É. A. cikkei

Harmadával esett vissza áprilisban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által gyógyszertámogatásra fordított összeg az egy évvel korábbihoz képest. Milliárdokat takarítottak meg a rákgyógyszereken is. Az OEP szerint az új rendszerben javul az ellátás színvonala, a kórházak szerint hiánycikké válnak a rákgyógyszerek.

Tekintve a társadalom elöregedését, az aktív kórházi ágyak számának csökkenése és a krónikus, valamint az ápolási ágyak számának növelése helyes döntés volt az egészségügyi kormányzat részéről – állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Bírálja azonban a döntéshozókat amiatt, hogy az átalakítással együtt nem teremtettek összhangot a szociális és az egészségügyi szféra tevékenysége között. Az átalakítás nem csökkentette a területi egyenlőtlenségeket, s több esetben súlyosbította a munkaerőhiányt. Az ÁSZ pozitívumként jelöli meg a betegek várakozási idejének lerövidülését.

A kórházi ellátórendszert átalakító 2007-es törvény 60 ezerről 44 ezerre csökkentette az aktív ágyak számát, ugyanakkor a krónikus ágyakét 20 ezerről 27 ezerre emelte. A struktúraátalakítást 2006- ban 6,5 milliárd, 2007 áprilisában 7,5 milliárd forint összegű pályázat kiírásával igyekeztek segíteni. A változás nagyságrendjét jelzi, hogy amíg 2003 és 2006 között az ápolási osztályok összes kórházi ágyból való részesedése csupán 0,6 százalékponttal, addig a 2007-es finanszírozási évben ez a mutató 29,3 százalékkal, az elbocsátott betegek száma pedig 30,5 százalékkal emelkedett.
  Az Állami Számvevőszék szerint az átalakítás lehetőséget nyújtott volna a szociális és az egészségügyi gondozási, ápolási tevékenység összekapcsolására, ez azonban elmaradt. A szociális otthonok lakóinak egyharmada folyamatos szakápolásra szorul, ám ehhez az intézmények sem eszközökkel, sem szakképzett ápolószemélyzettel nem rendelkeznek, nagyobbrészt azért, mert erre a tevékenységre nem kapnak finanszírozást az egészségügyi alapból. Miközben tehát az idősotthonokba azok kerülnek, akik képtelenek az öngondoskodásra, a bentlakásos szociális intézményi orvosi ellátás nem is szerepel az egészségügyi szakmai kódjegyzékben, nem kell hozzá az ÁNTSZ által kiadott működési engedély, mert nem minősül egészségügyi szolgáltatásnak. Ennek ellenére foglalkoztatnak főállású orvosokat, akik viszont nem írhatnak receptet, vagyis a bentlakók gyógyszerfelírása és szakorvosi beutalása teljesen szervezetlenül történik – az intézményben dolgozó orvosok mellett szükség van egy, az egészségügyi alapból finanszírozott háziorvos közreműködésére is.
  A számvevőszék azt is vizsgálta, vajon a kórházi szerkezetátalakítás mellett javult-e a krónikus és az ápolási részlegek anyagi helyzete. A krónikus ellátás finanszírozási aránya a fekvőbeteg-szakellátáson belül 9,3 százalékról 11,3 százalékra emelkedett 2003 és 2007 között. Az egészségbiztosítótól kapott összeget azonban nem a tényleges költségek, hanem a költségvetési lehetőségek alapján állapították meg. Leginkább az ápolási és a krónikus utókezelő osztályok bevételei nőttek: miközben a kapacitások 2003 és 2007 között 31 százalékkal bővültek, a finanszírozási összeg 72,9 százalékkal emelkedett. A számok csalókák, a Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint ebben az időszakban az infláció összesen 24,1 százalék volt, vagyis reálértéken 31 százalékos kapacitásnövekedésre 49 százalékkal nagyobb összeg jutott. Mindezt úgy kell elképzelni, hogy egy ápolási napra vetítve a térítési díjakkal együtt a deficit immár nem 36, hanem csak 13 százalék.
  A kórházak szállítói tartozásaik emelkedését is vállalták a krónikus ellátás növelése érdekében. Ezt már csak azért is megtehették, mert eladósodásuk még mindig az aktív fekvőbeteg-ellátás finanszírozásán, gazdaságosságán múlik. (Illetve – bár erre a pénzügyi szempontú ÁSZ-jelentés nem tér ki – azon, hogy milyen ügyesen tudták „forgatni” a betegeket az aktív és a krónikus, valamint az ápolási ágyak között.)
  Az Állami Számvevőszék kifogásolta, hogy miközben a 100 ezer lakosra vetített ápolási ágy a kórházi struktúra átalakítását követően a korábbi 17,1 ágyról 24,7 ágyra emelkedett, az átalakítást nem használták ki a területi különbségek csökkentésére. Amíg például Bács-Kiskun megyében egyetlen ágy sem volt, és ma sincs, addig Komárom-Esztergom megyében az országos átlag háromszorosa – 100 ezer lakosra vetítve 72 – áll rendelkezésre.
  A kimutatások szerint tavaly mind az aktív, mind a krónikusrehabilitációs- ápolási ágyak kihasználtsága csökkent. Ez utóbbi kategória közel 10 százalékponttal esett vissza, miközben még mindig jelentős ideig kell várakozniuk a betegeknek, hogy bekerülhessenek egy-egy intézménybe. Vagyis az ágykihasználtság csökkenése nem az igényeket meghaladó kapacitások, sokkal inkább a változtatások előkészítetlensége, a szükséges tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt következett be – tartalmazza a számvevőszék jelentése.

