Ismét az eladósodás okairól

A kórházak évről évre jelentkező, több tízmilliárdos, éves szinten egy-két havi finanszírozásnak megfelelő adósságállománya elsősorban az ágazat alulfinanszírozottságból fakad, de hozzájárul az elavult infrastruktúra és működési rend, és a nem megfelelő gazdálkodás – fogalmazott a Magyar Hangnak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász. Szavai szerint míg egy nyugat-európai állam a bruttó hazai termék (GDP) 8 százalékának megfelelő összeget áldoz egészségügyi finanszírozásra, addig ez nálunk 5 százalék körül van. Az összképen nem javít az sem, hogy a GDP körülbelül 2,5 százalékának megfelelő összeggel száll be a lakosság is (ez fedi a gyógyszerkiadásokat, magánegészségügyi szolgáltatásokra fordított összeget, de a paraszolvenciát is.)

Évtizedek óta nem vizsgálták felül a HBCS-t, magyarán a NEAK finanszírozásába nincs beépítve sem az évek alatt bekövetkezett infláció, sem a bérek emelkedése, sem az intézmények rezsije. A közgazdász szerint éppen ezért a legsürgetőbb feladat lenne az egyes eljárások költségeinek felülvizsgálata, amelyet rendszeressé kellene tenni.

Az egészségügyi szakközgazdász szerint a baleseti ellátás az a szakterület, ahol a legnagyobb különbség van a NEAK által folyósított összeg és a tényleges kiadások között. Ha ezt hiányt az adott intézmény nem tudja kigazdálkodni más, „túlfinanszírozott” szakterület bevételéből, akkor értelemszerűen növekszik az adósság. Rékassy Balázs szerint az említett intézményekben havonta a százmillió forintot is elérheti az adósságnövekedés.

Szintén jelentősen növeli a kiadásokat az infláció: a beszállítók által biztosított termékek – gépek, eszközök, kötszerek, gyógyszerek – többsége importból származik, vagyis mindenkori árukra erős befolyással van a forint-euró árfolyam, ami jelentősen eltér a költségvetésben alapul vett szinttől. Szintén növeli az árakat, hogy a beszállítók beépítik áraikba a kifizetések csúszása miatti kockázatot – ez szintén jelentős áremelkedést generál időről időre.

A közgazdász felhívta arra is a figyelmet, hogy az intézmények kiadásait az elmúlt években nagyon nagy mértékben megdobták a bérköltségek. Egyre több kórház szembesül ugyanis azzal, hogy a bértábla szerinti fizetésekért nem találnak orvost. Ezért általánosan elterjedt, hogy saját büdzséből pótolják ki a béreket, különösen olyan hiányszakmákban, mint az aneszteziológus, radiológus vagy traumatológus – ahol nincs, vagy jóval kevesebb a paraszolvencia. A közgazdász szerint létezik olyan intézmény, ahol augusztusban a bérköltségek önmagukban is meghaladták a központi finanszírozás összegét, dologi kiadások nélkül.