosítani, viszont az a jövedelem, amitől elestek nem feltétlen volt tiszta.
Ezért is mondható el az, hogy tisztább lesz így a rendszer, és ez hosszabb távon a betegek érdekeit is szolgálja majd – húzta alá.
