Hogyan növesztik egyre nagyobbra a magánegészségügyet?
A végeláthatatlan várólisták egyre többeket kergetnek a magánegészségügybe, írja a Forbes a VálaszOnline-ra hivatkozva.
Mint a lap megjegyzi:a VálaszOnline azt járta körbe, hogy ilyen helyzetben miért támogatja az állam több százmillió forintokkal a magánegészségügyi szereplőket, ahelyett, hogy az általa fenntartottra fordítana némi figyelmet.
A lap kedden este fedezte fel, hogy megszüntették az országos várólistát. Így már csak azt közli az egészségbiztosító, mennyi volt a várakozási idő az elmúlt hat hónapban egy-egy térségben vagy intézményben, azaz nem egy jövőbeli, hanem egy múltbeli adatot tesznek közzé. Központi várólista 2012 óta létezett mostanáig. Ez alapján gerincstabilizálóra a leghosszabb várólistájú intézményben az elmúlt hat hónapban műtöttek 623 nap alatt kerültek sorra. Csípőprotézisre 1181 napot vártak. Hasi műtéteknél 108 napot kellett várakozniuk, szürkehályognál 836 napot, nyitott szívműtétnél 374 napot.
A koronavírusban szenvedő betegek és az oltások is lefoglalják az egészségügyi személyzetet, így érthető, ha emiatt néhány hónappal hosszabbodik egy-egy várólista, de a helyzet ennél sokkal rosszabb.
A visegrádi országok közül 2010-ben még a lengyelek költötték a legnagyobb összeget zsebből az egészségügyre, az OECD adatai szerint minden lakosuk 459 dollárt fizetett ki a gyógyulása érdekében. Hazánk 458 dollárral a második helyen állt akkor. A legfrissebb adatok szerint most már messze vezetünk: 611 dollárral. A V4-ek között egyetlen olyan állam sincs, ahol az 500 dollárt elérné a fejenkénti lakossági költés, közli a lap.
