Hegedűs Zsolt: Az egészségügy nem teher, hanem nemzeti befektetés

 Leendő államtitkárainak gyűrűjében érkezett az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának meghallgatására Hegedűs Zsolt, a Tisza-kormány miniszterjelöltje hétfőn reggel (A személyi struktúráról itt írtunk bővebben).

A Tisza-kormány számára prioritás az egészségügy, ez a legfőbb különbség az eddigiekhez képest – hangsúlyozta felvezetőjében a miniszter, hozzátéve, hogy egy biztonságos, térítésmentes és a betegek érdekeit szem előtt tartó ellátórendszert építenek; nem csak szavakban.

Őszinteség, transzparencia, szakmaiság – sorolta az átalakítás kulcsszavait a miniszterjelölt.

A parlamenti bizottsági ülések steril világában ritka az olyan pillanat, amikor egy leendő tárcavezető nem csupán a költségvetési sorok bűvöletében él, hanem egy jól megkomponált érzelmi és szakmai offenzívát indít. Hegedűs Zsolt hétfő reggeli miniszterjelölti meghallgatása pontosan ilyen volt: programbeszéd, amelyben a „Hugonnai Vilma Egészségügyi Program” néven futó vízió egyszerre ígért jobb ellátást, rövidebb várólistát és jobb hozzáférést a betegeknek, egyúttal autonómiát az orvosoknak.

Hegedűs expozéja egyfajta „PowerPoint-optimizmussal” indított, amelyben az egészségügy nem költségvetési teher, hanem nemzeti befektetés. Az őszinte szavak, amelyekkel a 155 ezer elkerülhető halálozást és a cseh finanszírozási szinttől való drasztikus elmaradást ostorozta, üdítően hatottak az egészségügyi vezetéstől megszokott maszatoláshoz képest.

A magyar egészségügy beteg. Bizalmi válság alakult ki, amelyhez a transzparencia hiánya és a rendőri szemléletű irányítás vezetett – fogalmazott a jelölt. Ám a diagnózis felállítása mindig könnyebb, mint a terápia finanszírozása. Bár a jelölt – és a miniszterelnök, Magyar Péter – évente 500 milliárd forintos többletforrást ígért, amit a „nemzet jövőjébe” fektetnének be – ennek a realitása azonban a jelenlegi gazdasági környezetben kérdéses lehet.

Független hatóságot rendel maga fölé a miniszter

A miniszteri vízió központi eleme az „értékalapú egészségügy”, ahol nem a lejelentett beavatkozások száma, hanem a beteg életminősége a mérőszám. Különös hangsúlyt kapott a szakmai „dream team” felvonultatása: Karikó Katalin tanácsadói szerepe, valamint Kaló Zoltán és Vokó Zoltán professzorok bevonása azt az üzenetet hordozza, hogy a politika végre hajlandó teret engedni a szakmaiságnak.

Hegedűs az angol NICE és a minőségellenőrző Care Quality Commission (CQC) mintájára hozna létre független hatóságokat, amelyek kulcsszerepe abban áll, hogy az ellátórendszer felett egy, a kormányzattól szervezetileg elkülönülő, szakmai alapú kontrollt gyakorol.

MTI / Hegedüs Róbert

A hazai struktúrában ennek megfelelőjeként jön létre a független Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság, amely intézményesen is elkülönülne az ágazati irányítástól. Ezzel a lépéssel egyfajta politikai biztosítékot építenek be a rendszerbe, amely a kormányzati hatalom szakmai kontrollját és az elszámoltathatóságot hivatott garantálni. Ebben a szervezetben kap helyet az integrált betegjogvédelmi szolgálat is.

A jövő egészségügyében az őszinteség kötelesség lesz, és nem kockázat – jelentette ki Hegedűs, de kérdéses, hogy a rendszer ellenállóképessége engedi-e majd ezt a fajta transzparenciát.

A miniszterjelölt által oly sokat emlegetett transzparencia azonban kétélű fegyver. A nyilvános minőségi mutatók és kórházi fertőzési adatok közzététele olyan feszültségeket generálhat a hazai fragmentált és bizalmatlanságon alapuló rendszeren belül, amelyeket eddig csak a parancsuralmi szemlélettel tudtak – vagy próbáltak – kezelni, amivel szemben Hegedűs Zsolt egy modern, nyugati típusú egészségügy tervrajzával érkezett.

Politikai össztűz Takács Péterre

A hétfő reggeli bizottsági ülés második felvonásában jött el a politikai adok-kapok ideje.

A szakmát megerőszakolta a politika – ez a véleményem a szívhangrendeletről – adott választ a testület tiszás alelnökétől, Szabó Alexandrától érkező kérdésre Hegedűs, és hozzátette azt is, hogy az élet kezdetével és végével kapcsolatos súlyos kérdéseket nem lehet társadalmi érzékenyítés és párbeszéd nélkül, „füstös szobákban” hozott rendeletekkel eldönteni. Református püspöki családból származó, hívő emberként is azt hangsúlyozta, hogy miniszterként a teljes társadalmat kell képviselnie, ezért a rendeletet a ciklus elején felülvizsgálják.

