Elvi felhatalmazás kötelező szűrővizsgálatok elrendelésére

A Telex megkeresésére a Belügyminisztérium azt írta, a mostani szabályozás csak elvi felhatalmazó rendelkezést tartalmaz. Az egészségügyért felelős miniszternek lehetőséget ad arra, hogy korhatár nélkül előírjon kötelező szűrővizsgálatokat. De ezek bevezetéséről a kormány még nem tárgyalt, így nem született kormánydöntés sem.

A szűrések népszerűsítése azért is indokolt, mert a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint korábban hazánk élen járt a szűrővizsgálatok alkalmazásában, azonban az utóbbi években visszalépés történt, a lakosság jelentős része nem reagál a behívásokra, elmulasztja a tüdőszűréseket. Kevesebben vesznek részt emlőrák- és méhnyakszűrésen, és nem használják ki kellőképpen a vastagbélrák szűrésének lehetőségeit sem.

A kormány a törvényjavaslat megalkotása előtt nem egyeztetett a MOK-al, de a szakmai szervezet bízik abban, hogy a részletes szabályok megalkotásában már részt vehetnek – írta a MOK sajtóosztálya.

Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint

• a 65 éves férfiak 39 százaléka soha nem volt prosztatavizsgálaton,
• a magyar nők 12 százaléka soha nem volt méhnyakrákszűrésen,
• és a nőknek csak 15 százaléka járt emlőröntgenen a felmérést megelőző évben.

Annak ellenére van ez így, hogy Magyarországon a halálozási statisztikákat a keringési rendszer betegségei mellett a daganatos megbetegedések vezetik. 2021-ben Magyarországon a KSH adatai szerint 30 593-an haltak meg rosszindulatú daganat miatt. Igaz, ez javuló tendenciát jelent ahhoz képest, hogy 2019-ben 100 ezer lakosra 328 haláleset jutott, 2021-ben pedig 315. De még így is az OECD adatai alapján 2019-ben Magyarországon 33 százalékkal többen haltak meg rákban, mint az EU-tagállamok átlagában, 2020-ban pedig 10 százalékkal több daganatos beteget diagnosztizáltak, mint az uniós átlag.

Minden évben 5-6 ezer ember hal meg vastagbélrákban Magyarországon, holott a vastagbélrák az egyik legjobban gyógyítható ráktípus – ha időben felfedezik. Mire a beteg orvoshoz kerül, általában már késő, pedig a korai felismeréssel több ezer életet lehetne megmenteni. 2007-2021 között összesen 11 ezer 25-64 év közötti nő halt meg emlőrákban itthon.

A szakmai ajánlás szerint a 45 és 60 év közötti nőknek kétévente kellene részt venniük mammográfiai vizsgálaton. Az 50 év feletti férfiaknak évente ajánlott a prosztatarákszűrés. A Központi Statisztikai Hivatal 2019-ben készített egy átfogó felmérést arról, hogy kik és milyen gyakran mentek el szűrővizsgálatokra. Ezek alapján például a vastag- és végbélrákot szűrő székletvérvizsgálatra és vastagbéltükrözésre 50 éves kor felett egyre többen mentek el. Előbbire 2009-ben az 50 év feletti lakosság 2,7 százaléka, 2014-ben 8,4 százaléka, 2019-ben pedig már 10,3 százaléka. Ezzel jóval lemaradunk az uniós átlagtól: az EU-ban a megkérdezettek 20 százaléka ment el a felmérés előtti egy évben székletvérvizsgálatra, a legjobb helyzetben lévő Ausztriában pedig a veszélyeztetett korosztály 39 százalékát tesztelték.

(...)

Többen a közösségi médiában arra hivatkozva akarják visszautasítani a kötelező szűrővizsgálatokat, hogy azok megtagadása nem jár járványügyi kockázattal, így magánügynek tekinthető. A témára rögtön rárepült a korábban az oltásellenességet is felkaroló Mi Hazánk. Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa egy parlamenti felszólalásában azt mondta: a törvényjavaslat egyik fő célja, hogy olyan egészségügyi módosítást fogadjanak el, ami a WHO utasítására a magyar emberek szuverenitásának, egészséghez való jogának feladásához vezethet.

„Minden, ami kötelező, korlátozza az emberek szabadságát, de a szabályok betartása teszi lehetővé az emberek biztonságos együttélését, a társadalom működését” – írta a MOK lapunknak küldött válaszában. Hozzátették: „Ahogyan nem áll »szabadságomban« az autópálya tetszőleges oldalán, akár a forgalommal szemben haladva vezetni, úgy hasonló, kölcsönösen elfogadott szabályok teszik kötelezővé bizonyos oltások felvételét vagy szűrővizsgálatok elvégzését, illetve akár járványok esetén a szabályok (maszkviselés, távolságtartás) betartását.”

(...)

A szakmai szervezet szerint az egyéni szabadság és a társadalmi szabályok közötti kényes egyensúly megtartása közös feladat. Viszont rossz irányba viszi a kommunikációt, hogy az oltások és az egészségügyi szűrővizsgálatok esetében ennyire fókuszba kerültek a szabadságjogok. „Ennek bizonyítéka például a korábban már eltűntnek hitt betegségek újraéledése, mint a kanyaró vagy a szamárköhögés járványok” – írták.

Az sem utolsó szempont, hogy hosszabb távon a megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni az egészségügyi rendszer túlterheltsége ellen. Az ellátó rendszer túlterheltségének egyik fő oka ugyanis az, hogy az emberek már későn, rossz állapotban kerülnek orvoshoz. Ilyenkor rendszerint már hosszas kórházi kezelésre lehet szükségük. Emiatt a betegek hosszabb időre esnek ki a munkaerőpiacról, ami gazdasági szempontból sem kifizetődő.

(...)

A MOK szerint a részvételi arányokon kellene javítani, elsősorban széles körű edukációval, állami hirdetésekkel, médiakampányokkal kellene felhívni a figyelmet a szűrések fontosságára. Ezek mellett az iskolai egészségtan bevezetése is sokat javíthatna a társadalom egészségtudatosságán.