hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Kásler: Jön az átalakítás, lehetnek személycserék

Akár egyes kórházak élén is lehetnek változások – mondta Kásler Miklós miniszter a Magyar Időknek adott interjúban.

(...) Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a botrány és az anarchia szavakkal jellemezte a kórházak gazdálkodását. Ön az egészségügyből érkezett, mire gondolt ezt hallva?

– Ismerjük a kórházak gazdálkodásának problémakörét. Ezért láttam hozzá már rögtön a kinevezésem után a kórházak gazdasági-pénzügyi felülvizsgálatának előkészítéséhez, és ez a magyarázata annak, hogy létrehoztam az egészségügyi államtitkárságon egy helyettes államtitkárságot is a gazdasági kérdések kézben tartására. Már el is indultak a vizsgálatok azokban az intézményekben, amelyek a legrosszabb minősítést kapták a 2008–2015-ös időszakra vonatkozóan a számvevőktől.

 Az ÁSZ eddig mindössze az intézmények tíz százalékát vizsgálta, és kizárólag pénzügyi-számviteli-gazdálkodási szempontból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) stábja szakmai szempontból is vizsgálja a működést?

– Az Emmi-vizsgálatok az összes kórházra kiterjednek, és azért is kellenek, hogy az intézmények helyzetét a maguk komplexitásában lássuk. A kórházaknak be kell tartaniuk a hatályos pénzügyi és gazdálkodási szabályokat, de közben működniük kell, el kell látniuk a betegeket úgy, hogy alkalmazkodnak a finanszírozáshoz, a teljesítményvolumen-korláthoz, miközben nagyon is eltérő feltételek között, eltérő feladatkörrel dolgoznak. A minisztérium az ellenőrzési folyamatok mellett hatékony szakmai segítséget is nyújt valamennyi kórháznak ezen a területen, és örömmel vettem a kórházak támogató együttműködését. A szakemberek által kidolgozott átfogó stratégia és módszertan alapján megkezdett munka mind az intézményi szabályozottság fenntartására, mind a hatékony erőforrás-gazdálkodásra megoldást nyújthat, valamint elősegíti a kórházak eredményesebb működését.

Mikorra kell ezeknek a vizsgálatoknak lezárulniuk?

– Ebben az évben, a jövő év elején szeretnénk ezeket befejezni. Ennek érdekében több munkacsoportot hoztunk létre, többféle szakember részvételével.

Segíthetnek ezek a vizsgálatok megválaszolni végre azt a kérdést, hogy mennyi pénzre van valójában szükség az intézményrendszer működtetéséhez?

– Ennél én még többet remélek ettől. Rekordidő alatt elkészült az öt legsúlyosabb betegségcsoportra vonatkozó nemzeti program. Ezek világosan leírták, hogy milyen az ellátási struktúra, milyen tevékenységet végeznek annak különböző szintű lépcsőfokain, és ehhez mennyi orvos és nővér, milyen gépek és eszközök kellenek a betegek korszerű és biztonságos ellátásához a keringési, a daganatos, a mozgásszervi, a gyermekkori, valamint a mentális zavarok okozta betegségek esetében. Bővebb spektrumon ugyanezt tartalmazza majd a köréjük épülő népegészségügyi program, amely minden egészségügyi feladatot és tevékenységet felölel. Ez kijelöli minden egyes ellátóegység felépítését, tevékenységét, és a tevékenység ellátásához szükséges épületeket, gépeket-műszereket, szakszemélyzetet, finanszírozást, de még a betegutakat is. Párhuzamosan kialakítjuk az egészségügyi ellátóhelyek korrekt és korszerű pénzügyi-gazdálkodási rendszerét. Így érnek össze a szakmai szükségletek és a gazdasági rend.

Mi lesz, ha azt fogják látni, hogy jelentős kórházi struktúraátalakításokra van szükség ahhoz, hogy egy-egy területen a mainál jobb, biztonságosabb legyen a betegellátás?

– Ha arra kíváncsi, lesznek-e kórházbezárások, akkor a válaszom egyértelműen nem. Ésszerűsíteni, centralizálni fogunk ott, ahol szükséges, vagy éppen decentralizálni, ahol arra van szükség. Ha egy kórházban nem adott például az összes feltétel a daganatos betegek ellátásához, akkor a betegnek nem az az érdeke, hogy ott kezeljék, hiába van az közelebb a lakóhelyéhez, mert az életéről van szó. Ott kell az ellátást megkapnia, ahol van megfelelő diagnosztika, terápia, eszköz, műszer, módszer, tudás és tapasztalat, mert ott van esélye arra, hogy meggyógyuljon. Viszont egy szívroham esetén az azonnali orvoshoz jutás jelenti a legnagyobb esélyt a betegek számára, ezért lehet, hogy a kardiológiában további ellátóhelyeket kell létrehozni.

Amit most elmondott, azt értsük úgy, hogy végre elkezdődik az egészségügy rendszerszintű átalakítása?

– Egy minden szempontból megfelelő egészségügyi ellátórendszert szeretnénk kialakítani, és talán már a közvélemény is érzékeli, hogy ennek nagyon gyorsan nekiláttunk. Ez a munka az egészségügynek szinte minden egyes részletét, illetve tevékenységét érinteni fogja. Számtalan jelzést kapok betegektől, orvosoktól, politikusoktól, hogy mindenki azt szeretné, ha kialakulna egy olyan egészségügyi ellátórendszer, amelyiknek a hatékonysága és a társadalmi megbecsültsége lényegesen magasabb, mint ma. Ehhez azonban árnyalt megközelítés kell, és annak tudomásulvétele, hogy az egészségügyi dolgozókkal együtt, az ő lelkesedésükre és tapasztalatukra támaszkodva lehet bármiféle átalakítást keresztülvinni. Nem lehetünk elefántok a porcelánboltban, mert annak a beteg látja kárát.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, kezdeményezni fogja, hogy legyenek kancellárok a kórházaknál. Ezzel egyetért?

– Ahol a kórházi gazdálkodás nehézségekbe ütközik, és ennek az oka a nem megfelelő kórházi gazdasági-pénzügyi vezetés, ott mindenféleképpen kell segítség és megoldás. Azt, hogy a segítőt hogyan nevezzük, részletkérdés.

Mikor érkeznek a segítők?

– Ha az elindított vizsgálat eredménye szerint ez indokolt, akkor azonnal.

A kórházigazgatók közül sok megbízatása is lejár. Lesznek-e személycserék?

– Egyenként meg fogjuk nézni, ki milyen teljesítményt nyújtott, milyen eredményességgel dolgozott. (...)

A teljes interjú

(forrás: Magyar Idők)

Könyveink