Ismerjük a Széll Kálmán Terv intézkedéseit
A magyar felnőtt korú lakosság fele tud legalább egyet említeni a Széll Kálmán Terv egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseiből - derül ki az Ipsos és az UBM Medica felméréséből.
- Gyógyszeripari extra adó: aki időt nyer...
- Korrupcióellenes szabályozás
- A promóciós visszaélések a korrupcióellenes szabályozásban
- Bármi áron beadják a keserű pirulát
- Magyarországon eddig busásan megérte gyógyszert gyártani
- Széll Kálmánt nem érdekelték a tények
- A gyógynövényektől a kamarai tagságig
- Mi lesz veled, magyar beteg? - interjú Szolyák Tamással
- Benyújtották a salátatörvényt
A válaszadók átlagosan 1,6 tervezetet nevesítettek a 16-ból. Legnagyobb arányban a közgyógyellátás átalakítása, illetve a korrupcióellenes tervek kaptak említést. A gyártói adót, biológiai hasonló szerek támogatását, nemzetközi referenciaárazást és a generikus program felgyorsítását átlag feletti arányban ismerték a diplomások, míg az idősebbek a koleszterinszint-csökkentők támogatására vonatkozó terveket, a betegegyüttműködést preferáló támogatási rendet.
Az ismeretszintet elsősorban az
- érintettség (életkoruk előrehaladtával egyre több betegsége van az embereknek, egyre több a tapasztalatuk az egészségügyi ellátórendszerrel, így jobban odafigyelnek az ezzel kapcsolatos hírekre)
- képzettség (és az azzal együtt járó általános tájékozottság)
- nem (a nők tájékozottabbak egészségügyi kérdésekben) illetve
- lakóhely (Budapesten élők tájékozottabbak) befolyásolja.
A korrupcióellenes intézkedéseknek és az egyedi méltányossági rendszernek a legnagyobb az elfogadottsága, míg legkevésbé a kombinált szerek támogatásának csökkentésével és a nemzetközi referenciaárazással ért egyet a magyar felnőtt korú lakosság.
A két nagy párt (FIDESZ és MSZP) szavazói körülbelül ugyanolyan arányban, míg a Jobbik szavazói a legkevésbé informáltak a konkrét intézkedésekkel kapcsolatban. Érdekes, hogy az egyes tervezeteket közel azonos arányban utasítják el az MSZP és Jobbik szavazói. Az LMP szavazói a számukra vélhetően kevésbé releváns intézkedéseket átlag alatti arányban ismerik (mint pl. koleszterinszint-csökkentők támogatásának csökkentése).
Az egészségügyi területen dolgozók nagyobb arányban ismerik az intézkedéseket, határozottabb véleményük van velük kapcsolatban (kevesebb „egyet is ért meg nem is” válasz) és valamivel kevésbé elutasítók, mint a lakosság. Az egészségügyi területen dolgozók a kombinált szerek és a koleszterincsökkentők támogatásának csökkentéséről, illetve az orvoslátogatói díj emeléséről hallottak legnagyobb arányban, míg az elvárt árról, a nemzetközi referenciaárazásról és a néhány gyógyszer kórházi rendbe sorolásáról a legkevésbé. Leginkább a korrupcióellenes intézkedésekkel és a közgyógyellátás átalakításával értenek egyet, ezzel a két intézkedéssel a válaszadók közel 2/3-a van egy véleményen, míg 50 százalék feletti arányban az egyedi méltányossági rendszerrel, biológiailag hasonló gyógyszerek támogatásával, illetve a betegegyüttműködést preferáló támogatási renddel.
Kiemelendő, hogy az orvosok igen elítélik a gyógyszergyártókat sújtó megszorításokat, legkevésbé a kombinált szerek támogatásának csökkentésével, az orvoslátogatói díj emelésével és a gyógyszergyártói adó emelésével értenek egyet általában. Orvoscsoportonként nézve a gyógyszergyártókkal (illetve képviselőikkel) intenzívebb kapcsolatban álló pszichiáterek támogatják legkevésbé az orvoslátogatói díj és a gyártói adó emelését, míg a gyermekorvosok több mint 50 százaléka közömbös vagy egyetért ezzel, ők a kombinált szerek támogatásának csökkentését nem tartják jónak, míg a belgyógyászok a koleszterincsökkentők támogatásának csökkentését.