Március 9-re, vasárnapra tűzte ki Sólyom László köztársasági elnök a kórházi napidíj, a vizitdíj és a képzési hozzájárulás ügyében kezdeményezett országos ügydöntő népszavazást. Ez azonban várhatóan nem az egyetlen referendum lesz az idén: több szervezet gyűjt aláírást az üzleti alapon működő, több-biztosítós egészségbiztosítás bevezetése ellen, a Fidesz pedig bejelentette: kérni fogja, hogy az Országgyűlés rendeljen el megerősítő népszavazást az egészségbiztosítási törvényről, amelynek záró vitáját és záró szavazását február 11-én ismétli meg a parlament.

Az Albert házaspár kezdeményezése sokáig surranópályán haladt – miközben a szocialisták és a Fidesz többfordulós csatát vívtak az ellenzék népszavazási kérdéseiről. Albert Zsolt és felesége februári kezdeményezése szinte észrevétlenül vette az akadályokat. Az Alkotmánybíróság december 13-i döntése alapján pedig már az aláírásgyűjtést is megkezdhették a 2006-ban nyugállományba vonult, jelenleg köztisztviselőként dolgozó egykori határőrtiszt és nejének kérdéséről – Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást? A felvetés nem egészen pontos, de ahhoz képest, hogy még a törvény elfogadása, a koalíciós huzavona végjátéka előtt adták be a választási bizottságnak, jól körülírja a biztosítási reform lényegét. A legfőbb ellenérv, hogy a kormány kommunikációja szerint 2009-től egybiztosítós és többpénztáras modell lesz Magyarországon, ám nehéz lenne megmondani, melyik is lesz az az egy biztosító.
  A Fidesz lépése azért érdekes, mert annak idején szó volt arról, hogy az egészségbiztosító privatizációjáról szóló kérdést is benyújtanak a választási bizottságnak, végül azonban elvetették ezt a lehetőséget. Azóta kiderült, a társadalom legkülönbözőbb rétegeit legalább olyan erősen összeköti az egységes állami társadalombiztosítás megmaradásának támogatása, mint a vizitdíj-ellenesség. Erre derült fény a Medián közvélemény- kutatásából, amely szerint november végén az egészségbiztosítás átalakításának megakadályozását a megkérdezettek 73 százaléka helyeselte. Mindez alig marad le a vizitdíjhoz kapcsolódó kérdés támogatottsága mögött, a Nézőpont Intézet decemberi adatfelvétele alapján a megkérdezettek 84 százaléka mondana nemet az orvoslátogatásonként fizetendő 300 forintokra, miközben a tandíj eltörlését csak a megkérdezettek 66 százaléka támogatja.
  A törvényjavaslatot valamennyi szakszervezeti szövetség támadja, ám aláírásokat eddig csak a korábban sztrájkot és nagygyűlést is szervező Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok gyűjt. Az egészségügyi szakszervezetek azonban függetlenül mozgolódnak, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumához tartozó EDDSZ és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete is kiveszi a részét az aláírásgyűjtésből, csakúgy, mint a Ligához csatlakozott, Gyenes Géza vezette Magyar Orvosok Szövetsége. Az aláírásgyűjtés január elején kezdődött, a Fidesz azonban azt reméli, ha február 11-én az Országgyűlés elfogadja a törvényt, akkor a következő ülésnapon elrendeli a megerősítő népszavazást. Ehhez – mint Kolláth György alkotmányjogász figyelmeztet – a képviselők több mint felének támogatása kell, ebben az esetben a köztársasági elnök nem írhatná alá a jogszabályt. Vagyis a törvény hónapokra parkolópályára kerülne, és ez még a koalíció számára sikeres népszavazás esetén is ellehetetlenítené a több-biztosítós modell 2009 január elsejei indulását. Persze, ez csak elvi lehetőség, mert a javaslat aligha kapja meg a szükséges számú szavazatot, s ha a parlament elfogadja, az államelnöknek alá kell írnia a törvényt.
  Sólyom László a vizit-, a kórházi napidíj és a tandíj ügyében már kiírta a népszavazást, előfordulhat azonban, hogy két népszavazás is lesz az idén Magyarországon. Kétszázezer aláírás négy hónap alatti összegyűjtése nem okozhat gondot a civileknek, ráadásul az Albert házaspár felvetésének tartalmával több történelmi egyház és számos társadalmi szervezet egyetért. Ennek nem a dupla költség a legnagyobb hátránya, hanem az, hogy az utóbbi években minden referendum kudarcot vallott, mivel a lakosságot nem sikerült kellő számban mozgósítani

