hirdetés
2024. december. 03., kedd - Ferenc, Olívia.

Elérésre optimalizált alapellátási ügyeleti rendszert alakítottak ki Budapesten

A mintegy 860 budapesti háziorvosból 261 jelezte, hogy részt vesz az új fővárosi alapellátási ügyeletben, amely október 1-jétől 15 helyszínen, 28 felnőtt és 3 gyermekellátási ponton lesz elérhető, 14 mobil egységgel kiegészítve.

Úgy a fővárosi, mint az agglomerációban élők számára nyújtanak majd alapellátási ügyeleti szolgáltatást az ellátás pontokon, amelyek jellemzően a kórházi sürgősségi betegellátó osztályokon (SBO) illetve azok közelében működnek majd. Többek között ez is kiderült az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) pénteki sajtótájékoztatóján, amelyet a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet SBO-ján tartottak, ahol ugyanúgy elérhető lesz ügyeleti pont, mint például a budai Szent Imre kórházban.

Magas elégedettségi indexszel működik országszerte az OMSZ koordinálásával az új alapellátási ügyeleti rendszer – mondta el a sajtótájékoztatón Takács Péter egészségügyi államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy súlyos egészségügyi probléma esetén továbbra is a 112-őt kell riasztani, de ha nem olyan nagy a baj, a 1830-as számon elérhető szakképzett diszpécserek protokoll mentén végzett telefonos triázst követően döntenek arról, hogy alapellátási ügyeleti pontra irányítják-e a segítségkérőt, vagy mozgó ügyeleti autót, esetleg mentőt küldenek hozzá.

Az élet igazolta, hogy alaptalannak bizonyultak az ügyelet átszervezésével kapcsolatos félelmek, amelyeket sikerült eloszlatni az elmúlt egy évben, amikor megyéről megyére, a főváros irányába haladva szélesítették ki a rendszert – folytatta a szakpolitikus, hozzátéve, hogy a főváros sajátosságai okán számos egyeztetés történt a kollegiális vezetőkkel, a sürgősségi osztályok irányítóival, a szakmai szervezettekkel és kamarákkal, végül az önkormányzatokat is bevonva dolgozták ki az új ügyeleti rendszer alapjait. Megjegyezte azt is, hogy bár a fővárosi és egyes kerületi önkormányzatokkal politikailag nincsenek egy platformon, a szakmai és ellátási kérdésekben egyetértésre jutottak, ellátási kérdésekben egyetértésekre jutottak.

A tárgyalások sorából kiemelte, hogy meghallgatva a Magyar Orvosi Kamara (MOK) érveit választották szét a felnőtt- és gyermekügyeletet Budapesten. Így a vidéken jellemző vegyes praxisok helyett itt 13 ügyeleti ponton 2-2 felnőtt – összesen 26 – ellátóhelyen fogadják a betegeket, illetve az egy budai és pesti helyszínen kialakított 24 órás ügyeleti pont mellett három speciális gyermek alapellátási ügyeletet is létrehoztak. Ezek közül az egyik a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet SBO-ján érhető majd el, az MRE Bethesda Gyermekkórház infrastruktúrája viszont nem volt alkalmas az alapellátási ügyeleti pont befogadására. Megmarad a XIII. kerületi, Révész utcai gyermekügyelet is. Takács Péter úgy vélte, az új rendszer bevezetése nyomán mérséklődni fog a sürgősségi ellátóhelyek leterheltsége, a szakpolitika célkitűzése hosszú távon pedig az, hogy megteremtsék az infrastrukturális feltételeit annak, hogy az alapellátási ügyeletek az SBO-kon vagy azok közvetlen közelében működjenek.

Az ügyeleti pontok kijelölésével kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott, „elérésre optimalizálták” a rendszert, amely október 1-jétől leváltja a most működő diszfunkcionálisan működő „kiskirályságokat”, ahol a szolgáltatások igénybevételét nehezítették a körzethatárok. Lapunk kérdése nyomán ugyanis kiderült, hogy a budapesti ellátási pontokat az agglomerációban élők is korlátozás nélkül igénybe vehetik.

Mindenki az állapotának megfelelő ellátáshoz jut szűk időablakon belül – emelte ki Takács Péter, aki a fővárosi háziorvosoknak azt üzente, ne változtassanak a budapestiek életviteléhez szabott délutáni – 16-20 óráig tartó – rendelési idejükön, mert az megfelelő munkaszervezéssel továbbra is működtethető. Mint fogalmazott, ezzel együtt is „gond nélkül le fogjuk fedni az ügyeleti sávokat.” Számítanak arra is, hogy a fiatalabb háziorvosi generációt a kötelező két ügyeletnél több vállalására ösztönzi majd az ügyeleti díj.

