hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Ellenőrzések: mást várnak a háziorvosok és mást a kamara

Az InfoRádióban a háziorvosok kollegiális vezetője és a Magyar Orvosi Kamara főtitkára beszélt a nemrégiben megkezdett ellenőrzésekről.

Békássy Szabolcs, a háziorvosok kollegiális vezetője azt mondta az InfoRádióban, hogy a teljes körű megfigyelések célja hosszú távon nem különböző bírságok kiszabása lehet, hanem inkább az, hogy a döntéshozók átfogó képpel rendelkezzenek arról, hogy milyen mértékben áll rendelkezésre humán erőforrás az egészségügyben, illetve arról, hol vannak esetleg hiányosságok a minimális szakmai és tárgyi feltételekkel kapcsolatban.

Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint az átvilágítás fontos lehet a teljes ellátórendszer újrastrukturálása kapcsán, valamint a magánerőforrás megfelelő felhasználása érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer „rendkívül kórházcentrikus”, ezért bizonyos területeken beavatkozás szükséges. Mint fogalmazott, az alapellátás szintjén sokkal szélesebb körű szolgáltatásokat kellene biztosítani, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy átfogó képpel rendelkezzen a döntéshozó a rendelkezésére álló lehetőségekről.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára azt mondta, hogy a Belügyminisztérium által kezdeményezett ellenőrzésekről elsősorban a sajtóból, illetve részben kollégáktól szereztek információkat. Úgy gondolja, „semmiképpen sem ördögtől való”, hogy a hatóságok vizsgálódnak. Svéd Tamás jelezte, hogy korábban a kamara számos, az egészségügyet érintő problémát feltárt, így például beszámoltak arról is, hogy tapasztalataik szerint bizonyos ellenőrző funkciók leépültek, a hatóságok pedig részben megszűntek, részben kormányhivatalokba olvadtak, miután elfogytak a dolgozóik. A MOK üdvözölné, ha az ellátórendszer működési feltételei (sterilitás, műszerezettség) kerülnének az ellenőrzések fókuszába.

Ezzel szemben a MOK nem biztos abban, hogy a nemrég elindított ellenőrzések „biztosan a legjobb ponton keresik majd a hibákat”. Svéd Tamás hozzáfűzte: nem azt látják, hogy azért lenne kevésbé adekvát ellátás a kórházakban, mert onnan az egyébként is alacsony létszámú orvosok és szakdolgozók hiányoznának vagy „a munkaidejükben ellógnának”, hanem sokkal inkább financiális okai lehetnek a nem megfelelő hatékonyságú munkavégzésnek. További probléma a munkaerőhiány, valamint a műszerezettség és az orvosi eszközök kérdése. A főtitkár szerint a legtöbb gond, hiányosság arra vezethető vissza, hogy „nem megfelelő módon fizetik meg a kórházakat, illetve azok dolgozóit az elvégzett beavatkozások után”.

Hozzátette: a kórházi adósságok folyamatosan növekednek, ami az elavult finanszírozással együtt sok helyen előidézhet olyan helyzetet, hogy megfelelő támogatás hiányában arra kényszerülnek a kórházak, hogy a betegek adekvát ellátása elhúzódik, és „néhány nappal tovább fektetik az adott osztályon” az érintetteket. „Ennek a helyzetnek a finanszírozási hozzáigazítása nélküli puszta ellenőrzése és megakadályozása valójában még inkább növelni fogja a kórházi adósságokat” – figyelmeztetett a MOK főtitkára.

Svéd Tamás úgy fogalmazott, „nem lehet egyetlenegy huszárvágással rendet vágni” az egészségügyi ellátórendszerben. Emlékeztetett, hogy a kamara már sokszor felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy további források bevonására lenne szükség. Úgy véli, az államháztartásból a közellátásra elkülönített négy százalékos GDP-arányos ráfordítás nem elegendő, ráadásul a nemzetközi összevetésben is nagyon alacsonynak számít. A főtitkár szerint ilyen körülmények között „nem lehet európai szintű ellátást nyújtani” Magyarországon, ezért a rendszer teljes átalakítását szorgalmazzák.

 A teljes információ hanganyagokkal ITT érhető el

(forrás: InfoRádió)

Könyveink