Hogyan nyerjünk évi 20 százalékot, euróban?

Az elmúlt két év a világ pénz- és tőkepiacain a kockázatos pozíciók csökkentéséről, tőkekivonásról szólt. A befektetők kis túlzással minden pénzügyi eszköztől igyekeztek szabadulni, ami nem amerikai államkötvény vagy arany volt. A szakemberek szerint a piacok olyan értékeltségi szintekre értek, ami – ahogy egy hazai alapkezelő fogalmazott – generációs befektetési lehetőséget jelentenek a türelmes, legalább 2–3 évben gondolkodó befektetők számára.
Nem csak a részvények háza táján érdemes ugyanakkor keresgélni, kiváló vételi lehetőségek adódhatnak a vállalati kötvények piacán is. Itt az árfolyamok ugyancsak meredeken zuhantak, gyakran olyan szintekre, ami a most vásárló befektetőknek hosszú évekre előre bőven 10 százalék fölötti euró vagy dollár hozamot ígérhet.
A hitelpiacokat, ezen belül is a vállalati kötvényekét sokkal nagyobb sokk érte, mint a részvénytőzsdéket – mutat rá Tajti Imre, az ING Alapkezelő kötvénypiaci szakembere. A kötvénypiacon szélsőséges likvidálások zajlottak a pénzügyi krízis legnehezebb hónapjaiban, az árfolyamok meredeken zuhantak, az új kibocsátások leálltak, a piac szinte teljesen befagyott.
A kialakult kötvényárfolyamok olyan szintű pesszimista forgatókönyvet áraztak, ami csupán tömeges vállalati csődök esetén valósulhatna meg. Hacsak nem gondoljuk, hogy vállalati szektor jelentős része csődbe megy, akkor a kialakult árfolyamokon érdemes hosszú távra bevásárolni.

20 százalékos euróhozam kötvényekkel?

A vállalati kötvények piacán alapvetően két kategóriába sorolják a papírokat: az egyik a befektetési kategóriájú – investment grade – a másik pedig a magas hozamú – high yield - kategória. A két csoport alapvetően a kibocsátó vállalat kockázatosságában tér el egymástól, ennek megfelelően a kötvényhozamok is jelentős különbséget mutatnak – hangsúlyozza az ING szakembere.
A befektetési kategóriájú kötvények az európai piacokon jelenleg az állampapírok hozama fölött 450 bázisponttal, míg a high yield típusú vállalati kötvények állampapír plusz 1700 bázisponttal forognak. Ez azt jelenti, hogy a biztonságosabbnak tekintett vállalati kötvényekkel a jelenlegi árfolyamokon megvásárolva 7 százalék körüli, míg a high yield kategóriájú, már-már részvénykockázattal bíró papírokkal mintegy 20 százalékos éves hozam érhető el, méghozzá euróban.

Miért jobb a kötvény, mint a részvény?

A kötvények biztonságosabb befektetésnek tekinthetők, mint a részvények. Árfolyamuk kevésbé ingadozik, és a kötvényesek egy vállalati csőd esetén sem bukják el feltétlenül minden pénzünket. Ha csődbe jut a kibocsátó vállalat, akkor első körben a részvényesek vethetnek keresztet minden pénzükre, a kötvénytulajdonosok azonban – ha nem is mindent, de – valamennyit viszontlátnak befektetésükből.
A kötvények hozama a jelenlegi kötvényárfolyam, és a kamatozás alapján előre kalkulálható. Ez természetesen csak akkor igaz, ha a vállalat nem megy csődbe, illetve elég hosszú ideig megtartjuk a papírokat. 

Hátrányok, kockázatok

A kötvényekben rejlő legfőbb kockázat a kibocsátó vállalat csődje – hangsúlyozza Tajti Imre. Ez sajnos különösen a jelenlegi gazdasági válságban reális veszély: a szakemberek várakozása szerint például a high yield kategóriába sorolt európai vállalati kötvények mintegy 15 százaléka csődölhet be 2009-ben. Azonban ha nem romlanak tovább a kilátások, akkor a kínált felár – az a bizonyos plusz 1700 bázispont – már kárpótol ezekért a kockázatokért.
A vállalati kötvénypiac elsősorban euróban érhető el, így annak, aki ilyen típusú befektetésben gondolkodik számolnia kell a devizakockázattal. A magyar vállalatok közül csupán az OTP és a Mol bocsátott ki magánbefektetők számára is elérhető vállalati kötvényeket, de azok is euróban jegyzettek.

Hogyan fektethetünk vállalati kötvényekbe?

Vállalati kötvényekbe fektetni alapvetően két módon lehet. Az első, hogy a befektető kiválasztja az egyedi vállalatokat, melyek kötvényeit meg kívánja venni. A második, hogy egy befektetési alapot választ. Az első előnye, hogy magunk dönthetjük el, hogy mely társaságok papírjait vásároljuk. Hátránya viszont, hogy jó pár óra utánajárás szükséges a megfelelő társaságok kiválasztásához. Ezen felül az egyes vállalatok is eltérő kockázatú papírokat bocsátanak ki. Például az OTP papírok esetében is kapható jelzáloggal fedezett, fedezetlen és alárendelt kötvény is, melyek csőd esetén eltérő kifizetéssel rendelkeznek.
Tajti Imre magánbefektetők számára a befektetési alapokat javasolja, itt néhány százalékot ugyan ki kell fizetni az alapkezelőnek, a papírok kiválasztását azonban szakemberek végzik helyettünk. Ma már léteznek tőzsdén jegyzett befektetési alapok is – ún. ETF -, melyek vállalati kötvényekbe fektetnek. Ezek az alapok a legtöbb bankon vagy brókercégen keresztül elérhetőek – teszi hozzá a szakember.

Ecoline