Csató Gábor az OMSZ főigazgatója (balra) és Takács Péter egészségügyi államtitkár (jobbra) az októbertől életbe lépő budapesti új alapellátási ügyeleti rendszerről tartott sajtótájékoztatón a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Csató Gábor az OMSZ főigazgatója (balra) és Takács Péter egészségügyi államtitkár (jobbra) az októbertől életbe lépő budapesti új alapellátási ügyeleti rendszerről tartott sajtótájékoztatón a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Az új alapellátási ügyelet 2023-as bevezetése óta országszerte 900 ezer beteg kért segítséget az ügyeleti pontokon, 93 százalékban olyan enyhe, vagy gyorsan kezelhető panaszokkal, amelyek háziorvosi kompetenciával biztonságosan elláthatók – sorolta az adatokat Csató Gábor, aki hangsúlyozta, hogy az OMSZ által koordinált ügyeleti rendszerben nem a most jellemző egyedi, szigetszerű működést várnak:

Senki nincs egyedül – fogalmazott a főigazgató, ugyanis szakorvosi konzultációs rendszert is működtetnek, amely telefonos, de akár telemedicinális segítséget nyújt szükség esetén az ügyeletet ellátó kollégáknak. Beszámolt arról, hogy amellett, hogy szakmai indikátorrendszert működtetnek, a felhasznált eszközöket és a protokollok betartását folyamatosan ellenőrzik, továbbra is monitorozzák a betegek véleményét is, a szubjektív értékeléseket offline és online módon egyaránt fogadják.

Hogy kellő számú szakember álljon rendelkezésre az ügyeleti rendszer működtetéséhez, országosan, de Budapesten is folytatják a toborzást. A 860 fővárosi háziorvos közül eddig 261 jelentkezett ügyeletre, a főigazgató bízik abban, hogy ez a kör gyorsan bővülni fog majd.

A humánerőforrás-igénnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva azt is kifejtette, az új ügyeleti rendszerhez eleinte vidéken is csak vonakodva csatlakoztak a háziorvosok, de miután megszűnt a kezdeti bizalmatlanság és bizonytalanság, néhány hét után számos kolléga meggondolta magát. Az ügyeletben évtizedek óta működnek közre „külsős” orvosok, közülük már most sokan jelezték, hogy folytatnák a munkát. – A jelenleg rendelkezésre álló létszámmal biztonságosan elindítható az új alapellátási ügyelet Budapesten – szögezte le Csató Gábor.

A rendszer lehetőséget biztosít a helyettesítésre – fűzte hozzá Takács Péter. – Ha valahol nincs meg az ügyeleti sor, az országos tisztifőorvos feladata a kirendelés, azonban az átszervezés kezdete óta ez mindössze három alkalommal fordult elő – mondta az államtitkár, aki azt is elárulta, arra kérte Müller Cecíliát, hogy amikor végzést hoz a kirendelésekről, azt az orvosok életkorát figyelembe véve tegye.

Ha a betegforgalmi adatok azt igazolják, hogy bővíteni kell az ügyeleti pontok számát, bármikor be tudunk avatkozni, de mindent összevetve mintegy 40 ponton juthatnak ügyeleti ellátáshoz a budapestiek – mondta Takács Péter, aki szerint nem igaz, hogy októbertől megfeleződik az ügyeleti pontok száma. Az infrastruktúrával kapcsolatban az OMSZ főigazgatója a MedicalOnline kérdésére azt is elárulta, egyes helyeken szükség volt kisebb felújításokra az önkormányzati ingatlanban működő, és ott kijelölt ügyeletet ellátó rendelőkben, amire abból a 700 millió forintból költöttek, amit a rendszer elindításához biztosított a kormány.

A MOK és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) is „ráütötte a pecsétet” arra az edukációs plakátra, amellyel a lakosságot segítik a legmegfelelőbb betegút megtalálásában, mert – mint a főigazgató jelezte – „közös érdekünk hogy a betegeknek minél gyorsabban és minél jobb ellátást tudjunk biztosítani ott, ahol az számukra legmegfelelőbb”. Ennek érdekében az OMSZ honlapján folyamatosan frissülő információkkal segítik az eligazodást, az ügyeleti pontokat pedig az útvonaltervező alkalmazásokban is megjelenítik.

Győrfi Pál, az OMSZ szóvívője mutatta be a betegedukációs plakátokat (MTI/Bruzák Noémi)
Győrfi Pál, az OMSZ szóvívője mutatta be a betegedukációs plakátokat (MTI/Bruzák Noémi)

 

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Könyveink