  Választás májusban

  Fideszes országgyűlési képviselő és szocialista tagozati vezető is indul a Magyar Tudományos Akadémia tavasszal megüresedő elnöki pozíciójáért. Sőt, a korábban már két ciklust irányító Glatz Ferenc is újra ringbe szállna – ez derül ki a Heti Válasz politikai hetilapban megjelent, az akadémiai választások hátterét elemző írásából. A lap úgy tudja, hogy eddig Pálinkás József, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének igazgatója, az Orbánkormány oktatási minisztere nyolc, Somlyódy László, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének vezetője hét osztályon kapott jelölést. Őket követi Keviczky László, a Számítástechnikai és Automatizálási Intézet laboratóriumvezető kutatóprofeszszora és Fésüs László orvoskutató, a Debreceni Egyetem rektora. Jóllehet a közgyűlést csak májusban tartják, a kulisszák mögött már tavaly év vége óta zajlanak a tisztújítás előkészületei. Az elnöki poszt ugyanis komoly befolyással jár – ráadásul a Medián másfél évvel ezelőtti felmérése szerint az MTA-ban bíznak meg leginkább a magyar állampolgárok. A négyes skálán az intézmény átlagban 3,09 pontot kapott; a kormány a 18., a politikai pártok pedig a 20., utolsó pozíciót foglalták el a bizalmi listán.
  Az akadémia első embere évi több tízmilliárdos költségvetési és pályázati pénzzel gazdálkodó intézmény élén áll, amelynek nagyfokú önállósága sokszor politikai viharokat gerjeszt. Vizi E. Szilveszter elnökségéről megoszlanak a vélemények, ám azt még kritikusai is elismerik, hogy az Akadémia komoly eredményeket ért el az elmúlt években. A tudományágak legfrissebb vívmányait közérthetően bemutató Mindentudás Egyeteme közönségsiker lett, a világ tudóselitjét Budapestre hozó World Science Forum legutóbbi ülését a nemzetközi sajtóban a tudomány Davosának nevezték. Sőt, sikerült nyitni a piaci szereplők felé is. Vizi E. Szilveszter leköszönése után is a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke marad, és visszatér a kutatáshoz. Utódjelöltjeiről, a kezdődő kampányról azonban nem nyilatkozik.

MT

A pro familia szerződés júliustól nemcsak vény, hanem beutaló írására is jogosít. Nyár közepétől jelentősen megemelik az ügyeletben legálisan tölthető órák számát – ha a parlament is elfogadja a kormány által már megtárgyalt egészségügyi törvénytervezeteket.