Amikor a kérdések a várólistákra és a finanszírozásra terelődtek, a hangnem személyesebbé és karcosabbá vált. Hegedűs nyíltan nekiment a bizottság fideszes alelnökének, Takács Péternek, akit a szakma elárulásával vádolt meg.

Ön az egészségügy Menczer Tamása. Áruló írástudóként terjesztették a hazugságokat – fogalmazott, utalva az orvosi kamara jogköreinek korábbi megcsonkítására. A miniszterjelölt szerint pontosan az ilyen „dilettáns és etikai szempontból méltatlan” vezetés miatt hagyta ott a műtőt, hogy elvállalja a tárca irányítását.

Várólisták, kamarai rehabilitáció és „kórházi reality”

A további képviselői kérdésekre adott válaszokból körvonalazódott a „Hegedűs-terápia” néhány konkrét eleme is. A várólisták tekintetében – a brit gyakorlatot átemelve – a „műtőkihasználtság” lesz a kulcsszó. Hegedűs szerint a teljesítmény 25-30 százalékkal növelhető, ha a finanszírozás nem bürokratikus, hanem minőségi alapokon nyugszik.

Aki jó minőségben és gyorsan dolgozik, ahhoz kell rendelni a plusz milliárdokat – tette egyértelművé.

A Magyar Orvosi Kamara visszakapja a kötelező tagságot és az autonómiát, bár az etikai bíráskodást egy éven belül egy teljesen független, bírósági típusú testülethez (MPS-modell) delegálná a miniszter.

Nem ellenségként, de szigorúan szabályozott keretek között tekint a magánszférára.

Az első 100 nap egyik leglátványosabb elemének a „kórházi reality-t” ígérte. Forgatócsoportokat engedne be az intézményekbe, hogy bemutassák a valódi állapotokat, a vécépapír-hiánytól a leromlott kórtermekig.

Az őszinteség kötelessége jött el, meg kell mutatnunk, mit örököltünk 16 év után – mondta.

A miniszterjelölt végül egyfajta „stratégiai nyugalmat” ígért az egyetemi klinikák alapítványi formájával kapcsolatban, de világossá tette, hogy az első évben a 164 integrált alapellátási centrum felállítása és a pszichiátriai ellátás „aknamezőinek” felszámolása lesz a prioritás.

A bizottság végül 6 igen szavazattal, nem szavazat hiányában egy tartózkodás mellett elfogadta a miniszteri expozét, ennek értelmében Hegedűs Zsolt lesz az egészségügyért felelős tárca vezetője.

Tánctól transzparenciáig

A meghallgatás utolsó felvonása folyosói mikrofonerdőben zajlott, ahol Hegedűs Zsolt már olyan politikusként nyilatkozott, aki pontosan tudja, hogy a magyar egészségügyben a transzparencia ígérete a legveszélyesebb, ám egyben legvonzóbb hívószó.

Hegedűs nemcsak engedélyezi, hanem egyenesen kérte a sajtó munkatársait, hogy az első 60 napban „leltározzák fel” az intézményeket.

A jövőben kötelező lesz a kórházigazgatóknak szakmailag kiállni és nyilatkozni, ha például náluk a legmagasabb a kórházi fertőzések száma – tette hozzá, jelezve, hogy az elhallgatás kultúrájának vége.

A szakpszichológus-hiányra és a mentális egészségügy romjaira vonatkozó kérdésre Hegedűs szokatlanul őszinte, már-már önironikus választ adott, utalva a közösségi médiát bejárt táncos videóira is:

Lehet, hogy az elmúlt 16 évben nem tett valaki annyit a mentális egészségért, mint én azzal a tánccal: a jókedv és a mozgás üzenete legalább olyan fontos, mint a gyógyszer – fogalmazott.

A konkrét személyi döntésekkel kapcsolatos kérdésekre a miniszterjelölt sejtelmes válaszokat adott, de annyit elárult, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) újra önálló lesz, és a háttérintézmények élére „norvégiai tapasztalattal rendelkező” szakemberek érkeznek.

Az orvosi bértábla és a motiváció hiánya kapcsán élesen bírálta a korábbi kormányzatot, amely szerinte becsapta a kamarát a béremelés és a szolgálati jogviszony összekapcsolásával.

Az orvosokat és az ápolókat nem nézhetjük biorobotoknak; a transzparencia és a visszacsatolás a legjobb motiváció: ha tudom, hogy figyelnek és a beteg véleménye számít, elkezdek máshogy viselkedni – mondta.

Az adósságállomány és a hiányzó ötszázmilliárd forint kérdésében Hegedűs a pénzügyminiszterre és az uniós források hazahozatalára mutatott, elismerve, hogy nincs varázspálcája.

Ez utóbbira pedig lehet, hogy szüksége lenne, mert a vágyott transzparencia akár arra is fényt deríthet, hogy a rendszer nemcsak beteg, hanem egyes pontjain már menthetetlen is. Hegedűs mindenesetre magabiztos: szerinte a „tankerhajó megfordítása” elindult, még ha a kikötőhöz vezető út 15 évig is tart majd. 

MTI / Hegedüs Róbert