Egészségpolitika
Folytatja eredménytelen munkáját a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal
A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) nem tud áttörő eredményekről beszámolni, azonban néha igaza lett – jelentette ki Éger István, a NEK titkára, a Magyar Tudományos Akadémián tartott jubileumi emlékülésen csütörtökön.
A szerveződés folytatja azt a munkát, amelyet öt évvel ezelőtt elkezdett, vagyis aktívan szerepet vállal az egészségpolitika kialakításában, véleményezésében, és végrehajtásában – mondta Éger István.
A jövőbeni feladatok között határozta meg a titkár, hogy közreműködnek az egészségügy rendszerében eddig okozott károk felszámolásában, illetve a Magyarország jövőképét meghatározó egészségpolitika kialakításában. Ennek kiinduló lépése annak az országgyűlési határozati javaslatnak a megtárgyalása, amely a társadalmi egészségbiztosítás intézményének meghatározásáról és fejlesztésének feladatairól címet viseli. Továbbá ennek a dokumentumnak a társadalmi elfogadtatása, mert e javaslat körvonalazza a jelenleg hiányozó intézményesített egészségpolitikát – fejtette ki a titkár.
Éger István beszámolt arról, hogy az elmúlt öt évben az egészségügyet érintő valamennyi nagy horderejű kérdéssel foglalkoztak, így többek között az irányított betegellátási rendszerrel, a szakember-helyzettel, a társadalombiztosítási rendszerrel, vagy az egészségügyi finanszírozással.
A NEK titkára szerint hasonló szerveződéseket kell létrehozniuk a többi szakmai szervezetnek, mert csak így érhetnek el sikereket. „Nem ülhetünk egyedül fordítva a lovon” – tette hozzá.
Mádl Ferenc volt köztársasági elnök felidézte, hogy a kerekasztal-tárgyalásain a legkritikusabb kérdések kerülnek napirendre. Az egészségügy világszerte ilyen kérdés, de Magyarországon különösen az. „Nálunk nemcsak a lakosság beteg, (...) hanem sokszor úgy érezzük, hogy az egészségügy is” – fogalmazott a volt államfő. Hozzátette: az elmúlt két évtized nagy társadalmi és gazdasági átalakulásai közepette az egészségmegőrzés és a gyógyítás ügye valahogy mindig háttérbe szorult, bár a mindenkori reform-retorikából az ágazat sosem maradt ki. Valódi, előremutató átalakításra azonban alig került sor – mondta Mádl Ferenc, aki úgy vélte, a változások igénye mögött jórészt nem a gyógyulás esélyeinek javítása, hanem költségcsökkentés szempontja állt. A NEK alapításának ötödik évfordulója alkalmából jó lett volna felsorolni, hogy milyen eredményeket sikerült elérni, azonban igazi áttörésről nehéz szólni – mondta a volt köztársasági elnök.
Forrás: MTI