A hamarosan az Országgyűlés elé kerülő – T/2936-os számú – törvényjavaslat szerint július elseje után a pro familia vényírási szerződéssel rendelkező orvosok jogosultak lesznek saját magukat, illetve közeli hozzátartozójukat szakorvosi ellátásra beutalni. Ez azért lényeges, mert így a családtagok mentesülnek a vizitdíj fizetése alól. A jogszabálytervezet pontosítja az intézmények várólisták felállításával kapcsolatos teendőit is, ugyanis az egészségügyi megszorítások következtében egyes kezelések megkezdéséig hónapokat kell várniuk a betegeknek. A kórházak nagyobb része mégsem állít fel várólistát, csak előjegyzésbe veszi pácienseit. A javaslat szerint a jövőben az előjegyzés és az ellátás megkezdése között 30 munkanapnál több nem telhet el. Ellenkező esetben várólistára kell venni a betegeket, és alkalmazni kell az ezzel kapcsolatos – jóval szigorúbb – szabályokat. Vagyis meg kell szüntetni a sok helyen alkalmazott kockás füzetes megoldást, és a beteg számára nyilvánosan követhetővé kell tenni az adatokat.
  A kormány elfogadta az orvosi túlmunkára vonatkozó szabályokat is. Erre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság tavaly decemberben alkotmányellenesnek ítélte a korábbi szabályozást, és azokat idén június 30-i hatállyal megsemmisítette. Az Európai Parlament döntése alapján az orvosi ügyelet teljes egészében munkaidőnek minősül, tehát a munkaidő-korlátozás heti és éves szabályai az inspekcióra is vonatkoznak. A kormány ugyanakkor él az Európai Bíróság idén januári ítéletében megfogalmazott lehetőséggel, miszerint az orvosi ügyeletnél differenciált díjazást lehet alkalmazni. Az európai szabályozás szerint a készenlét nem minősül munkaidőnek, emiatt a jövőben csak a berendelés tényleges időtartamát kell a munkaidőkeretbe beszámítani. Az előterjesztés szerint az egészségügyi dolgozókra nem a Munka törvénykönyve és nem is a közalkalmazotti törvény korábbi előírásai vonatkoznának. Az egészségügyi túlmunka új jogi kategóriaként jelenne meg az új – T/2937-es számú – törvénytervezetben.
   Eszerint a túlmunka nem haladhatja meg a heti 12 órát, ha orvosi ügyelet ellátására szolgál, akkor a heti 24 órát, vagyis a heti munkavégzés nem lehet több 60, illetve 72 óránál. Egy nap alatt az egészségügyi dolgozó 12 órát dolgozhat, ha ügyeletet lát el, akkor 24 órára is beosztható. Az egészségügyi tevékenység befejezését követően legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A javaslat megkülönbözteti a folyamatos ügyeletet ellátó egészségügyi szolgáltatókat, mert ott csak nyolcórás pihenőt kell kötelezően biztosítani. Hat munkában töltött nap után egy pihenőnap kiadása kötelező az indítvány szerint.
   Hogyan egyeztethető mindez össze az egészségügyi tevékenységről szóló törvényben előírt, a betegek pihent egészségügyi dolgozóhoz való jogának biztosításával? A törvényjavaslat alapján az egészségügyi tevékenységgel töltött idő összeadása során csak az ügyeleteknek a tényleges egészségügyi tevékenység végzésével töltött részét kell figyelembe venni. Tehát az ügyeletek rendelkezésre állási idejét – amikor nem történik tényleges munkavégzés – nem kell beleszámítani.
   Változik az orvosi ügyelet díjazása is. A törvényjavaslat minimális összegeket állapít meg, ezeknél a munkáltató többet is fizethet. Hétköznap a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső részének 70 százaléka illeti meg a dolgozót, heti pihenőnapon 80 százalék, munkaszüneti napokon pedig 90 százalék jár.
   Átalakítják a készenléti szolgálat díjazását. Ennek minden órájára a személyi alapbér, illetve illetmény legalább 25 százalékát kell kifizetni, ha viszont az alkalmazottat értesítik, hogy be kell mennie munkahelyére, akkor innentől a munkavégzés idejére magasabb díjazás jár.
   A munkáltató az egészségügyi ügyelet végzését el is rendelheti. Ha nincs kollektív szerződés vagy megállapodás, akkor a törvényi minimumértékek alapján kell fizetnie. Amennyiben a dolgozó önként vállalja a túlmunkát, 50 százalékkal kell megemelni a díjazását. A kormány tervei szerint a törvénymódosítások július elsején lépnek hatályba.