Honnan bűzlik a fej nélküli alapellátás?
Rövid távon az állam, a lakosság és a háziorvos is abban érdekelt, hogy ne változzon semmi, írja a Valaszonline.hu-n Eörsi Dániel.
A hagyományos táskás-trabantos háziorvosra vágyunk, akárcsak L. Simon László tavasszal. Így viszont nem fogjuk tudni javítani az emberek várható életkilátásait, továbbra is sereghajtók leszünk a régióban várható egészségben leélt életévek szempontjából. A kényelem és a saját biztonságérzésünk vezérel tehát, de így feláldozzuk a valódi létbiztonságunkat, írja Eörsi Dániel háziorvos egy terület kulisszái mögül. Diagnózist és javaslatokat is ad a gyógyuláshoz.
Az egészségügyi alapellátás szervező elve a jövőben legyen hát a következő: az emberek lakóhelyének közelében legyen elérhető mindazon ellátások összessége, amelyek betegségek megelőzését, felismerését és kezelését lehetővé teszik – kivéve, ha az adott ellátásnak nagy eszközigénye van (pl. műtét), vagy a páciens állapota miatt állandó orvosi felügyeletet igényel. Amihez nem kell kórház vagy szakrendelő, az mind az alapellátás feladata: primer prevenció, szűrések, betegségek korai felismerése és hosszú távú gondozása, melynek színtere az esetek túlnyomó többségében az orvosi rendelő, indokolt esetben azonban a páciens lakása. Munka van bőven."
Mint fogalmaz, "az új, egészségügyért felelős államtitkár szerint az alapellátás átszervezése sürgős (eddig egyetértünk), mégpedig az alapellátási ügyelet anomáliái miatt. Gondolom, ő is az állandóan elérhető, a lakosságra vigyázó háziorvos eszményéből indul ki, és ezért gondolja, hogy az éjszakai meg hétvégi ügyelet problémája a legsürgetőbb. Egyébként szerintem is van teendő az ügyeleti rendszerrel, és valószínűleg nem rossz irány, hogy az Országos Mentőszolgálat koordinálja, de nem ettől lesznek egészségesebbek a magyarok." A teendők szerinte:
- Szakmai felügyeleti rendszer és képzés,
- Teljesítményfinanszírozás,
- A lakosság folyamatos, tömegkommunikációs tájékoztatása két dologról: melyek a sürgősségi ellátást igénylő állapotok, illetve melyek a népegészségügyi szempontból javasolt szűrővizsgálatok. Emellett a lakosságot érdekeltté kell tenni a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvételben, erre számos megoldás van, én például ehhez kötném a munkaalkalmasságot meg a gépjárművezetői alkalmasságot a jelenlegi semmitmondó pecsételgetős alkalmasítási vizsgálatok helyett.
- A „praxis” fogalmának újragondolása. Nem az a kérdés, hogy az évtizedekkel ezelőtt kialakított körzetrendszer fel van-e töltve háziorvossal. Az a kérdés, hogy a lakosság hozzájut-e az akut ellátáshoz, meg a népegészségügyi jelentőségű krónikus betegségek szűréséhez és gondozásához. Erre egyáltalán nem csak a klasszikus háziorvos intézménye alkalmas, ezért alternatív modelleket is ki kell dolgozni. Véleményem szerint az ellátás felelősségének a járási alapellátási központnál kéne lennie, az ő dolguk lenne, hogy praxisjogos háziorvossal vagy praxisjog nélküli megbízott orvossal, esetleg bizonyos arányban alapellátási feladatokra kiképzett diplomás ápolóval oldják-e meg az ellátást. A feladatok jelentős része, becslésem szerint 50-60 százaléka, elektronikus kapcsolattartásra optimalizálható, a járási központból végezhető, a jelenleginél nagyobb hatékonysággal. A körzetek közötti éles határnak relativizálódnia kell, az ellátás minősége nem függhet egyetlen személytől.
- Down-regulation: itt az ideje az alapellátás működését értelmetlenül terhelő jogszabályok és szakmai gyakorlatok tisztázásának, a felesleges kanyarok levágásának.
A teljes írást ITT olvashatja