Jogszabály garantálja a szakdolgozók alapilletményét

Az Eszjtv. bevezetésével nem csökkentek az egészségügyi szakdolgozói alapilletmények,  mivel jogszabály garantálja, hogy egyetlen - az Eszjtv. hatálya alá tartozó - szakdolgozónak sem lehet alacsonyabb az alapilletménye, mint amit számára 2020. december 31-ig megállapítottak, közölte az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ).

Az illetményen felüli díjak esetében egyes pótlékokat jogszabály rögzít tételesen, míg az ügyeleti díjak és műszakpótlékok esetében a jogszabály csak törvényi minimumot ír elő, amelytől pozitív irányban - közös megegyezéssel - eltérhetnek a munkaadók és munkavállalók.

Az ügyeleti díjakkal és műszakpótlékokkal kiegészített fizetés minden esetben az elvégzett munkával áll arányban, így a fizetésbeli eltéréseket ennek fényében kell vizsgálni.

A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a fizetések csökkenésével kapcsolatban az intézmények részéről még nem érkezett jelzés az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. Az egyedi esetek kivizsgálása és tisztázása érdekében javasoljuk, hogy az érintettek forduljanak a munkáltatójukhoz. Szeretnénk megerősíteni, hogy a Covid-fertőzött egészségügyi dolgozóknak 100%-os táppénz jár. Az álhírekkel ellentétben az egészségügyi szakdolgozók számára több éves átfogó béremelési program zajlik, közli az OKFŐ.

*

A közlemény előzménye, hogy több fórumon is arra panaszkodnak az ápolók: hiába kaptak ígéretet arra, hogy a szolgálati jogviszony szerződés aláírásával nem fog csökkeni a bérük, mégis sokaknak 10-20-30 ezerrel, de van, akinek 100 ezer forinttal is csökkent a fizetése. Az ápolók nem értik a bércsökkenés okát, sokan pedig már meg is bánták, hogy aláírták a szerződést. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint sokféle oka lehet annak, hogy csökkent a szakápolók bére, de az biztos, hogy a szakápolók nem jártak jól a szolgálati jogviszonnyal, írta például a 444..

Az ápolók sokszor azért is bizonytalanok, hogy pontosan mennyivel és mi miatt csökkent a bérük, mert az ő fizetésük nem csupán egy alapbérből áll, hanem rengeteg juttatásból és pótlékból, amik minden hónapban változhatnak, például a túlóra mennyiségétől függően.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke is tapasztalta, hogy sok ápoló jelezte, kevesebb bért kaptak a márciusi munkájukért, de vannak olyanok is, akiknek nem változott a bérük, és olyanok is, akiknek minimálisan emelkedett. A csökkenésnek azonban több oka lehet. Egyrészt elképzelhető, hogy ha az ápoló kirendelve dolgozik, akkor az ezzel járó pótlékokat még nem számolták el, azt ugyanis a főállású munkáltató biztosítja, nem az a hely, ahova kirendelték. Ők lehet, hogy később megkapják a pótlékokat.

Lehet akár amiatt is, hogy másképp szabták meg a munkaidőkeretet, és azt 3 hónap után átlagban számolják ki. Tehát lehet, hogy az ápoló egyik hónapban kevesebbet, másik hónapban több pénzt kap majd. A legrosszabb forgatókönyv viszont az, hogy az orvosok béremelési terhei és az eladósodás miatt a munkáltató ott próbál csökkenteni a juttatásokon, ahol csak tud.