Jöhet az érdemi átalakítás az egészségügyben?

A kormány egyik legvitatottabb intézkedése a drasztikus mértékű kórháziágy-felszabadítás volt, melynek során Kásler Miklós miniszter utasításba adta a kapacitás 50 illetve 60 százalékos felszabadítását, viszonylag gyorsan.

A kormány azzal érvelt, a koronavírus-járvány berobbanására, tömeges megbetegedésre készül, ezért kellett elővigyázatosságból szabaddá tenni durván 35 ezer ágyat. Nem tudni, hogy a kormány milyen előrejelzéseket látott, azokat ugyanis nem osztotta meg a nyilvánossággal, az április 7-én hozott döntés drasztikussága azonban magyarázatot kívánt volna. A járvány elharapózásáról alkotott félelmek végül nem igazolódtak be, összesen valamivel több mint 4 ezer koronavírusos beteget diagnosztizáltak itthon, töredékük igényel kórházi kezelést.

Egy elejtett válaszból viszont úgy tűnik, az ágyak felszabadítása mellett vagy helyett más megfontolás állhatott a kiürítés mögött. A Jahn Ferenc Kórház főigazgatója ugyanis, mikor hozzátartozók beszámolói alapján a hvg.hu arról érdeklődött, hogy folyamatos ápolásra szoruló, adott esetben rákos beteget miért küldenek haza a krónikus belgyógyászati osztályról, azt írta, a koronavírus járvány megfékezése, valamint a járványkórházi feladataink ellátása, továbbá dolgozóink és a kórház által ellátott, kiemelten a 65 év feletti betegek egészségének védelme érdekében 2020. április 10-én elrendeltük csepeli telephelyünkről a feltétlen kórházi kezelést és állandó, folyamatos orvosi felügyeletet nem igénylő, otthonukban megfelelő elhelyezésben, illetve ellátásban részesíthető betegek lehetőségek szerinti elbocsátását.

Vagyis nagyon leegyszerűsítve: a veszélyeztetett 65 év fölöttiek így legalább nem kapják el bent a vírust. Ez a nézőpont még véletlenül sem jelent meg a kormányzati kommunikációban, holott járványügyi szakemberek véleménye, és előbb a külföldi, azután már a hazai tapasztalatok szerint is a zárt intézmények - mint idősotthonok, kórházak - a járvány terjedése szempontjából veszélyeztetett helynek bizonyultak. Azt, hogy hány beteg kapta el kórházban a koronavírust, nem tudni, vonatkozó kérdéseinkre nincs pontos válasz, az viszont kiderült, az igazolt koronavírus-fertőzöttek 14 százaléka, vagyis 576 ember egészségügyi dolgozó, sokan voltak karanténban.

Hogy konkrétan hány beteget küldtek haza vagy helyeztek át más intézménybe, nem tudni: az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Bencsik János parlamenti képviselő közérdekű adatigénylésére azt közölte, nem gyűjtenek erre vonatkozó adatot, ahogy Szél Bernadett sem járt nagyobb sikerrel az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, akik azt írták, ezen adatok tekintetében az Emberi Erőforrások Minisztériumának nincs nyilvántartás-vezetési kötelezettsége.

Az kiderült, 33 ezer ágyat tettek szabaddá (ezek egy része amúgy is szabad volt már), Kásler Miklós miniszter pedig próbálta elbagatellizálni az ágyfelszabadítás mértékét és az orvosok nyakába varrni azt, ha a rokonok szerint kórházi ápolást igénylő beteget küldtek haza. 

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő áprilisi kimutatása szerint a tavalyihoz, de a márciusihoz képest is milyen drasztikusan csökkent az ágyak kihasználtsága (vagyis a betegek száma) az ápolást igénylő pácienseknél. Az ápolási osztályokon 6, a krónikus ellátási osztályokon 23, a rehabilitáción pedig 57 százalékkal csökkent a kihasználtság az egy évvel korábbi békeidőhöz képest.

A lap megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy a szereplők meghallgatása után mire jutott Pintér Sándor, mikor és milyen irányban alakulhat át az ellátás, de egyelőre nem kaptak választ.

Nem tudni azt sem, hogy a több száz vagy ezer hazaküldött, otthoni ápolásra alkalmasnak vélt krónikus beteg visszakerülhet-e a kórházakba, és ha igen, vajon hányan és mikor. Erre a kérdésre ugyanis Müller Cecília kedden azt mondta, nem biztos, hogy pont azokat a betegeket kell visszavenni, akiket hazaküldtek.

A kórházi kezelés szükségességéről a kezelőorvos, háziorvos dönt, akinek a beutalója alapján visszavehetik a betegeket.