Hajrában a sztrájktárgyalók
Balog Zoltán miniszterrel egyeztettek kedden a sztrájktárgyalók, de egyelőre nem érzik úgy, hogy közeledtek az álláspontok. Követeléseik szerdán napirend előtt kerültek a kormány elé.
Soron kívüli intézkedést vár a kormánytól a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ) és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ), mint sztrájktárgyalók, valamint stratégiai partnereik, az ágazati kamarák. Követeléseiket tegnap Balog Zoltán erőforrás miniszter is meghallgatta, és ígéretet tett arra, hogy a mai kormányülésen, napirend előtt tájékoztatja a kabinetet azokról. Mint elhangzott, a tárcavezető „tárgyalási alapnak” tekintette a követeléseket.
A kormány hozzáállása befogadó, tárgyaló, de nem rábólintó – jegyezte meg Cser Ágnes, az MSZ EDDSZ elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva azonban, hogy bár bizakodnak, hogy követeléseik meghallgattatnak, azok csak akkor teljesülnek, ha aláírták az erről szóló megállapodást, éppen ezért egyelőre úgy érzik, még mindig távol vannak a tárgyaló felek ajánlatai.
A követelések felsorolását a szakdolgozói bértábla korrekciójával kezdte az EDDSZ elnöke. Mint arról korábban a MedicalOnline-on már beszámoltunk, a minimálbér és a bérminimum emelése miatt a bértábla felső harmadában elolvadtak azok a különbségek, amellyel az évtizedek óta az egészségügyi pályán dolgozó ápolók munkáját ismerték el. A szakszervezetek már tavaly novemberben jelezték a problémát a kormánynak, ám követelésükre mindeddig nem kaptak érdemben választ. Míg tavaly a szakszervezetek úgy számoltak, hogy 30 milliárd forint hiányzik a korrekcióhoz, az EDDSZ elnöke szerint ma már csak 8 milliárd forint hibádzik hozzá, ugyanis az egészségügyi ágazatban a várakozásoknál több, mintegy 20 milliárd forintos megtakarítást hozott az 5 százalékos járulékcsökkentés. A minimálbér és a bérminimum januártól várható újabb emelése miatt a 2018 novemberére előirányzott béremelést előre kell hozni a jövő év első hónapjára – mondta az elnök.
Mindezek tükrében az orvoskar tekintetében sem tudnak teljesülni a bérintézkedések, ha nem kapnak nyolc százalékos béremelést január 1-jétől – mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, hozzátéve, hogy bár a sztrájkmegállapodás további, az orvosokat érintő intézkedéseket már nem tartalmaz, de a béremelést folytatni kell, ezért stratégiai partnerként támogatják a követeléseket. Elmondta azt is, hogy bár a béremelések fedezetét a HBCS-be, illetve a német-pont értékbe építve kapják meg az intézmények, ám ez nem minden esetben jut el a dolgozókhoz, ezért a kormánynak tételesen ellenőriznie kell a bérfejlesztést, illetve ennek megfelelően módosítani a szolgáltatási szerződéseket. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az erre az évre eső egy havi juttatás még nem, de a januártól esedékes már a finanszírozásba építve érkezik az intézményekhez.
A színfalak mögött kemény egyeztetések folynak az alapellátó fogorvosokkal, bár még nyitott a kérdés, de úgy tűnik, megkaphatják a hárommillió forintos plusz támogatást a közpénzből finanszírozott alapellátást biztosító fogorvosi szolgálatok.
A műszaki, ügyviteli és gazdasági dolgozóknak is meg kell kapniuk azt az egy havi pluszjuttatást, amelyet az egészségügyieknek ígért a kormány – folytatta Cser Ágnes, hozzátéve, hogy nem mondanak le arról, hogy az intézményi háttérdolgozók fizetését is emelni kell.
Az alapellátó háziorvosok mellett dolgozó mintegy 8000 körzeti ápoló és fogászati szakasszisztens nem tartozik az ágazati bértábla hatálya alá, ők „béremelés” címén 20 ezer forint kiegészítő díjazást kapnak, amelyet nem minden esetben ad oda nekik az orvos, miközben a praxisok havi finanszírozása 390 ezer forinttal emelkedett 2015 óta. Erről Már Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke beszélt. Ugyancsak nem érintettek a béremelésben az otthonápolási szolgálatok munkatársai, és a védőnők is csak a szolgálatok finanszírozásának emeléséből jutnak többletfizetéshez. A bérek rendezését az alapellátásban csakis a kollektív szerződés hatályának kiterjesztésével lehet megoldani – hangsúlyozta a MESZK elnöke.
Külön fejezet elfogadását szeretnék elérni a kollektív szerződésben a mentőkre vonatkozóan – mondta Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének (MÖSZ) elnöke, aki azonban azt is hozzátette, hogy a korábbi híresztelésekkel ellentétben a mentődolgozók jelentős béremelést kaptak.
Amennyiben a kormányzat nem tudja egy összegben biztosítani a követelések fedezetének biztosítását, annak részletekben való kifizetéséről is hajlandóak tárgyalni, amennyiben sikerül kétoldalú megállapodást kötni az ütemezéséről, de csakis garantáltan aláírva – emelte ki az EDDSZ elnöke. Mivel a kormány egyelőre nem mondta ki, hogy nem teljesíti a sztrájktárgyalók követeléseit, így nem gondolkodnak azon, hogy milyen lépések következnének abban az esetben, ha nem sikerül megegyezniük.
Cser Ágnes azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bár komoly kritikákat fogalmaz meg az ellenzék a kormány egészségpolitikájával kapcsolatban, azonban míg 2004 és 2010 között nem emelkedett az egészségügyiek fizetése, 2012-ben elindult a részleges bérfejlesztés, majd még 2015-ben, Zombor Gábor korábbi egészségügyért felelős államtitkárral megkezdődtek az egyeztetések, amelyek eredményeként tavaly szeptemberben életbe lépett a szakdolgozói bértábla, és emelkedtek az orvosi fizetések.
