Füstadó a patikákban
Az egészségügyben a jövő évtől mérni fogják, hogy a biztosítottak felhagytak-e a dohányzással, szedik-e a gyógyszereiket. Nem egyszerűen követjük a világtrendet – mi fogjuk diktálni – írja a Heti Válasz.
"Mit gondolnak, egy évvel a terápia megkezdése után a cukorbetegek hány százaléka szedi be a gyógyszerét?" A hallgatóság tippelt, Molnár Márk Péter, a Corvinus egyetem oktatója pedig pillanatnyi szünetet tartott a hatás növelése érdekében. Tudta, nincs olyan pesszimista orvos a teremben, aki eltalálná a valóságot: egy év után mindössze a felük. Mindez az év elején történt, amikor Molnár a legfrissebb kutatását ismertette. Az állak akkor estek le teljesen, amikor kiderült: 22 százalék ez az arány. Az ország mégis egyetlen évben 30 milliárd forintot fizet ki a gyógyszerükre – javarészt feleslegesen.
A betegek négy százaléka sosem váltja ki vérzsírcsökkentőjét, csak hasal valamit, ha rákérdeznek a hatására. A többiek jó része úgy szedi, mintha úgy működne, mint a fájdalomcsillapító, csak akkor kellene bekapni, ha gyors segítségre van szükség, mondjuk mert túl zsírosat (vagy antidiabetikumnál: cukrosat) evett az ember. Holott jó részük arra szolgál, hogy megelőzze a bajt – agyvérzést, amputációt, infarktust. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb krónikus nyavalya életmódváltást követel; a csontritkulás fő ellenszere például a mozgás, ám az érintettek közül sokan inkább "mozgásdiétát" tartanak, a szívbetegek nagy része kíméli is az izmait. A magas koleszterinszintűek világszerte vétkeznek, a különbség csak abban áll, hogy nálunk csülökkel, másutt marhasülttel. A tüdőbetegek jó része cigarettázik tovább, mintha a szervezete nem adott volna vészjeleket. Végül az egészségbiztosítók besokalltak, s egyre több helyen mondják: a gyógyszerek támogatásánál ezentúl azt is figyelembe veszik, mennyire működik együtt a beteg az orvosával.
Ám mi köze a tb-nek a magánszféránkhoz? Miért tartozik rá, ha valaki szereti a hasát, dohányzik vagy keveset mozog? A gyógyszerkeretet közpénzből támogatják, és fontos, hogy minél ésszerűbben költsék el, a beteg és a biztosító is kapjon visszajelzést állapota javulásáról. Nem véletlen, hogy egy-egy betegségnél számos országban alkalmazzák már ezeket a módszereket. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) most egyszerre lép nagyot, mert ennyiféle kórképnél, mint nálunk tervezik, egy időben egy ország sem vezette be az új szemléletmódot.
A tervek izgalomba hozták az egészségügyet, konferenciákat szerveznek, s ha valaki azt hinné, ezeken a gyógyszergyárak vagy az orvosok tiltakoznak, hát téved. Még jogszabály-módosításra sincs szükség; a hatályos egészségügyi törvény is lehetővé teszi a szigorítást. A szakemberek zöme egyetért az alapelvekkel, legfeljebb a részletekkel vitáznak. Kovácsy Zsombor ügyvéd, a kormány által felszámolt Egészségbiztosítási Felügyelet alapító elnöke például attól óv, nehogy diszkriminálják az elhízott, dohányzó középkorúakat, pusztán mert velük lehet legkiválóbban illusztrálni az egyén felelősségét, nem ébresztenek ugyanis részvétet a többiekben.
KIKET ÉRINT?
Gyógyszerrel kezelt cukorbetegek
A segítség módja: tanácsadás
Kontroll: a vér "hosszú memóriájú" összetevőjével (Hemoglobin A1c) ellenőrzik a cukorbevitelt
Következmény: a diétát nem tartók számára 2012 utolsó hónapjaitól nő a patikai ár
Magas koleszterinszintűek
A segítség módja: tanácsadás
Kontroll: a receptek beváltásának ellenőrzése
Következmény: dózisnövelés, gyógyszerváltás, végül az együtt nem működők számára nő a gyógyszer patikai ára
Krónikus tüdőbetegek (COPD)
A segítés módja: ingyenes dohányzásról leszoktató tanfolyam
Kontroll: nyál- vagy vértteszttel ellenőrzik a szervezet nikotin-tartalmát
Következmény: a továbbra is dohányzók számára 2012 végétől nő a gyógyszer patikai ára
