Filmmel készült a kormány a Covid-járvány kitörésének 5. évfordulójára

Sokkal jobban össze tudunk fogni a bajban, mint békeidőben, többre vagyunk képesek, mint amit magunkról gondolunk, és sokkal többre, mint amit mások kinéznek belőlünk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Covid-járvány kitörésének ötödik évfordulóján készült, vasárnap este a Youtube-csatornájára feltöltött videóban.

A kormányfő az Így győztük le a Covid-járványt című filmben felidézte a védekezést, a kormány, az egészségügy, a járványügy, a rendvédelem és az egész államigazgatás megfeszített munkáját. A járvány kezdetén azt a következtetést vonta le, hogy "totális védekezés kell, emberéletekről van szó, a legrosszabb forgatókönyvre kell készülni" – emlékezett vissza. – Ez nem a gyávák klubja, a harcosok klubja. Mindegy, hogy vörösiszap, árvíz, járvány, háború van, ott kell lenned, a védekezésnél jelen lenni, a bajban lévők mellé állni, az maga a hűség –fogalmazott.

A 37 perces videóban többi között az MTI, az MTVA, a Semmelweis Egyetem archív felvételein mutatták be a védekezés legfontosabb mozzanatait a koronavírus-járvány kitörésétől kezdve addig, amikor az oltottak száma elérte az ötmilliót. Megszólaltattak kormánytagokat, járványügyi szakembereket, az operatív törzs tagjait.

Orbán Viktor emlékeztetett: a Belügyminisztérium köré építették a védekezést.

Fel kellett szabadítani bizonyos mennyiségű kórházi ágyat arra az esetre, ha jelentősen nő a betegek száma. Nem fordulhat elő, hogy ebben az országban egy ember is azért haljon meg, mert nincs lélegeztetőgép, ezért beszerzést rendeltem el – mondta. – Sok helyen fizikai közelharc volt, hogy melyik szállítmányt melyik repülőgépre rakják el, ezért ki kellett küldeni a "fürkészeket és portyázókat". Szijjártó miniszter úr hibátlan csapattal rendelkezett, és megszerzett mindent, amire szükség volt – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte, fel kellett deríteni, hol vannak Kínában olyan gyártási kapacitások, "amiről csak mi tudunk", olyan cégek, amelyeknek vannak légi szállító járművei. Izgalmas, de félelemmel és kételyekkel teli időszak volt, mert emberéleteket kellett megmenteni – fűzte hozzá.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, akkor azt gondolta, bizonyítani kell az embereknek, hogy a magyar állam hűséges hozzájuk.

Az ország vezetői tisztában vannak a helyzet komolyságával, nem a védett Karmelitából, az Országházból követik az eseményeket, együtt fogjuk megcsinálni, együtt sírunk, együtt fogunk nevetni – mondta.

Kitért arra is, hogy a legdrámaibb az volt, amikor az ápolók kapták el a betegektől a Covid-fertőzést. Az ő személyes helytállásuk az igazán erős, az igazán nagy kockázatot az ápolók, orvosok vállalták, akik nap mint nap a betegek mellett voltak.

A filmben látható az a jelenet, amikor Orbán Viktort kórházi látogatása előtt tesztelik, és az ápolónő a tünetmentes vezetőnek azt mondja, hogy "superman". Az is szerepel a videóban, amikor megkapta a védőoltást.

Határa az országnak van, a nemzetnek nincsen, amikor baj van, minden magyarra számítunk, és minden magyarral törődni kell – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kormány folyamatosan kapcsolatban volt a határon túli magyarokkal, és kereste, hol tud segíteni.

Pintér Sándor belügyminiszter többi között arról beszélt, hogy az emberek bíztak az operatív törzs döntéseiben, például amikor az idősek vásárlási idősávját kijelölték, az emberek azt betartották. Maruzsa Zoltán közoktatási álamtitkár egyebek mellett a digitális oktatás nehézségeit említette meg.

A film tartalmazza a kormányfő találkozását Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikussal. Az mRNS-alapú vakcina technológiájának felfedezőjéről azt mondta, a baj idején sem szabad lemondani az újításról, Karikó Katalin egyfajta szellemi bátorságot mutatott nekünk.

Orbán Viktor Szent István intelmeit idézte, amelyben olvasható, hogy a görögöket nem lehet római módon, a rómaiakat nem lehet görög módon kormányozni. Ez szerinte arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nemzetnek van valamilyen karaktere. "Nem tudsz úgy irányítani egy vírus elleni küzdelmet, (...) vagy békeidőben egy országot, ha nem ismered, nem érzed, hogy pontosan mi a karaktere a saját népednek, ez a történelemből, a kultúrából kihámozható" – hangsúlyozta.

A videó a következő mondattal zárul: amikor nagy a baj, Magyarországon hősökből nincs hiány – tisztelet a mindennapok hőseinek!

Öt évvel ezelőtt kezdődött a pandémia

A koronavírus-járvány öt évvel ezelőtti kitörésére emlékeztek a megszólalók az M1 aktuális csatorna pandémiáról szóló szombati műsorában is, amelyben Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa elmondta, kezdetben azt gondolták, hogy a vírus megjelenése nem okoz majd világjárványt.

A szakember hozzátette: korábban már volt járvány Ázsiában, ezért a koronavírusról is azt gondolták, hogy lokális lesz, de a vírus felbukkanásának idejére annyira átalakult a világ, hogy a fertőzés megállíthatatlannak bizonyult.

A koronavírus sok áldozatot követelt, de megmutatta azt is, hogy az emberek képesek összefogni; például a lezárások idején az is világossá vált, hogy le tudnak mondani az egyéni érdekeikről.

Közölte azt is, hogy Magyarország azon államok között volt, ahol először és nagy számban alkalmazták az oltást a fertőzés ellen, és ez a gyorsaság, valamint a lélegeztetőgépek, a maszk, továbbá a fertőtlenítőszerek alkalmazása segítettek megfékezni a járványt.

Szlávik János a természet csodájának nevezte, hogy a covid "megszelídült"; jelenleg nincs arra utaló jel, hogy a vírus mutációi veszélyesek lennének.

A műsorban Madurka Ildikó, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezetője arról beszélt, hogy először 2019 novemberében hallott a fertőzésekről, amiről a 2009-es H1N1-járvány jutott az eszébe. Hozzátette, hogy az első európai fertőzötteknél még nem tudták megállapítani, mi okozza a megbetegedést, mert még nem álltak rendelkezésre ehhez a megfelelő eszközök.

Azt mondta, az onkológiai intézetben volt egy külföldi állampolgár, akinek nagyon súlyos tüdőgyulladása volt, de nem tudtak kimutatni semmilyen kórokozót nála. Utólag azt gondolják - folytatta -, ő lehetett az első covidos beteg Magyarországon, mivel novemberben kínaiakkal találkozott Brüsszelben.

Emlékeztetett, amikor már tombolt a járvány, óriási terhelés volt a kórházakon, nagyon sok beteget kellett ellátni.

Kitért arra is, 2020 decemberében látta a Szputnyik-vakcinák készítését Oroszországban, és azt tapasztalta, ott más az élet, nincs lezárás és mindenki azt mondta, nem félnek, mert van oltás.

A főorvos szólt arról is, a járvány lecsengésével még mindig velünk van az úgynevezett hosszú covid-szindróma, amely az egykori fertőzöttek mintegy tíz százalékát érinti. Ez fáradékonyságot, légszomjat, köhögést, feszülő mellkast, szívproblémákat, bőrtüneteket, hajhullást és immunológiai problémákat is okozhat – tette hozzá.